A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Földünk tüdeje: A trópusi esőerdők

Földünk tüdeje: A trópusi esőerdők

A trópusi esőerdőkre bolygónk légkörének védelme miatt is vigyáznunk kell.

02:58

Földrajz

Címkék

esőerdő, trópusi esőerdő, dzsungel, trópus, sokszínűség, fafajok, erdőirtás, Egyenlítő, forró övezet, globális felmelegedés, éghajlat, lombkoronaszint, légkör, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Földünk tüdeje A trópusi esőerdők
A trópusi esőerdők az egyenlítő környéki „mindennapos” esők övezetében fekszenek.
Az egyenlítő környezetében
állandó a felszálló légáramlás,
így nincsenek évszakok, csupán egy csapadékosabb és egy kevésbé csapadékos időszak különböztethető meg:
az esőzés a „szárazabb” évszakban ritkább és rövidebb ideig tart.
Állandóan forró, nedves és párás a levegő.
Nappal általában 30-32°C körüli a hőmérséklet,
éjjel pedig soha nem hűl 23°C alá.
Az éves csapadékmennyiség mindenütt meghaladja az 1500 mm-t.
Összehasonlításul
a csapadékosnak tartott London vagy Sanghaj
éves csapadékmennyisége nem éri el az 1200 mm-t.
Az esőerdőben minden nap a déli órákban szinte menetrendszerűen megérkezik
a délelőtti forróságot némileg hűsítő zápor.
Az alig egy órán át tartó heves esőzést követően
a felhők szinte pillanatok alatt eltűnnek,
és amint kisüt a nap, kezdetét veszi a forróság.
Az esőerdő „száradását” a felszálló pára jelzi
– a lezúdult csapadék háromnegyed része jut ilyenkor vissza néhány óra alatt a légkörbe,
majd újra megkezdődik a felhőképződés.
A trópusi esőerdők tömegének 70%-a fa.
A fafajok sokféleségére jellemző,
hogy Amazóniában például a botanikusok több mint 280 fajt azonosítottak egy mindössze egyhektárnyi területen.
Az esőerdő „felhőkarcolóit”,
a gyakran az 50-60 m magasságot is elérő faóriásokat
a sekély termőrétegű talajon
jellegzetes támasztógyökerek védik a kidőléstől.
A sűrű lombsátoron a fény alig jut keresztül,
ezért a trópusi esőerdők lágyszárú aljnövényzete elegendő fény hiányában sokkal kevesebb fajból áll.
A nagykiterjedésű, mintegy 7 millió km2-es Amazonas-medence
Földünk tüdeje
- szén-dioxidot lélegez be és oxigént lehel ki
az Amazonas esőerdői több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit kibocsátanak,
ezzel csökkentik a globális felmelegedést.
Az esőerdők irtása és területük rohamos csökkenése nem csak élőhelyek megszűnését,
állatfajok eltűnését okozza,
hanem jelentősen befolyásolja bolygónk légkörének állapotát
és felgyorsítja a globális felmelegedést.

Belső feliratok (labels)

23,5°, 0°, 23,5°, LONDON, SHANGHAI, ESŐERDŐ, 1200 mm, 1200 mm, 1500 mm, Felső lombkoronaszint, 50-60 m, Középső lombkoronaszint, 40 m, Alsó lombkoronaszint, 20 m, Cserjeszint, 3-5 m, Avarszint, 0-0,5 m, Csapadék, Növények párologtatása 50%, Párolgás 25%, Lefolyás 25%

Kapcsolódó extrák

A mohák

Igazi szárazföldi növények, de többségük a nedves élőhelyeket kedveli.

Az eső nyomában: szavannák

A szavannák növény- és állatvilága az éghajlathoz alkalmazkodik.

Bóbitás gibbon

Délkelet-Ázsiában él az esőerdőkben és monszunerdőkben. Akrobatikus ügyességgel közlekedik.

Fenyőfélék

A világ erdeinek 30%-át alkotják, a világon bárhol előfordulnak, ám a nyirkos, hűvös területeket jobban kedvelik.

Zöldszárnyú ara

Élénk színű, harsány papagájfaj, mely képes akár 110 decibel hangerővel is rikácsolni. Ilyen hangerőtől az ember hosszú távon meg is süketülhet.

Egyenlítői óriásfolyamok

Földünk legnagyobb felszíni vízfolyásait a trópusokon találjuk.

El Nino

Az El Niño jelensége szinte az egész Föld éghajlatára hatással van.

Kosárba helyezve!