A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Pompeji pusztulása

Pompeji pusztulása

A rengeteg információval és érdekességgel szolgáló ókori romváros titkait még napjainkban is kutatják.

05:19

Történelem

Címkék

Pompeii, Pompeji, Pompeji pusztulása, Vezúv, Plinius, vulkanikus hamu, pusztulás, régészet, működő vulkán, vulkán, romváros, földrengés, lelet, leletek, világörökség, természeti katasztrófa, rétegvulkán, lapilli, Vulcanus, láva, vulkáni törmelék, Itália, Olaszország, Római Birodalom, ókori Róma, település, Sulla, lakosság, Campania, emlék, turizmus, ásatás, kolónia, ókor, pusztítás, múzeum, történelem

Kapcsolódó extrák

Narráció

Pompeji pusztulása
Üdvözlöm látogatóinkat!
Múzeumunk egy új régészeti lelettel büszkélkedik, mely az ókori Pompejiből származik.
Ez a díszesen festett cserépedény, szinte tökéletes épségben fennmaradt.
Hogyan lehetséges ez?
Nézzük mit tudunk eddig erről a településről!
Az ókori Pompeji városa az Itáliai-félsziget déli részén helyezkedett el.
A Campania tartományban levő, kedvező terület
az évszázadok során többször is gazdát cserélt.
Pompeji részt vett a tartomány városainak Róma ellenes lázadásában,
ám Sulla seregének nem tudott ellenállni.
Kr. e. 80-ban került a rómaiak fennhatósága alá,
akik kolóniát szerveztek a területből.
A következő évtizedekben
Pompeji látványosan fejlődött, kedvelt üdülőhellyé,
igazi római várossá vált.
Lakóinak száma elérte a 20 ezer főt.
A település a Vezúv lábánál helyezkedett el.
Lakói ismerték az akkor is aktív vulkánt,
de nem tartottak tőle.
Hozzászoktak a gyakori földrengésekhez is.
Azonban 62-ben óriási földrengés rázta meg a területet,
súlyos károkat okozva Pompeiiben is.
Ekkor a város összes épülete és a kikötő is megrongálódott.
A néhány napig tartó pánikot és káoszt lassú újjáépítés követte.
A lakosság nagy része nem hagyta el a várost.
79. augusztus 24-én éppen Vulcanalia, Vulcanus isten ünnepe volt Pompeiiben.
A tűz és a vulkánok istene valószínűleg nem volt elégedett a látottakkal,
mert a Vezúv életre kelt.
Hirtelen több kilométernyi magasságba kidobódott a krátert elzáró lávadugó törmeléke,
majd fülsiketítő zaj kíséretében felrobbant a vulkán csúcsa.
Pompeji egét elsötétítette a vulkáni hamuból képződött óriási felhő.
Folyamatosan hamu és apró kövek hullottak a városra.
Az emberek az épületek pincéibe húzódtak e halálos zápor elől,
de a sorsukat ott sem kerülhették el.
A több méter vastag rétegben felhalmozódó törmelék
bejutott a földrengésekben megrongálódott épületek belsejébe,
és elzárta a kiutat az emberek elől.
A városból fejvesztve menekülőket is utolérte a Vezúv gyilkos haragja.
A katasztrófát az egyetlen, szemtanútól származó forrásból,
az ifjabb Plinius írásából ismerhetjük meg.
A 18 éves ifjú éppen a Pompejitől 30 km-re lévő misenumi házukban tanult,
amikor megpillantotta a vulkánkitörést.
Nagybátyja a helyi flotta parancsnoka volt.
Először a tudományos megfigyelés vágyától vezérelve, később életmentő céllal
hajózott a vulkán közelébe.
Végül Stabiae városában, kéngázmérgezésben ő is életét vesztette.
A Vezúv eltüntette a térképről a virágzó várost,
mely lakóinak sírjává vált.
A hamu- és kőrétegen kívül a feledés
több száz éves homálya is belepte Pompejit.
Az első leletek 1592-ben csatornaépítési munkálatok során kerültek a felszínre.
A hivatalos régészeti ásatások 1748-ban kezdődtek.
A feltárások 1863-ban, új eszközök
és eljárások alkalmazásával kaptak új lendületet.
Hihetetlen leletek kerültek napvilágra.
A legfontosabb változtatás az volt, hogy az utcák kiásása előtt
az épületeket tárták fel, felülről lefelé haladva.
Így hatékonyabban megóvhatták a belső helyiségeket és az azokban rejlő tárgyakat.
A talajrétegekben felfedezett üregeket gipsszel öntötték ki.
Az így kapott hihetetlen leletek mind-mind megdöbbentő pillanatfelvételei a Vezúv tombolásának.
A rengeteg információval és érdekességgel szolgáló
ókori romváros titkait még napjainkban is kutatják.
A sors fintora,
hogy egy virágzó várost és annak lakóit elpusztító
természeti katasztrófának köszönhetjük az emlékeket.
Köszönjük figyelmüket.
Viszontlátásra!

Belső feliratok (labels)

Etruszkok, Róma, Sulla, Kr.e. 80, 20.000, 79. augusztus 24., Plinius, Stabiae, szamniszok, oszkok, Pompeji, Misenum, Vesuvius

Kapcsolódó extrák

A vértesszőlősi előember

Az általános iskolák biológia-szertárának örök és állandó lakója Samu, a csontváz. Tudjátok-e, hogy miért ez a neve, és ki találta meg a eredeti Samut?

Az ókeresztény művészet

Az ókeresztény emlékek kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultuszának.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Firenze, a reneszánsz városa

Az Arno-folyó két partján, annak völgyében elterülő város hosszú múltra tekint vissza. Tegyünk egy sétát a műemlékekben gazdag városban!

Forum Romanum

Az ókori Róma fő köztere az egyik leglátogatottabb turistalátványosság az örök város területén.

Letűnt korok detektívei

A történelem nem mindig alapul száraz tényeken, olykor komoly kutatómunkát végeznek múltunk feltárásában.

Ókori Róma építészete

A későbbi európai építészetre nagy hatást gyakoroltak az ókori római épületek. A mai római polgárok az egykori birodalom romjai között élnek.

Róma, az örök város

Olaszország fővárosának szinte minden szeglete és épülete történelmi emlékeket rejt.

Róma alapítása

Miért lett Róma jelképe az anyafarkas és a két kisfiút ábrázoló szobor?

Római kori örökségünk, Gorsium

Hogyan éltek a római kori emberek a pannóniai Gorsiumban?

Kosárba helyezve!