A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Glaciális folyamatok a Magas-Tátrában

Glaciális folyamatok a Magas-Tátrában

A jég külső munkája csodálatos képződényeket képes kialakítani. Utazzunk el a Tátrába, és vizsgáljuk meg az ehhez köthető jelenségeket!

03:46

Földrajz

Címkék

Tátra, Magas-Tátra, glaciális, Szlovákia, Közép-Európa, külső erők, fagyaprózódás, aprózódás, jég, hó, csonthó, tengerszem, cirkuszvölgy, hegy, természeti, kaland, geográfus, regionális, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Glaciális folyamatok a Magas-Tátrában
Közép-Európában, Szlovákiában,
a Kárpátok északi részén helyezkedik el
a meredek szirtekkel teletűzdelt
vadregényes Magas-Tátra.
Ez a világ legkisebb területű
magashegysége,
ám elegendő nagy ahhoz, hogy jól megfigyelhessük
rajta a glaciális folyamatokat.
Az olyan magashegységekben, mint pl. a Magas-Tátra,
az egyik legfőbb felszínformáló erő a hó és a jég,
vagyis glaciális a felszín formálódása.
Megfigyelhetjük, hogy kb. 2500 méteres magasságban már
a völgyekben megül a pára. A hegyekben még a nyár
folyamán is megtalálható foltokban a hó,
de ez a hó nem olyan, mint amire először gondolnánk.
Ez az ún. firn, vagyis csonthó,
ami többször megolvadt
és megfagyott hótípus
és igen kemény állagú.
Azonban az elolvadó hó nem tűnik el a magashegységekből
nyomtalanul.
Emlékét az ún. tengerszemek őrzik.
A világos színnek köszönhetően a kőzetben jól látszik az
olvadékvíz útja, ahogy lejut a tengerszembe.
A tengerszemek vize gyakran még nyáron is fagyott lehet.
Mindez azért van, mert a körülvevő hegyek, hegygerincek
nem engedik, hogy a napsugarak bejussanak ebbe a mélyedésbe.
Ha a tekintetünket a tengerszemek fölé emeljük, hatalmas,
ovális alakú fülkéket is láthatunk, melyeket nagyobb
felületen borít csonthó.
Ezeket ún. cirkuszvölgyeknek vagy kárfülkéknek nevezzük.
Korábban innen indultak a gleccserek,
ám mára az összes gleccser eltűnt
a Magas-Tátrából.
Ezért ma már a fagypont alatti hőmérséklet,
mint a legfőbb felszínformáló erő alakítja
a magashegység szikláit,
aprózódással.
Ez a felszínformálódás akkor mutatkozik meg leginkább,
mikor a fagyaprózódás hatására kisebb-nagyobb kőzetdarabok
omlanak vagy hullanak le a hegygerinc oldaláról
a hegy lábához.
Ezek mellett még számtalan
glaciális felszínformálódás nyomait fedezhetjük
fel a Magas-Tátrában.
A hegyek oldalán lefolyó patakok is
folyamatosan formálják a felszínt.
A hegység az egyszerű,
kényelmes erdei sétáktól,
az embert próbáló, csak profi felszereléssel meghódítható
csúcsokig rendkívül változatos terepet kínál.

Belső feliratok (labels)

Szlovákia, Magas-Tátra, glaciális felszínformálódás, 2500 m, firn, tengerszem, cirkuszvölgy, aprózódás

Kapcsolódó extrák

A gleccserek munkája

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon.

Alpok

Az Alpok, amelynek legmagasabb csúcsa a 4810 méter magas Mont Blanc, Európa legmagasabb hegylánca.

Csoda a sarkkörön

Európa északi részén van egy ország, amelyet az ezer tó országának becéznek. Még a Mikulás is itt él! Ez Finnország.

Dolomitok

Meghökkentően látványos sziklatornyaival, lélegzetelállító panorámájával a Dolomitok Európa összes hegysége közül kitűnik.

Északi szomszédunk, Szlovákia

Szlovákia, az Észak-Kárpátok területén számos történelmi nevezetesség és kirándulóhely országa.

Hóhatár

Egy bizonyos magasság után a hó sosem olvad el, még nyáron sem.

Kirándulás a karsztvidéken

Dolinák, víznyelők, cseppkövek. Vajon felismerjük ezeket a formákat, amikor mészkővidéken járunk?

Lemezmozgások

A lemeztektonika egy olyan elmélet, amely a kőzetlemezek mozgását magyarázza.

Magas-Tátra

A Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, egyben a világ legkisebb területű magashegysége. Legmagasabb pontja a 2654 m magas Gerlachfalvi-csúcs.

Pozsony

Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa a Duna partján fekvő Pozsony.

A hegyvidékek övezetessége

A hegységekben kialakult övezetesség meghatározója a tengerszint feletti magasság.

Az aprózódás és a mállás folyamata

Aprózódás során a kőzet csupán darabjaira hull, mállás során viszont a kémiai szerkezete is változik.

Külső erők

A földfelszínt a külső és a belső erők formálták olyanná, amilyen napjainkban. A külső erők (nevükkel megegyezően) kívülről formálják a felszínt.

Kosárba helyezve!