A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kontinensen átnyúló városi közlekedés

Kontinensen átnyúló városi közlekedés

Két városrész között nem könnyű megoldani a városi közlekedést. Különösen, ha az a két rész két külön kontinensen található.

03:56

Földrajz

Címkék

városi közlekedés, közlekedés, Isztambul, Boszporusz, Törökország, Ázsia, Európa, interkontinentális, híd, interkontinentális földalatti, Boszporusz-híd, Fatih Szultán híd, metró, alagút, kontinens, gépjármű, autó, hajó, társadalom, földrajz

Kapcsolódó extrák

Narráció

Kontinensen átnyúló városi közlekedés
A törökországi Isztambul kiváló adottságú helyen fekszik.
Az Európán és Ázsián egyszerre
terpeszkedő város a Boszporusz tengerszoros két partján jött létre,
így hatalmas hajóforgalom halad át rajta.
Bár Isztambul nem az ország fővárosa,
mégis gazdaságilag a legmeghatározóbb metropolisz szerepét tölti be.
Ma a várost 15 millió ember lakja és ez a szám gyarapszik.
Naponta 400 ezer gépjármű halad át a Boszporuszon,
a városban az autók száma pedig minden egyes nap 500-zal növekszik.
Az 1970-es évekre tarthatatlanná vált a város közlekedési helyzete,
így 3 év munka után 1974-re befejezték az első Boszporusz-híd építését.
Ezzel létrejött a világ első interkontinentális hídja.
A függőhíd 1,5 km hosszú.
Az állandó kihasználtság miatt az autók 90 centiméterrel nyomják lejjebb a hidat.
Ám még így is 64 méterrel emelkedik a tenger fölé,
amely alatt a legnagyobb méretű teherhajók is áthaladhatnak.
Igaz csak technikailag, a szabály szerint 20 ezer tonnánál nagyobb méretű hajó nem közlekedhet a híd alatt.
Mivel a munkahelyek nagyobb része az európai oldalon
helyezkedik el, a felfestett 8 autósávból reggelente többet engednek Európa irányába,
majd délutánonként a munkaidő végeztével több sáv nyílik meg vissza Ázsia irányába.
A hídon tilos a kamionoknak áthaladni, és néhány éve a gyalogosforgalmat is megszüntették.
A túlterhelt infrastruktúra hálózat miatt rendszeresek a forgalmi dugók.
A forgalom gyorsítása miatt
eltörölték a megállító fizetőkapukat, és ún. OGS készülékeket szereltek fel a forgalom ellenőrzésére.
Az egyszeri áthaladás átszámítva 2 amerikai dollárba kerül.
Az egyre növekvő forgalom miatt 1988-ban átadtak még egy interkontinentális hidat a városban,
A Fatih-Szultán hidat.
Ez közel pontosan ugyanazokkal a technikai paraméterekkel rendelkezik, mint a Boszporusz híd.
2013-ban itt Isztambulban elkészült a világ első interkontinentális metróvonala is.
A tenger alatt 58 méterrel fúrták hozzá az alagutat,
amellyel kiérdemelte a Föld legmélyebb tenger alatti metrója címet.
Nehezítette még az építkezést az is, hogy az Anatóliai-kőzetlemez határa itt húzódik,
így a lemezmozgások miatt rendszeresek a pusztító földrengések.
Az alagút paneleit így speciális gumianyaggal illesztették össze.
A metro óránként 150 ezer embert szállít egyik kontinensről a másikra.
Isztambul egyre növekvő népessége miatt azonban további
közlekedési összeköttetésre lesz szükség a két kontinens között.
Tervben van egy újabb tengeralatti metró illetve egy harmadik híd építése is.
A mérnöki csodák kora tehát még csak ezután jön.

Belső feliratok (labels)

Isztambul, 15 millió ember, 400.000 gépjármű/nap, +500 autó/nap, 1974: Boszporusz-híd, Interkontinentális híd, 1,5 km hosszú, 90 cm, 64 méter, max. 20.000 tonnás hajó, OGS készülékek, 2 dollár/áthaladás, 1988: Fatih Szultán-híd, 2013: Interkontinentális metró, 58 méterrel a tenger alatt, Eurázsiai-lemez, Anatóliai-lemez, Speciális gumianyag, 150.000 ember/óra, automatikus beléptetőrendszer

Kapcsolódó extrák

A légiközlekedés

Napjainkban a légi közlekedés vált az egyik leggyorsabb és leggazdaságosabb utazási módok közé.

Isztambul: metropolisz nyugat és kelet határán

A történelem egyik legfontosabb városa, ma Törökország legnagyobb metropolisza. Nézzük meg, hogyan is néz ki napjainkban.

Kosárba helyezve!