A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

.1. Mágnesrúd közelében a vasgolyó elmozdul.

.1. Mágnesrúd közelében a vasgolyó elmozdul.

.2. A mágnesnek sajátos környezete van.

.2. A mágnesnek sajátos környezete van.

.3. A vas és a mágneses mező kölcsönhatásra képes.

.3. A vas és a mágneses mező kölcsönhatásra képes.

.4. A vas, a nikkel, a kobalt és a mágneses mező kölcsönhatásra képes.
.4. A vas, a nikkel, a kobalt és a mágneses mező kölcsönhatásra képes.

.4. A vas, a nikkel, a kobalt és a mágneses mező kölcsönhatásra képes.

.1. A pólus – görög szó, jelentése: sark.

.1. A pólus – görög szó, jelentése: sark.

.2. A kínaiak már az i. e. 12. században használtak mágnest a tájékozódás segítésére.

.2. A kínaiak már az i. e. 12. században használtak mágnest a tájékozódás segítésére.

.3. A Földnek is van mágneses mezője.

.3. A Földnek is van mágneses mezője.

.4. A mágneses kölcsönhatás vagy vonzásban vagy taszításban nyilvánul meg.

.4. A mágneses kölcsönhatás vagy vonzásban vagy taszításban nyilvánul meg.

.1. Mágneses mező hatására a vas mágnesként viselkedik.
.1. Mágneses mező hatására a vas mágnesként viselkedik.

.1. Mágneses mező hatására a vas mágnesként viselkedik.

.2. Acélból állandó mágnes készíthető.

.2. Acélból állandó mágnes készíthető.

.3. A vas mágneses részecskéi a valóságban nem pálcika alakúak, csak a rajzon szemléltettük így, a megértés céljából.

.3. A vas mágneses részecskéi a valóságban nem pálcika alakúak, csak a rajzon szemléltettük így,
a megértés céljából.

.4. A gyakorlatban használt állandó mágnesek nemcsak acélból készülhetnek.

.4. A gyakorlatban használt állandó mágnesek nemcsak acélból készülhetnek.

.1. Az izzó vasat a mágneses mező nem vonzza.

.1. Az izzó vasat a mágneses mező nem vonzza.

1.3. A mágnesesség
A mágnesrúd környezetében a vasgolyó elmozdul a mágnes felé. A könnyen mozgó mágnes maga is elmozdul a vas felé. Úgy látszik, mintha a mágnes és a vas távolról, közvetlen érintkezés nélkül fejtene ki erőhatást egymásra.
Ha mágnesrúdra egy lapot helyezünk, és arra vasreszeléket szórunk, akkor a vasreszelék szabályos vonalakban rendeződik el. Másfajta testeknél, pl. a vas-, a fa-, a rézrúd környezetében ezt nem tapasztaljuk.
JEGYEZD MEG!
A mágnesnek sajátos környezete van, amelyet mágneses mezőnek nevezünk.
A mágneses mező hozzátartozik a mágneshez, része annak. A mágneses mező a vasból készült testeket a mágnes felé vonzza. A vasra közvetlenül a mágneses mező fejti ki az erőhatást.
Kölcsönös-e a mágneses mező és a vas egymásra hatása?
Ha a mágneses mezőbe egy vasdarabot teszünk, akkor az megváltoztatja a köré szórt vasreszelék szabályos elrendeződését. Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak a mágneses mező hat a vasdarabra, hanem a vasdarab is a vele érintkező mágneses mezőre.
A mágneses mező és a benne levő vasdarab között kölcsönhatás van. Ezt a kölcsönhatást mágneses kölcsönhatásnak nevezzük.
Mivel lehet még kölcsönhatásban a mágneses mező?
A mágnesrúd mágneses mezője a különféle anyagú tárgyaknak csak egy részével lép kölcsönhatásba. A tárgyak anyagától függ, hogy
a mágneses mezővel kölcsönhatásba léphetnek-e. A mágneses kölcsönhatásra képes anyagok közül legismertebbek a vas, a nikkel és
a kobalt.
A Földnek is van mágneses mezője
Azt tapasztaljuk, hogy a mágnestől távolodva a mágneses mező gyengül.
A vasreszelékbe forgatott mágnesrúdra a két végétől egy kicsit beljebb tapad fel a legtöbb vasreszelék. Itt a legerősebb a mágneses mező. A mágnesnek ezeket a részeit mágneses pólusoknak nevezzük.
A függőleges tengelyre helyezett mágnes – néhány lengés után – mindig a földrajzi észak-dél irányba áll be. Megfigyelhető, hogy a mágneseknek mindig ugyanaz a vége fordul észak felé, a másik pedig dél felé.
A mágnes észak felé mutató végénél levő pólust északi pólusnak, a dél felé mutató végénél levőt déli pólusnak nevezzük.
Az iskolai mágneseken vagy két különböző színnel (pl. piros és kék), vagy az É és D betűkkel jelölik, hogy melyik végén milyen pólus van.
A mágnestű két végének megjelölése segít a tájékozódásban, mert megmutatja, merre van az északi irány. A függőleges tengelyen forgó mágnestűt ezért szoktuk iránytűnek nevezni.
Az iránytűt a Föld mágneses mezője fordítja észak-dél irányba.
Miben nyilvánulhat meg a mágneses kölcsönhatás?
JEGYEZD MEG!
A mágnes bármely pólusa és a vas között mindig vonzás tapasztalható.
Két mágnes különböző pólusú (É-D) végei között vonzást, megegyező pólusú (É-É; D-D) végei között pedig taszítást észlelünk.
A mágneses kölcsönhatás vagy vonzásban vagy taszításban nyilvánul meg, amelyet közvetlenül a mágneses mező fejt ki.
Miből készíthető állandó mágnes?
A vasnak általában nincs külső mágneses mezője. Ha azonban mágnest viszünk a közelébe, mágnesként viselkedik. Az apró vasdarabkákat ilyenkor a vasrúd is magához vonzza. A mágnes távolítása közben a vas folyamatosan elveszíti mágneses tulajdonságát, és leejti a vasdarabkákat. A vas csak külső mágneses mező hatására viselkedik mágnesként.
A vasércek között előfordul természetes mágnes is. Ha egy természetes mágnest vékony acélpálcán egy irányban többször végighúzunk, akkor az acélpálca tartósan mágneses tulajdonságú lesz. Ezért acélból, mágneses mező segítségével állandó mágnes készíthető.
A mágneses mező létezését a hatása alapján vehetjük észre. A görögök (Thalész i.e. 600) már 2600 évvel ezelőtt észrevették, hogy a kis-ázsiai Magnészia nevű város környékéről származó vasércek apró vasdarabokat vonzanak magukhoz, és ott is tartanak. Ennek a városnak a nevéből származik a mágnes elnevezése.
A vas olyan szerkezetű, hogy a benne levő kicsiny természetes mágnesek rendezetlenül helyezkednek el. Rendezetlen állapotban ezek a kicsiny részek lerontják egymás mágneses hatását. A vas így nem mutat mágneses tulajdonságot.
A vas kis mágneses részei külső mágneses mező hatására rendeződnek, és erősítik egymás hatását. Ha egy mágnest például északi pólusával közelítünk a vashoz, akkor a vas mágnesecskéi déli pólusukkal fordulnak a külső mágnes felé. A déli pólus közelítésekor a részecskék északi pólusukkal fordulnak arra. A vasnál ezért tapasztalható mindig vonzás mágneses kölcsönhatás közben.
A külső mágneses mező eltávolítása után a vas mágneses részei ismét rendezetlenné válnak. A vasnak így észrevehetően megszűnik a mágneses tulajdonsága.
Az acél mágneses részecskéit ha rendezett állapotba hozta a külső mágneses mező, akkor azok a külső hatás megszűnte után is úgy maradnak. Ezért lehet az acélból állandó mágnest készíteni.
Ha a vasat felizzítjuk, részecskéi olyan élénken rezegnek, hogy a külső mágneses mező nem képes rendezni őket. Így az izzó vasat a mágneses mező nem vonzza.
Kosárba helyezve!