A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

.1. A csiga lassan, a nyúl gyorsan halad.

.1. A csiga lassan, a nyúl gyorsan halad.

.2. Az győz, aki ugyanakkora utat rövidebb idő alatt fut végig.

.2. Az győz, aki ugyanakkora utat rövidebb idő alatt fut végig.

.3. A testek mozgásiránya megváltozhat.

.3. A testek mozgásiránya megváltozhat.

.4. A mozgásállapot-változás erőhatás következménye.

.4. A mozgásállapot-változás erőhatás következménye.

A mechanika - görögből átvett szó, jelentése: mozgással kapcsolatos.
.1. Ütközéskor az egyik test gyorsul, a másik lassul.

.1. Ütközéskor az egyik test gyorsul, a másik
lassul.

1.2. A mozgás és a mozgásállapot-változás
A testek helye, helyzete gyakran megváltozik, tehát a testek mozognak. A csiga lassan, a nyúl gyorsan halad, sebességük különböző. A 100 méteres síkfutást az nyeri, aki leghamarabb ér a célba. Az „1 órás futás” győztese az, aki a leghosszabb utat teszi meg a verseny ideje alatt.
JEGYEZD MEG!
Annak a testnek nagyobb a sebessége, amely:
ugyanakkora utat rövidebb idő alatt tesz meg, vagy
ugyanannyi idő alatt hosszabb utat jár végig.
A sebességgel azt jellemezzük, hogy milyen gyorsan mozog egy test.
Hogyan lehet megváltoztatni a testek mozgásállapotát?
A testek sebessége gyakran változik. Amikor egy test sebessége nő, akkor a test gyorsul, amikor csökken, akkor lassul. Kanyarodás közben a mozgás iránya változik.
JEGYEZD MEG!
Ha megváltozott a test sebességének nagysága vagy mozgásának iránya, akkor azt mondjuk, megváltozott a test mozgásállapota.
A súlygolyót a versenyző löki el. A kocsit a ló indítja meg. Egy labda mozgásállapota megváltozhat, ha valaki belerúg, vagy egy másik labda nekiütközik. Egy test mozgásállapota csak egy másik, vele érintkező test hatására változhat meg.
A mozgásállapot-változást okozó hatást erőhatásnak nevezzük.
Az egymásnak ütköző testek kölcsönösen erőhatást fejtenek ki egymásra. Ezt arról vehetjük észre, hogy mindkét testnek megváltozik a mozgásállapota. A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat mechanikai kölcsönhatásoknak nevezzük.
A mechanikai kölcsönhatás közben a két test mozgásállapota ellentétesen változik. Ütközéskor például, ha az egyik test gyorsul, a másik lassul.
JEGYEZD MEG!
Mindkét, eddig megismert kölcsönhatásnál azt állapítottuk meg, hogy:
Változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre.
Kölcsönhatás csak érintkező testek között lehet.
Kölcsönhatás közben a két test állapotváltozása ellentétes (pl. ha az egyik test melegszik, a másik hűl; ha az egyik gyorsul, a másik lassul stb.).
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mivel mérjük a testek hőmérsékletét?
2.
Mi a következménye, ha különböző hőmérsékletű testek érintkeznek?
3.
Hogyan lehet megváltoztatni egy test hőmérsékletét? (Mondj példát rá!)
4.
Mit nevezünk termikus kölcsönhatásnak? (Mondj példát rá!)
5.
Meddig tart a termikus kölcsönhatásban résztvevő testek állapotváltozása?
6.
Mit jellemzünk a sebességgel?
7.
Melyik testnek nagyobb a sebessége?
8.
Mit nevezünk mozgásállapot-változásnak?
9.
Mondj példát olyan testre, melynek változik a mozgásállapota!
10.
Mi szükséges ahhoz, hogy változzon egy test mozgásállapota?
11.
Mit nevezünk erőhatásnak?
12.
Mondj példát erőhatásra!
13.
Mi a neve a mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásnak?
14.
Mi a feltétele két test kölcsönhatásának?
15.
Mit tudunk a kölcsönhatásban levő testek állapotváltozásáról?
KÍSÉRLETEZZ!
1.
Mérd meg a levegő hőmérsékletét a szobában, a szabadban és a hűtőszekrényben!
2.
Eressz a csapból vizet egy pohárba, és mérd meg a hőmérsékletét! Hasonlítsd össze ezt a mért adatot a szoba hőmérsékletével! Ismételd meg a méréseket úgy, hogy a vizet 1-2 órán át hagyod a szobában állni! Mit tapasztalsz? Miért?
3.
Mérd meg egy pohárban levő víz hőmérsékletét! Tarts egy evőkanalat 5-6 percig meleg vízben! Tedd át a meleg kanalat az ismert hőmérsékletű vízbe! Egy-két perc múlva ismét mérd meg a pohárban levő víz hőmérsékletét! Tapintással ellenőrizd a kanál hőmérsékletét! Mit tapasztalsz? Mi változik meg és miért?
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
A meleg vízbe helyezett hőmérő folyadékszála folyamatosan hosszabb lesz. Egy-két perc után változatlan hosszúságú marad. Mire következtethetünk a megfigyeltekből?
2.
A kovács az izzó vasdarabot vízbe teszi. Milyen változások jönnek létre a vas és a víz termikus kölcsönhatása közben?
3.
Hogyan változtathatod meg a fürdővíz hőmérsékletét? Keress többféle megoldást!
4.
Minek a hőmérsékletét mutatja a hőmérő?
5.
Miért kell a lázmérőt hosszabb ideig a hónunk alatt tartani?
6.
Mi a feltétele annak, hogy a hőmérő a szoba levegőjének hőmérsékletét mutassa?
7.
Az egyik futó 11, a másik 12 másodperc alatt futott végig a 100 m-es pályán. Melyiknek volt nagyobb a sebessége?
8.
Az egyik kislány 300 métert, a másik 340 métert futott 1 perc alatt. Ki futott gyorsabban? Kinek volt nagyobb a sebessége?
9.
A kisvonat körpályán egyenletesen halad (tehát sebességének nagysága nem változik). Változik-e a vonat mozgásállapota? Miért?
10.
A biliárdot rugalmas peremű asztalon három golyóval és dákóval (a golyó lökésére szolgáló rúddal) játsszák. Hogyan tudják megváltoztatni a golyók mozgásállapotát? Keress többféle lehetőséget! Minden esetben nevezd meg a kölcsönhatás résztvevőit!
11.
Két egymás mellett ,,futó” sínpáron egy-egy mozdony halad. Lehet-e kölcsönhatás közöttük, ha az egyik utoléri a másikat? Indokold meg a válaszod!
12.
Két nyugalomban levő vasúti kocsi ütközője érintkezik egymással. Milyen kölcsönhatás lehet közöttük?
13.
Mit tudsz biztosan azokról a testekről, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással? Minden esetben változik-e állapotuk?
Kosárba helyezve!