A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Izland: virágzik a tundra

Izland: virágzik a tundra

Izlandot a jég és tűz földjének is nevezik. Az elszigetelt szigetállamot alig több mint 300 ezer fő lakja, természeti látnivalókban viszont bővelkedik.

05:32

Földrajz

Címkék

Izland, Reykjavík, tundra, szigetállam, sarkkör, lemeztektonika, viking, geotermikus, gejzír, üvegház, gleccser, halászat, vulkanikus, jég, vulkán, bazalt, regionális, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

A legtöbb embernek a sarkkörhöz közeli területekről a hideg,
szél, eső és a köd jut az eszébe.
Nagyjából igazuk is van.
Az év nagy részében valóban ilyen a környezet.
Azonban ha rövid időre is,
de egyszer csak beköszönt a nyár.
Felenged a fagyott talaj,
kizöldül a táj, új erőre kap a természet.
Izland: virágzik a tundra
A “jég és tűz földjének” is nevezett ország
az Atlanti-Óceánon végigfutó
óceáni hátság mentén terül el.
A távolodó kőzetlemezek egyedül itt bukkannak a felszínre,
ezzel egy szigetet alkotva.
Geológiai értelemben Izland
ugyanannyira tartozik az amerikai
kontinenshez, mint Európához.
A két lemezszegély évente 2 centimétert távolodik egymástól.
Elsőre kevésnek tűnhet,
azonban az első viking telepek megjelenése óta
ez több mint 20 méteres távolodást jelent.
Lassan de biztosan:
Izland szigete egyre nagyobbá válik.
A szigetet i.sz. 870-ben fedezték fel norvég hajósok.
Az elmúlt évezredben
az izlandiak nagy elszigeteltségben éltek,
általában belterjesen szaporodtak.
Közvetlen szomszédok nélkül
alig formálódott a nyelvük,
jóformán folyékonyan tudják olvasni
a középkorban írt Sagákat.
A sziget lakossága még manapság is alig több mint 300 ezer fő.
Európai mércével nézve ez egy középváros mérete.
Ilyen hatalmas területen ez a kevés ember
szinte elveszik,
mindössze 3 fő a népsűrűség négyzetkilométerenként.
A világ legészakibb fővárosának számító Reykjavikban
és környékén él az izlandiak fele.
Reykjavik izlandi
nyelven annyit tesz: füstölgő öböl.
Az első telepesek adták ezt a nevet a városnak,
hiszen ideérkezvén
füst és gőz uralta az öblöt.
Ma már tudjuk, hogy ezt a geotermális források adták.
Mivel tektonikailag aktív terület,
olykor hirtelen tör fel melegvíz a felszínre.
Ezek a gejzírek.
A meleg víz hőjét geotermális energiaként használják az országban.
Lényegében
ezzel fűtenek mindent:
házakat, utakat, üvegházakat.
Ez az izlandi férfi éppen melegvizes csövekkel futtatja be a garázsbejáróját,
hogy télen ne fagyjon le a feljáró.
Az üvegházakban déli gyümölcsök is megteremnek.
Az energiát gyakorlatilag ingyen adja a természet,
így a banán számára
megfelelő hőmérsékletet tudnak előállítani télen-nyáron.
A hideg tundratalaj
1-2 kivétellel teljesen terméketlen,
így a dús füvű legelőket juhok tartására hasznosítják.
Azonban legelőre sincs lehetőség mindenhol.
Az ország nagy részét vulkanikus bazaltból álló
kőzettörmelék fedi,
még a talaj is hiányzik.
A szigetnek mindössze 1%-át borítja erdő.
Ez nem számottevő mennyiség,
nem épül rá faipar.
A fát nagy becsben tartják,
az egyik legdrágább építőanyagnak számít a vidéken.
Izland közel tizedét gleccser borítja.
A jégtakaró nyáron is megmarad
és helyenként az 1000 méteres mélységet is elérheti.
Az izlandi felföldről az olvadó víz és a nagy mértékű csapadék miatt
nagy esésű folyók indulnak meg.
A villamos energia
oroszlán részét ebből nyerik.
Ha a szigeten ilyen barátságtalan természeti
körülmények uralkodnak, akkor miből él a lakosság?
A válasz egyszerű:
főként halászatból.
Az ország nem tagja az Európai Uniónak,
így a saját törvényeik szerint a bálnavadászat is megengedett.
Természeti kincseinek köszönhetően,
Izland turizmusa egyre népszerűbb.
Az itt élő maroknyi embert a téli nehéz körülményekért cserébe
a virágzó tundra kárpótolja.

Belső feliratok (labels)

Izland, Amerikai kontinens, Európai kontinens, 2 cm/év, i.sz. 870, 300.000 fő, 3 fő/km2, Reykjavik, füstölgő öböl, geotermális forrás, gejzír, geotermális energia, terméketlen talaj, gleccser, halászat

Kapcsolódó extrák

Csoda a sarkkörön

Európa északi részén van egy ország, amelyet az ezer tó országának becéznek. Még a Mikulás is itt él! Ez Finnország.

Finn táj

Az észak-európai Finnország majdnem teljes része a Balti-pajzson helyezkedik el, ahol tavak ezrei maradtak hátra a jégkorszak után.

Vikingek földjén

Norvégia Európa egyik legváltozatosabb történelmi hátterével és természeti adottságaival rendelkező ország.

A gleccserek munkája

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon.

A kontinensvándorlás elmélete

Régebben több földtudós próbálta megmagyarázni, hogy az egyes kontinensek partvonalai miért illenek egymásba, ám a válaszra a 20. századig kellett várni

A vulkáni utóműködés

Egy szunnyadó vagy kialudt vulkán környezete nem feltétlenül nyugodt. Nézzük meg, milyen utóhatásai lehetnek az egykori tűzhányók működésének!

Az Andok kialakulása

Az Andok két kőzetlemez – egy óceáni és egy szárazföldi – ütközésénél jött létre.

Geotermikus energia

A geotermikus energia környezetbarát, biztonságos és hatékony, a korszerű technológiának köszönhetően pedig egyre szélesebb körben alkalmazzák.

Milford Sound

Milford Sound Új-Zéland legismertebb fjordja és egyben leghíresebb kirándulóhelye.

Kosárba helyezve!