A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Fűzfa nemzetség

Fűzfa nemzetség

A vízpartokon élő fák felépítéséről, felhasználásáról és gyógyhatásáról szóló film.

02:22

Biológia

Címkék

fűzfa, kétszikű, fűzfafélék, kétlaki, gyógynövény, barkavirágzat, lombhullató, ártér, vízpart, toktemés, repítőszőr, gyufa, papíripar, vesszőkosár, növény, zárvatermő, fa, biológia

Kapcsolódó extrák

Narráció

Fűzfa
A fűz vagy fűzfa a fűzfafélék család névadó nemzetsége.
Mintegy hatszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos.
A különböző fajokat nehéz elkülöníteni, több változatot
mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre.
Fás szárú, cserje vagy fa méretű, lombhullató, kétlaki évelő növény.
Kérge eleinte sima zöld vagy vöröses zöld, később mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik.
Leveleinek nyele általában rövid,
a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek.
A szélük finoman fűrészelt, esetleg épek és hullámosak.
Porzós füzérei néhány kisebb lomblevél felett a rövid oldalhajtások csúcsán fejlődnek.
Hosszúságuk nem haladja meg az 5 cm-t.
Hazánkban február-március körül virágzik.
A fűzfák termése két kopáccsal nyíló tok,
melyben repítőszőrös magvak találhatók.
Laza és kötött talajon egyaránt megél.
A legtöbb faj erősen fény és vízigényes,
ezek főleg folyó és állóvizek partján, ártereken nőnek.
A fűzfa fája könnyű, lágy, jól faragható.
Nincsenek benne tartósító anyagok, ezért leginkább faragványokat,
háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle.
Hajlékony vesszőiből kosarakat és bútorokat fonnak.
A fűzfa főzete gyulladásgátló, lázcsillapító,
illetve vérzéscsillapító hatású.

Belső feliratok (labels)

főként a Föld északi féltekéjén honos, lombhullató, kétlaki, évelő növény, a fűzfa porzós füzérei max. 5 cm hosszúak, február- március körül virágzik, a fűzfa termése két kopánccsal nyíló tok, repítőszőrös magvakkal, folyók, állóvizek, árterek partján nő, a fűzfa felhasználása, a fűzfa főzete, gyulladásgátló, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású

Kapcsolódó extrák

Fehér nyár

Folyóink mentén jellegzetes ártéri erdőalkotó fafaj. A tág tűrőképessége miatt bírja a hosszabb vízborítást.

Fenyőfélék

A világ erdeinek 30%-át alkotják, a világon bárhol előfordulnak, ám a nyirkos, hűvös területeket jobban kedvelik.

Fűzfa

A fűzfa közel 600 faja a Föld északi féltekéjén őshonos. Faanyagából elsősorban faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát és papírt készítenek.

Kislevelű hárs

A Kárpát-medencében honos, lassan növő, viszonylag igénytelen fafaj. Egyes esetekben levele nagyobb lehet, mint a nagylevelű hársé.

Kocsánytalan tölgy

Mi a különbség a kocsányos és a kocsánytalan tölgy között?

Közönséges boróka

Az Alföld egyetlen őshonos ciprusféléje a változatosan felhasználható és gyógyhatásairól is ismert boróka.

Közönséges bükk

A bükk név több fafajt takar; ezek Észak-Amerikától Ázsiáig, lényegében az egész északi mérsékelt övben megtalálhatóak.

Pálmafélék

A meleg mérsékelt és a trópusi területek sokrétűen felhasznált, szűktűrésű fafajtái.

Réti boglárka

A rétek feltűnő színű virága, melynek szépsége megtévesztő, ugyanis a növény mérgező.

Sás

A legtöbb sásféle mocsaras, vizes élőhelyen nő, ahol jellegzetesen domináns növények.

Tengerparti fenyő

A mediterrán tengerpartok jellemző fenyőféléje, mely egyben a leghosszabb levelű európai fenyőféle.

Tópart

A tópart számos élőlény természetes élőhelye. Található itt többek között békalencse, nád, cukornád is. Ártéri erdők övezik.

Aloe

Az egyenlítői térségben élő aloék felhasználása sokoldalú. Lédús leveleiből főként italt, gyógyszert készítenek.

Az almafa

Az alma a világ legismertebb és az egyik legelterjedtebb gyümölcse.

Bálványfa

A mára invazív fajjá vált növényt Kínából hurcolták be a többi kontinensre.

Betyárkóró

Az egyik leggyakrabban előforduló gyomnövény, gyakran találkozhatunk vele kaszálókon, réteken.

Birs

A Kaukázus térségéből származó növény, melyet illatos gyümölcséért termesztenek.

Borostyán

Népszerű dísznövény, amelyet gyakran használnak tornácok és házfalak befuttatására is.

Fekete nadálytő

Vizenyős területek évelő növénye. Gyakran találkozhatunk vele egy-egy rét mocsaras gödreiben.

Fügefa

Ismerkedjünk meg a fügefával, annak különleges termésével és gyógyhatásaival!

Kakaóbab

A Dél-Amerikából származó növény a csokoládégyártás alapanyaga. Ipari méretekben ültetik, ám egyre kevésbé tudja a világigényeket kielégíteni.

Kocsányos tölgy

Hazai erdőink egyik legelterjedtebb fafaja, lassan növekszik. A bútoripar kedvelt faanyaga a tölgy.

Közönséges dió

A magyar vidéki udvarok kedvelt fája, csonthéjas terméséért, jó minőségű faanyagáért egyaránt ültetik.

Közönséges nyír

Az orosz sztyeppék fő erdőalkotója, különös ismertetőjegye a fehéres-barnás kérge, mely erősen repedezett.

Közönséges vadgesztenye

A város zöld területein, játszóterein ágaskodó gesztenyefák harmonikus látványt nyújtanak a legtöbb járókelő számára. A Délkelet-Európában és...

Lepényfa

Ágtövisekkel rendelkező fafaj, mely a tápanyagban szegényebb talajokon is megél. A legenda szerint Krisztus töviskoszorúja is ebből készült.

Lóhere

Tényleg olyan ritka a négylevelű változata? A lóhere híres címer- és szerencsenövény, magas tápértéke miatt kiváló takarmány.

Molyhos tölgy

Értékes erdőalkotó fafaj a tölgy. Mi a különbség a molyhos tölgy és a többi tölgyfaj között?

Páfrányfenyő

Kisebb módosulásokkal a földtörténeti középidőből visszamaradt fafaj, egy igazi élő kövület.

Szivarfa

Szivar alakú termése miatt méltán kapta a szivarfa elnevezést, parkokban sokfelé előfordul.

Vöröstölgy

Jellegzetes levélalakjáról könnyen felismerhető tölgyféle, kedvelt parkfa. Észak-Amerikából származik.

Kosárba helyezve!