A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

.1. A fény egyenes vonalban terjed.

.1. A fény egyenes vonalban terjed.

A fény szabályos vagy szétszóródó visszaverődése a felülettől függ.

A fény szabályos vagy szétszóródó visszaverődése a felülettől függ.

.3. A nap- és a holdfogyatkozás árnyékjelenség.

.3. A nap- és a holdfogyatkozás árnyékjelenség.

.1. Szivárvány

.1. Szivárvány

.2. A síktükörben látható kép látszólagos, mert a fénysugarak csak látszólag jönnek a képről.

.2. A síktükörben látható kép látszólagos, mert a fénysugarak csak látszólag jönnek a képről.

.3. A víz felszínén áthaladó fény terjedési iránya megváltozik.

.3. A víz felszínén áthaladó fény terjedési iránya megváltozik.

.1. A gyűjtőlencsén áthaladó fénysugarak

.1. A gyűjtőlencsén áthaladó fénysugarak

.1. A szórólencsén áthaladó fénysugarak

.1. A szórólencsén áthaladó fénysugarak

.2. A fényképezőgép kicsinyített képet alkot.

.2. A fényképezőgép kicsinyített képet alkot.

.3. Az emberi szem

.3. Az emberi szem

.4. A közel- és  távollátó szem hibáinak „javítása”

.4. A közel- és távollátó szem hibáinak „javítása”

1.6. A fény kölcsönhatásai
Az égő gyertya, az elektromos izzó, a Nap és még sok más test fényt bocsát ki.
A fényt kibocsátó testek a fényforrások. Legfontosabb fényforrásunk a Nap.
Ha egy sötét szobába kis nyíláson át jut be a Nap fénye, a vékony egyenes fénynyaláb jól megfigyelhető. Egy cső nyílásán csak akkor lehet átlátni, ha a cső egyenes. Mindez azt igazolja, hogy a fény egyenes vonalban terjed.
A növények fejlődéséhez fényre van szükség. A fotópapír és a film megfeketedik, ha fény éri. A testek a fény hatására felmelegszenek. A fény a testek állapotát megváltoztatja.
Némely anyag, például a levegő, a víz, az üveg átlátszó, mert a rájuk eső fény nagy része áthatol rajtuk. A fény kisebb része az ilyen anyagok felületéről visszaverődik, vagy a belsejükben elnyelődik.
Más testek, pl. a deszka, a vastag papír, a tükör, a fal nem engedik át a fényt, ezért nem lehet átlátni rajtuk. Az átlátszatlan testek felületéről a fény egy része szabályosan, vagy szétszóródva visszaverődik, a többi része
a test belsejében elnyelődik.
Egyenes vonalú terjedése miatt a fény az átlátszatlan testek mögé nem hatol. Ezért ott árnyék van. A nap- és a holdfogyatkozás is árnyékjelenség.
JEGYEZD MEG!
A testek azáltal válnak láthatóvá, hogy az általuk kibocsátott vagy a felületükről visszavert fénysugarak a szemünkbe jutva elnyelődnek, és ott változást hoznak létre. Ez a változás okozza a látás érzetét.
Amikor a fény a testeket eléri, és azokon változást hoz létre, önmaga is megváltozik. Lehet, hogy elnyelődik, de lehet, hogy csak a terjedésének iránya változik meg.
A fény által előidézett változások tehát kölcsönhatás közben jönnek létre. A fény és a testek kölcsönhatását optikai kölcsönhatásnak nevezzük.
A napsugarak és az esőcseppek optikai kölcsönhatásának következménye a szivárvány.
Tükörkép a síktükörben
A tiszta tó sima vize fölé hajolva a „víz alatti önmagunkkal” nézünk szembe. Egy síktükör előtt levő személy képe olyan, mintha az „ikertestvére” lenne a tükör mögött. Tükörképet azért látunk, mert a testről induló és a tükörről visszaverődő fénysugarak úgy érkeznek a szemünkbe, mintha egy tükör mögötti testről jöttek volna.
A síktükörben megfigyelve tükörképünket, azt tapasztaljuk, hogy:
Minél közelebb állunk a tükörhöz, annál közelebb látszik tükörképünk is a tükör mögött.
A tükörkép akkora, mint a tárgy, és vele megegyező állású (a tükörképednek is felül van a feje).
A tükörképben a jobb és bal oldal felcserélve látszik (ha jobbkezes vagy, a tükörképed balkezes).
Hogyan „működik” a szem és a szemüveg?
Már a halat szigonyozó ősember is észrevette, hogy a hal nem ott van a vízben, ahol a partról látszik. Ha megfelelő irányból nézzük a vízzel telt pohárba tett kanalat, az a víz felszínénél görbültnek látszik. Ennek az az oka, hogy amikor a fény áthatol két átlátszó közeg határán (pl. víz, levegő), akkor terjedési iránya legtöbbször megváltozik. Ez a jelenség a fénytörés.
A szemüvegben, a vetítő- és fényképezőgépekben, a mikroszkópban, a távcsövekben fénytani lencséket alkalmaznak. Ezeknek a fénytani lencséknek a fény irányát megváltoztató képessége a fénytörésen alapszik.
A fénytani lencsék – alakjuktól és anyaguktól függően – lehetnek gyűjtő- vagy szórólencsék. Ezekkel a lencsékkel a tárgyakról különféle nagyított vagy kicsinyített képeket lehet létrehozni. Ezért mondjuk a domború üveglencsére, hogy „nagyító”.
A mikroszkóp, a vetítőgép fénytani lencséi nagyított képet hoznak létre a tárgyról. A fényképezőgép lencséje kicsinyített képet alkot.
A szemünkben levő szemlencse is kicsinyített képet hoz létre a szem ideghártyáján. Az ideghártya fényre legérzékenyebb része a sárgafolt. A rugalmas szemlencse alakja úgy változik, hogy a különböző távolságban levő tárgyakról is éppen a sárgafolton alakuljon ki éles kép. A szem leggyakoribb hibája az ilyen alkalmazkodóképesség csökkenése, következménye távollátás vagy rövidlátás.
A távollátó szem a közeli tárgyakról csak a sárgafolt mögé tudna éles képet létrehozni. Az ilyen szemű ember szemüvegében gyűjtőlencse van, ami elősegíti, hogy az éles kép a sárgafolton jöjjön létre.
A rövidlátó szem a távoli tárgyakról már a sárgafolt előtt létrehozza az éles képet.
Az ilyen szemen szórólencsével lehet segíteni.
JEGYEZD MEG!
A fizikai kölcsönhatásokról:
Kölcsönhatás csak érintkező testek, illetve mezők között jöhet létre.
Változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre.
Kölcsönhatás közben a két résztvevő állapotváltozása ellentétes (csökken–nő; gyorsul–lassul).
A mezőkről:
Eddig háromfajta mezőt ismertünk meg: a mágneses, az elektromos és a gravitációs mezőt.
Ezeket a mezőket érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékeltük, létezésükre hatásukból következtettünk.
Két vagy többfajta mező is lehet egyidőben a térnek ugyanabban a részében (pl. a Föld körül gravitációs és mágneses mező is van).
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mit nevezünk mágneses mezőnek?
2.
Milyen hatást fejt ki a mágneses mező a vasból készült testekre?
3.
Mit jelent az, hogy a mágneses mező és a vas hatása kölcsönös?
4.
Hogyan mutatható ki a mágneses mező?
5.
Mi jellemző a mágnesrúd mágneses mezőjére?
6.
Nevezd meg a mágneses pólusokat!
7.
Mikor nyilvánul meg a mágneses kölcsönhatás vonzásban és mikor taszításban?
8.
Miből készíthető állandó mágnes?
9.
Minek a hatására viselkedik mágnesként a vasból készült test?
10.
Milyen irányba áll be az iránytű? Minek a hatására?
11.
Hogyan hozható egy test elektromos állapotba?
12.
Mit nevezünk elektromos mezőnek?
13.
Hányféle elektromos állapot van? Nevezd meg ezeket!
14.
Miben nyilvánulhat meg az elektromos mező hatása?
15.
Mikor nyilvánul meg az elektromos kölcsönhatás vonzásban és mikor taszításban?
16.
Mit jelent az, hogy egy elektromos mező és egy test kölcsönhatásban van?
17.
Mit nevezünk gravitációs mezőnek?
18.
Milyen anyagú testekkel léphet kölcsönhatásba a gravitációs mező?
19.
Miben nyilvánul meg a gravitációs kölcsönhatás?
20.
Mit nevezünk függőleges iránynak?
21.
Mi a fényforrás?
22.
Hogyan terjed a fény?
23.
Mi történik a fénnyel, ha egy testen változást hoz létre?
24.
Mi történik a fénnyel, ha átlátszó testhez ér?
25.
Mi történik a fénnyel, ha átlátszatlan testhez ér?
26.
Mi az árnyék? Miért jön létre?
27.
Hogyan nevezzük a fény és a test kölcsönhatását?
28.
Milyen a síktükör által alkotott kép?
29.
Mi a fénytörés?
30.
Milyen fénytani lencséket ismersz?
31.
Mit tudsz a szemlencséről?
32.
Milyen szemüvegeket ismersz?
KÍSÉRLETEZZ!
1.
Végezz kísérleteket mágnessel! Mágnesezz meg egy varrótűt! Állapítsd meg, melyik végén van az északi pólus!
2.
Műanyag vonalzót dörzsölj meg selyempapírral vagy gyapjúval! Közelítsd az elektromos állapotban levő vonalzót vékonyan csordogáló vízsugárhoz! Mit tapasztalsz? Mivel van kölcsönhatásban a vízsugár?
3.
Illessz egy papírlapot a falhoz, és dörzsöld meg először papír zsebkendővel, majd a száraz tenyereddel vagy egy műszálas ruhával! Minden dörzsölés után engedd el a papírlapot! Mit tapasztalsz? Miért? Miért különböző a „dörzsölések” következménye?
4.
Ellenőrizd kísérlettel a síktükörben látható tükörképről tanultakat!
5.
Vizsgáld meg, valóban elgörbültnek látszik-e a félig vízben levő kanál, vagy más hosszú egyenes tárgy!
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
Milyen anyagból készül az iránytű?
2.
Egy mágnesrúdon nincs jelölve, hogy melyik a déli és melyik az északi pólusa. Hogyan tudnád meghatározni? Keress több megoldást!
3.
A mágnesrúd melyik pólusával közelítettünk egy iránytű déli pólusához, ha az a mágnes felé fordult el? Merre mozdulna az iránytű déli pólusa, ha a mágnesrúd másik végével közelítenénk felé?
4.
Mi történik az iránytűvel, ha az egyik végéhez egy mágnesrúd közepével közelítünk? (Ha nem tudod a választ, kísérlettel segíts magadon! Ha tudod a megoldást, ellenőrizd elképzelésed helyességét!)
5.
Két azonos külsejű rúd közül az egyik acélmágnes, a másik vas. Hogyan lehet eldönteni – más segédeszköz nélkül – melyik a mágnes?
6.
Az Északi-sark közelében milyen mágneses pólusa van a Földnek?
7.
Miért nem simul le a frissen mosott és már megszárított haj, ha műanyag fésűvel fésüljük?
8.
Milyen elektromos állapotú az a felfüggesztett test, amelyhez negatív elektromos állapotú testtel közelítve taszító hatást észlelünk?
9.
Mit állíthatunk egy test elektromos állapotáról, ha pozitív elektromos állapotú testtel közelítve felé vonzást tapasztalunk?
10.
Hogyan változik egy feldobott labda sebessége emelkedés, illetve esés közben? Miért?
11.
Hogyan működik a függőón? (Ha nem tudod, mi a függőón, nézd meg a Magyar értelmező kéziszótárban.)
12.
Voltak emberek, akik a gravitációs mező létezését, a gravitációs vonzást már a Hold felszínén is tapasztalták. Kik voltak ők, és mikor jártak a Holdon?
13.
Hogyan ellenőrizhetjük, hogy egy gondolatban kihúzott egyenes mentén állnak-e a kerítés oszlopai?
14.
A szemüvegük alapján állapítsd meg, hogy ki a távollátó és ki a rövidlátó az ismerőseid közül!
15.
Miért hordunk napszemüveget?
16.
Árnyékos helyen miért nincsen teljesen sötét?
17.
Valójában miért fekete egy test? Mi a sötétség?
Leckéhez tartozó extrák

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen...

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Szem

Egyik legfontosabb érzékszervünk. A fény hatására receptoraiban elektromos ingerületek...

Napfogyatkozás

Holdfogyatkozás

Szem

Kosárba helyezve!