A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Évszakok változása

Évszakok változása

Az évszakok kialakulásának oka a Föld Nap körüli keringése és a földtengely ferdesége, amely a keringés folyamán nem változik.

02:18

Természetismeret

Címkék

évszak, föld, Nap, űr, asztronómia, napsütés, ősz, természet, természetismeret, környezet

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az évszakok változása
A Föld a Nap körüli keringés folyamán
közelebb vagy távolabb van a Naptól.
Úgy gondolhatnánk, elsősorban ettől függ, hogy mikor van melegebb vagy hidegebb.
Ez azonban nem így van,
hiszen az északi félgömbön éppen télen vagyunk közelebb a Naphoz!
A felmelegedés akkor erősebb, ha a napsugarak hajlásszöge nagyobb.
Az egész északi félgömbön a napsugarak hajlásszöge nyáron nagyobb,
a déli félgömbön pedig ugyanekkor kisebb.
Ennek az az oka, hogy a Föld képzeletbeli tengelye
kissé ferdén áll ahhoz a síkhoz képest,
amelyen a Föld évente körbekerüli a Napot.
Nyár Európában.
Ekkor a Föld északi félgömbje a Nap irányába hajlik,
ezért itt nagyobb a napsugarak hajlásszöge,
és így erősebb a felmelegedés.
Ugyanekkor a déli félgömböt kisebb hajlásszögben érik a napsugarak,
ilyenkor a déli félgömb hasonló szélességű területein tél van.
Az északi félteke telén viszont éppen fordított a helyzet.
Ilyenkor a déli félgömb kapja a több meleget, ezért ott nyár van.
Ősszel és tavasszal mindkét félgömböt nagyjából egyenlő hajlásszög alatt érik a napsugarak;
amíg az északi félgömbön tavasz van,
a déli félgömbön ősz.
Az évszakok kialakulásának oka tehát a Föld Nap körüli keringése
és a földtengely ferdesége,
amely a keringés folyamán nem változik.

Belső feliratok (labels)

Déli félgömb, nyár, Északi félgömb, tél

Kapcsolódó extrák

Az erdő fohásza

Fekete István verse. Gyakran találkozhatunk vele erdőszélen, természetvédelmi terület bejáratánál, például egy fára kifüggesztve.

Az ezerarcú erdő

Hazánk változatos erdőségeiről kiderül, hogy hol nő a tölgyfa, merre találhatók a bükkösök, illetve miért van olyan kevés fenyvesünk.

Gergely-naptár

Közel 500 éve alakították ki a Julianus-naptár módosításával. Ma a legelterjedtebb naptár a Földön.

Helyi idő, zóna idő

Mi lehet az oka, hogy felgyorsult világunkban az élet nem működhetne, ha még mindig helyi időt használnánk?

Közönséges bükk

A bükk név több fafajt takar; ezek Észak-Amerikától Ázsiáig, lényegében az egész északi mérsékelt övben megtalálhatóak.

Kronométer: Egy magányos géniusz története

John Harrison az egész életét a kronométer tökéletesítésére szentelte.

Miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák?

A nappalok és éjszakák váltakozásának oka a Föld tengely körüli forgása.

Négy évszak

A kontinentális éghajlat jellemzője, hogy négy évszaka van, meleg nyár, hideg tél, és két átmeneti évszak.

Vöröstölgy

Jellegzetes levélalakjáról könnyen felismerhető tölgyféle, kedvelt parkfa. Észak-Amerikából származik.

A víz körforgása

A víz bolygónk felszínén szinte sosincs nyugalomban; formája, helyzete változik, ám mindig körforgást végez.

Elképesztő távolságok

Megtudhatod, milyen hatalmas távolságokról beszélünk, ha a Naprendszerünkről, a Tejútrendszerről, vagy akár az egész univerzumról van szó!

Fekete lyukak fogságában

A rejtélyes fekete lyukak nyomába eredtünk. Tarts te is velünk egy hihetetlen űrutazásra!

Világunk jövője

A tudományos világban a jövőt különböző matematikai modellek alapján vázolják fel. Nézzünk néhány példát, hogyan is zajlik mindez!

Kosárba helyezve!