A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kronométer: Egy magányos géniusz története

Kronométer: Egy magányos géniusz története

John Harrison az egész életét a kronométer tökéletesítésére szentelte.

05:01

Történelem

Címkék

kronométer, John Harrison, helymeghatározás, földrajzi hosszúság, hosszúsági kör, hajózás, tengeri óra, navigáció, mérés, csillagászat, tudomány, feltaláló, találmány, tenger, hajó, újkor, tengerészet, történelem, technika, III. György király, gibraltár, III. Anna angol királynő, flotta, csatorna, La Manche, vízi közlekedés, tengeri közlekedés, utazás, közlekedés, brit, köd, Brit Birodalom

Kapcsolódó extrák

Narráció

A kronométer Egy magányos géniusz története
A La Manche csatorna, 1707 októbere.
A győztes angol flotta Gibraltárról tért vissza, amikor vastag köd ereszkedett alá.
A helymeghatározás lehetetlenné vált,
nem tudták, hol járnak pontosan.
A flottát egy zátonyövezetbe kormányozták.
A 21 hajóból 4 elsüllyedt és közel 2000 ember lelte halálát a hullámsírban.
Ekkoriban a hajókon csillagászat segítségével precízen meg tudták mérni,
hogy mely szélességi körön halad éppen a hajó,
azonban a hosszúsági kör pontos meghatározása lehetetlennek bizonyult.
Ehhez ugyanis szinte másodpercre pontosan ismerni kellett a helyi időt,
a kor ingaórái pedig nem működtek a hánykolódó vizeken.
A tengerjáró nemzetek tisztában voltak azzal, hogy akinek először sikerül
pontosan meghatároznia a földrajzi hosszúságot a tengeren, az hatalmas előnybe kerül riválisaival szemben.
A Brit birodalom szerette volna ezt a világuralmi pozíciót megkaparintani.
Az Angol-csatornán történt tragédiát követően
Anna brit királynő felállította a Hosszúsági Bizottságot.
20 ezer angol fontot ajánlottak fel annak, aki megtalálja
a megoldást a hosszúsági fok meghatározására.
Becslések szerint a díj közel 4 millió dollárt érne ma.
Az asztalos, később órásmesterséget művelő John Harrison
közel két évtizeddel később szerzett tudomást a kitűzött díjról.
A Hosszúsági Bizottság előtt felvázolta terveit,
miszerint belekezdene egy tengeren is használható óra építésébe.
Kezdetben a bizottság teljes körű támogatását élvezte.
Figyelnie kellett a hajón fellépő hirtelen irányváltoztatásokra,
a folyamatos hánykódásra, és a hőmérséklet ingadozására.
Minden egyes külső hatásra
perceket is eltérhetett az óra,
amely már nem felelt volna meg a követeleménynek.
Első tengeri órájának megépítése közel 7 évet vett igénybe.
Ez H1 néven híresült el.
Meglehetősen nagy méretűre sikeredett, több része fából készült,
ám Harrison 1736-ban megkapta az engedélyt, hogy egy Lisszabonba
tartó hajón kipróbálhassa eszközét.
Az óra ugyan működött az út során, ám újabb problémák léptek fel.
Harrison a Föld centrifugális erejét például
teljesen kifelejtette a számításból.
Az útról hazatérve
rögtön bele is kezdett a H2-es óra elkészítésébe.
A Brit birodalom háborúba keveredett a spanyolokkal,
így a Hosszúsági Bizottság nem engedélyezte az új óra tengeren
való kipróbálását, nehogy spanyol kézre kerüljön.
10 évvel később a H3-as órája hasonló okokból nem került ki a tengerre.
Felhasználva 35 évnyi tapasztalatát
1760-ra elkészült a H4-es nevet viselő kronométerrel.
A zsebóra méretű eszköz alkatrészeit alig 1,5 kg-ba sikerült összesűrítenie,
így akár a navigátor tenyerében is elfért.
35 év túl sok idő,
számos támogatója a bizottságban meghalt vagy visszavonult,
az új tagok pedig nem nézték jó szemmel Harrison munkáját.
A tudományos világ arconcsapásának gondolták, hogy ezt az 50 éves problémát
egy asztalos szeretné megoldani,
így megpróbálták megakadályozni a kronométer próbaútját.
Szerencsére sikertelenül.
A próba során nagyszerűen működött a kronométer,
81 nap alatt a hajó Jamaicába ért,
ezidő alatt mindössze 5 másodpercet késett,
ami megfelelt a díj követelményeinek.
Az újabb szabályokat felállító bizottság azonban nem volt hajlandó kifizetni a 20 ezer fontot.
Az éveken át tartó eredménytelen egyezkedést követően Harrison
III. György királyhoz fordult, aki látva a bizottság
igazságtalanságait, kifizette a megérdemelt díjat 1773-ban.
John Harrison 50 évig dolgozott a tengeri óráin,
ám a díjat alig több, mint 2 évig élvezhette, az 1776-ban bekövetkezett haláláig.

Belső feliratok (labels)

A La Manche csatorna, 1707 októbere

Kapcsolódó extrák

Évszakok változása

Az évszakok kialakulásának oka a Föld Nap körüli keringése és a földtengely ferdesége, amely a keringés folyamán nem változik.

Gergely-naptár

Közel 500 éve alakították ki a Julianus-naptár módosításával. Ma a legelterjedtebb naptár a Földön.

Helyi idő, zóna idő

Mi lehet az oka, hogy felgyorsult világunkban az élet nem működhetne, ha még mindig helyi időt használnánk?

Kosárba helyezve!