A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Sarkvidékek állatai

Sarkvidékek állatai

A Föld hideg éghajlati övezetében élő állatok bemutatása.

04:32

Biológia

Címkék

sarkvidék, jegesmedve, pingvin, fóka, emlős, madár, sarkkör, tundra, jégmező, állandó fagy, ragadozó, Arktisz, Antarktisz, Bergmann-szabály, tápláléklánc, csúcsragadozó, tenger, óceán, moszat, úszóhártya, állat, gerincesek, biológia

Kapcsolódó extrák

Narráció

A hideg éghajlati övezetek a Föld északi és déli sarkai körül elhelyezkedő területek.
Az északi féltekén
Arktisznak,
a déli féltekén Antarktisznak nevezzük.
A sarkvidéki éghajlatra jellemző, hogy állandóan fagyos,
a hőmérséklet nem emelkedik fagypont fölé.
Állandóan jeges szél fúj,
a kevés csapadék pedig
hó formájában hullik.
A jégmezőn csupán
moszatok egyes fajait találhatjuk meg,
melyek színesre festik a havat.
A sarkvidékek élőlényei
ehhez az éghajlathoz alkalmazkodtak,
amely az életmódjukban és a küllemükben is
meghatározó jegyeket biztosít számukra.
Bár a sarkvidékek fajokban szegények,
egyedszámban azonban rendkívül gazdagok.
A jegesmedve az Északi-sarkvidék csúcsragadozója,
a tápláléklánc tetején áll.
Mivel ragadozó állat,
táplálékát képezik a fókák,
de apróbb halakat, madarakat is elfogyaszt.
Fogazata a táplálkozási szokásaihoz alkalmazkodott;
zápfogai tarajosak.
Bundája fehéres színű,
mellyel kiválóan beleolvad a havas sarkvidéki tájba.
Járása a medvékre jellemző,
cammogó.
Teste vaskos, végtagjai szélesek, erősek, nagy mancsokban végződnek.
A mancsán lévő éles karmok
segítik a kapaszkodást.
Lábujjai között apró úszóhártya található. Kiválóan úszik,
akár több órát is eltölt a jeges vízben,
azonban szőrzete még ekkor sem ázik át.
Apró füle és farka csökkenti a hőleadást.
A többi medvével ellentétben nem alszik téli álmot.
2-3 méteres hosszával,
átlagosan 450 kg-os tömegével
a Föld legnagyobb szárazföldi ragadozója.
A sarkvidékek jellemző
állatai még a fókák.
Gerinces emlősállatok,
testük a vízi életmódhoz alkalmazkodott.
Ezt bizonyítja,
hogy hátsó végtagjaik úszólábakká módosultak,
testük orsó alakú.
Mellső végtagjaik megnyúlt ujjai között úszóhártya található,
mely szintén az úszást segíti.
Orrlyukaik és fülnyílásaik
elzárhatók.
Nagy szemükkel
a homályos víz alatt is kiválóan látnak.
A fókák bundája hosszabb, durva fedőszőrökből
és sűrűbb, finom belső szőrzetből áll.
A fókák a szárazföldön esetlenül mozognak,
azonban vízben kiválóan és gyorsan úsznak.
A fókafélék halakkal táplálkoznak,
de csigákat és rákokat is fogyasztanak.
A pingvinek a déli félteke röpképtelen madarai.
A vastag hájréteg feletti bőrt
kétrétegű tömött tollazat fedi,
mely védelmet nyújt a hideg ellen,
illetve megakadályozza az átázást.
A szárazföldön totyogva mozognak,
de vízben kiválóan búvárkodnak és úsznak.
A pingvinek szárnya úszáshoz és merüléshez módosult,
sarló alakú.
A szárnycsontok homológiát
mutatnak a többi gerinces mellső végtagjáéval.
A pingvinfélék általában halakat, rákokat fogyasztanak.
Érdekes jelenség,
hogy a pingvinfajok testmérete
élőhelyük átlagos hőmérsékletének csökkenésével növekszik.
Az Egyenlítőtől északra élő
galápagosi pingvin
csupán 50 cm testmagasságú,
míg a sarkvidéki császárpingvin
akár 125 cm magas is lehet.
Ezt az összefüggést a testméret
és az élőhely átlaghőmérséklete között
a Bergmann-szabály írja le.

Belső feliratok (labels)

ARKTISZ, ANTARKTISZ, ÁLLANDÓ FAGY, JEGES SZÉL, KEVÉS CSAPADÉK (HÓ), A jégmezőn csupán moszatok egyes fajait találhatjuk meg., csúcsragadozó, étrend: fókák, apróbb halak, madarak, A JEGESMEDVE FOGAZATA, Tarajos zápfog, nem alszik téli álmot, tömege: 450 kg, hossza: 2-3 m, Orrlyukaik és fülnyílásaik elzárhatók., étrend: halak, csigák, rákok, kétrétegű tömött tollazat, A VÉGTAGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, PINGVIN, EMBER, FÓKA, étrend: halak, tintahalak, apró rákok, BERGMANN-SZABÁLY, MAGASSÁG (CM), DÉLI SZÉLESSÉG, CSÁSZÁR PIGVIN, 125 CM, GALÁPAGOSI PINGVIN, 50CM

Kapcsolódó extrák

Verseny a Déli-sarkra

Az Antarktika a Föld utoljára meghódított területeinek egyike. Videónk a két legismertebb expedíciót mutatja be.

A komodói varánusz

A faj a Föld legnagyobb gyíkféléje, mely szó szerint elszigetelten él. Már egyetlen harapása is végzetes lehet.

Cápafélék

A porcos halak osztályának legismertebb képviselői a cápák. Hegyes fogaikat csak harapásra és tépésre használják, rágásra alkalmatlanok.

Heringsirály

Az európai tengerpartok egyik jellemző sirályfaja.

Hideg területek ragadozói

Ebben a videóban bemutatjuk a rozsomák, a szibériai tigris és a hópárduc életmódját.

Hóbagoly

Bolygónk egyik legészakabban élő bagolyféléje kiválóan alkalmazkodott a tajga és a tundra zord körülményeihez.

Hópárduc

A havas hegyvidékek veszedelmes ragadozója. A macskafélék közül a hópárduc ugrik a legmesszebbre.

Kaliforniai királysikló

A kaliforniai királysikló az egyik legnépszerűbb kedvtelésből tartott hüllőfaj. A király nevet onnan kapta, hogy más kígyókat is időnként elfogyaszt.

Nagy fülesbagoly

A fülesbagoly évszázadok óta a bölcsesség és a tudás jelképe.

Predáció

A tápláléklánc tetején lévő ragadozók zsákmányszerző életmódot folytatnak.

Táplálkozási szintek

Az élőlényeket a táplálkozási láncban betöltött szerepük alapján különböző táplálkozási szintekbe soroljuk. Filmünkben ezeket mutatjuk be.

Tigrispiton

Vannak olyan fajok az állatvilágban, melyek havi egy evéssel, sőt akár többhónapnyi koplalással is kitűnően elélnek. Ilyen pl. a tigrispiton is.

Vörös panda

A vörös panda, vagy más néven kis panda a fekete-fehér színű nagy panda rokona. Otthona a Himalája lábánál található.

Kosárba helyezve!