A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
.3. A szabadon eső test a gravitációs mező hatására gyorsul.

.3. A szabadon eső test a gravitációs mező hatására gyorsul.

.1. Ha egy test nyugalomban van, akkor az őt érő erőhatások kiegyenlítik egymást.

.1. Ha egy test nyugalomban van, akkor az őt érő erőhatások kiegyenlítik egymást.

.2. Ha egy test egy egyenes mentén egyenletesen mozog, akkor a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást.

.2. Ha egy test egy egyenes mentén egyenletesen mozog, akkor a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást.

.3. A testet érő erőhatások helyettesíthetők egyetlen erőhatással, amit az eredő erő jellemez.

.3. A testet érő erőhatások helyettesíthetők egyetlen erőhatással, amit az eredő erő jellemez.

.1. A rugóerő nagyságából a test súlyára és a gravitációs erőre is következtetni tudunk.

.1. A rugóerő nagyságából a test súlyára és
a gravitációs erőre is következtetni tudunk.

.2. Az ábrán három különféle erő látható. Vi-gyázz, ne téveszd össze őket!

.2. Az ábrán három különféle erő látható. Vi-
gyázz, ne téveszd össze őket!

.1. Magára hagyott test csak gondolatunkban „létezhet”.

.1. Magára hagyott test csak gondolatunkban „létezhet”.

.2. Az űrhajó szabadeséssel „körbe esi” a Földet.

.2. Az űrhajó szabadeséssel „körbe esi” a Földet.

.3. A Földről kilőtt rakéta pályája a kilövés irányától és sebességétől függ.

.3. A Földről kilőtt rakéta pályája a kilövés irányától és sebességétől függ.

3.3. Több erőhatás együttes eredménye
Amikor egy testet csak egy erőhatás ér (pl. szabadon esik), akkor a test mozgásállapota megváltozik. Sokszor tapasztaljuk azonban, hogy egy testet egyidejűleg több erőhatás ér, és a test mozgásállapota nem változik. Ez csak úgy lehet, ha a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást.
JEGYEZD MEG!
Ha a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást, azt mondjuk, a test egyensúlyi állapotban, röviden egyensúlyban van. Az egyensúlyban levő test vagy nyugalomban van, vagy egy egyenes mentén változatlan sebességgel mozog: egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.
Mikor egyenlíti ki egymást két erőhatás?
Egy kiskocsit lehet két rugós erőmérővel úgy húzni, hogy a kocsi nyugalomban marad. Ilyenkor a két erőmérőt egy vízszintes egyenes mentén, ellentétes irányba kell húzni. Nyugalom esetén a két erőmérő egyenlő nagyságú erőket jelez.
Egy kiskocsit két rugós erőmérővel úgy is lehet húzni az asztalon, hogy a kocsi változatlan sebességgel mozogjon, tehát ne változzon a mozgásállapota. A két erőmérő ilyenkor is egyenlő nagyságú és ellentétes irányú erőhatást jelez.
JEGYEZD MEG!
Két erőhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha:
ugyanazt a testet éri,
egyenlő nagyságú,
egy egyenesben van, és ellentétes irányú.
Mi történik, ha a testet érő erőhatások nem egyenlítik ki egymást?
Egy test mozgásállapota csak a testet érő erőhatások következtében változhat meg. Lehet egy kiskocsit úgy is húzni, hogy a két ellentétes irányú erőhatás nem egyenlő nagyságú. Ilyenkor a kocsi gyorsulva mozog a nagyobb erőhatás irányában.
JEGYEZD MEG!
Ha a testet érő erőhatások nem egyenlítik ki egymást, akkor a test mozgásállapota változik.
Ez a változás létrehozható egyetlen erőhatással is. Ennek a helyettesítő erőhatásnak ugyanaz a ­ következménye, mint ami eredetileg az összes erőhatásnak együttesen volt. A helyettesítő erőhatást eredő erővel jellemezzük.
Mit mutat a rugós erőmérő?
A rugós erőmérő a rugalmas erő nagyságát mutatja. A rugós erőmérő és a rajta nyugalomban függő test kölcsönhatásban van egymással. Ebben a kölcsönhatásban az erő a test súlya, az ellenerő pedig a rugalmas erő. Mivel ezek egyenlő nagyságúak, az erőmérőről leolvasott érték a test súlyának nagyságát is megadja.
Az erőmérőn függő, nyugalomban levő testet két erőhatás éri: a gravitációs mező és a rugó hatása. Ezek kiegyenlítik egymást. Így a rugalmas erő és a gravitációs erő is egyenlő nagyságú. Az erőmérőről leolvasott érték a gravitációs erő nagyságát is megadja.
Gravitációs erő, tartóerő, súly
A nyugvó testet érő gravitációs erőhatással legtöbbször az alátámasztás vagy a felfüggesztés tart egyensúlyt. Ilyenkor a test súlyával nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést. Mint látjuk, itt három különböző erőhatás szerepel, amelyeket három különböző erő (Fg; Ftartó; Fs) jellemez.
A nyugalomban levő testeknél ez a három erő egyenlő nagyságú, és a gravitációs erő meg a súly még egyenlő irányú is. Ezért gyakran öszszetévesztik ezeket. A tévedés elkerülhető, ha megfigyeljük, hogy melyik erőhatást mi fejti ki, hol van a támadáspontja, és mire hat.
JEGYEZD MEG!
A gravitációs erő a gravitációs mező által a testre kifejtett erőhatás jellemzője.
A támadáspontja a test belsejében, legtöbbször a test középpontjában van. Az iránya függőleges; a Föld felé mutat.
A tartóerő az alátámasztás vagy a felfüggesztés által a testre kifejtett erőhatást jellemzi. A támadáspontja az érintkező felületek középpontjában, vagy a felfüggesztési pontban van. Az iránya függőleges felfelé.
A súly a test által az alátámasztásra vagy felfüggesztésre kifejtett erőhatás jellemzője. A támadáspontja az érintkező felületek középpontjában vagy a felfüggesztési pontban van. Az iránya függőleges a Föld felé.
Van-e olyan test, amelyet külső hatás nem ér?
Ha egy test egyensúlyban van, akkor úgy mozog, mintha egyetlen erőhatás sem érné, nem változik a mozgásállapota.
Ha volna olyan „magára hagyott” test, amelyet nem ér erőhatás, akkor az egyenes vonalú egyenletes mozgást végezne.
Magára hagyottnak tekinthető az a test, amely a naprendszerektől olyan távol van, ahol a gravitációs mező hatása már elhanyagolhatóan kicsi.
Mi a súlytalanság?
A szabadon eső testnek nincs súlya, mert nincs sem alátámasztva, sem felfüggesztve. A súlytalanság állapotában – a gravitációs mező hatására – a testek növekvő sebességgel esnek a Föld felé. A súlytalanság tehát nem hatásmentes állapot.
A Föld körül keringő űrhajó másodpercenként kb. 8000 m utat tenne meg az érintő irányában, ha a gravitációs mező nem vonzaná a Föld felé. Eközben annyit távolodna el a Föld görbült felszínétől, amennyit a szabadesés miatt ezalatt közeledik a felszínhez. Így az űrhajó valójában „körbe esi” szabadon a Földet, tehát súlytalansági állapotban van.
A kilőtt rakéta kezdősebességétől függ, hogy az visszaesik-e a Földre, illetve kör vagy ellipszis alakú pályán kering-e körülötte, esetleg elhagyja-e a Föld környezetét.
FIGYELD MEG!
1.
Sokszor egyszerűbb az erőhatás helyett erőt mondani. Ezt azonban csak akkor szabad megtenni, ha nem okoz félreértést.
2.
A gravitációs erő, a tartóerő és a súly elnevezést különböző könyvekben nem azonos jelentésben használják. Ezért mindig tisztázni kell, hogy a használt könyv mit hogyan nevez.
3.
Az erőt mint vektormennyiséget a könyvekben F „kövér” betűvel jelölik. Az erő nagyságának F („sovány” betű) a jele. Kézzel írt szövegben a vektorokat gyakran a betű fölé rajzolt nyíllal jelölik: .
JEGYEZD MEG!
Mozgásállapot-változás csak erőhatás következtében jöhet létre.
Az erő az erőhatás mennyiségi jellemzője. Az erő vektormennyiség, amely megadja az erőhatás nagyságát és irányát.
Az erő mértékegysége a newton, jele: N. Az 1 N erő 102 cm3 víz súlyával egyenlő nagyságú.
Ugyanabban a kölcsönhatásban az erő és ellenerő egyenlő nagyságú, ellentétes irányú, és egyik az egyik testre, másik a másik testre hat. Ez a hatás – ellenhatás törvénye.
Két erőhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha egyenlő nagyságú, egy egyenesben van, ellentétes irányú, és ugyanazt a testet éri.
Ha a testet érő erőhatások nem egyenlítik ki egymást, akkor a test mozgásállapota változik.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mit nevezünk erőhatásnak? Mondj példákat az erőhatásra!
2.
Mi a következménye annak, ha egy testet erőhatás ér?
3.
Mi az erő? Mi a jele és a mértékegysége?
4.
Mit jelent az, hogy az erő vektormennyiség?
5.
Mi az erő támadáspontja, és mi a hatásvonala?
6.
Nevezz meg különféle erőket!
7.
Mi a súly?
8.
Mekkora térfogatú víz súlya 1 newton?
9.
Hány erőhatás lép fel egy mechanikai kölcsönhatásban?
10.
Mondj példákat az erő – ellenerőre!
11.
Ismertesd a hatás – ellenhatás törvényét!
12.
Mi a feltétele egy test egyensúlyának?
13.
Mit tudsz az egyensúlyban lévő test mozgásállapotáról?
14.
Mi a feltétele annak, hogy két erőhatás kiegyenlítse egymást?
15.
Milyen erőkkel egyenlő nagyságú egy nyugalomban levő test súlya?
16.
Kiegyenlítheti-e egymást az egy kölcsönhatásban levő erő és ellenerő? Miért?
17.
Milyen erőt mér a rugós erőmérő? Milyen más erőkre lehet következtetni ebből? Miért?
18.
Mi a feltétele annak, hogy változzon egy test mozgásállapota? Mondj rá példákat!
19.
A nyugalomban levő testnél mi a különbség a gravitációs erő és a súly között? Mi a különbség a tartóerő és a súly között? Mi a különbség a tartóerő és a gravitációs erő között? (Az összehasonlításnál vizsgáld meg az erő nagyságát, irányát, támadáspontjának a helyét, és azt, hogy melyik testet éri az erőhatás!)
20.
Mi a feltétele annak, hogy egy test egyenes vonalú egyenletes mozgást végezzen?
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
Sorolj fel erőhatásokat a gyakorlati életből! Milyen változás jelzi, hogy ott erőhatást fejt ki valami?
2.
Csokonai Vitéz Mihály Az ősz című versében (megtalálod a 36. oldalon) csodaszép költői képet tár elénk. Milyen erőhatásokra ismersz ebben a képben? Mi fejti ki ott ezeket az erőhatásokat?
3.
Mennyi a súlya 200 cm3; 150 cm3; 10 cm3; 3 dm3; 1 liter víznek? (Az egyszerűség érdekében számolj úgy, mintha 100 cm3 víz súlya lenne 1 N.)
4.
Egy nehezék hatására a rugó 3 cm-rel nyúlt meg. Hány ilyen nehezéket akasztottunk erre a rugóra, ha megnyúlása most 9 cm; 12 cm; 15 cm?
5.
A rugó 1 N nagyságú erőhatásra 1,5 cm-rel lett hosszabb. Mekkora az erő, ha a rugó megnyúlása 4,5 cm; 6 cm; 0,5 cm; 1 cm?
6.
Mennyi a térfogata 2 N; 10 N; 0,5 N súlyú víznek? Hogyan lehetne a víz térfogatát meghatározni rugós erőmérő segítségével?
7.
Egy székhez kötött gumiszálat megnyújtottak. Mi az izomerő ellenereje? Mi a rugalmas erő ellenereje a gumiszál egyik, illetve másik végénél? Készíts vázlatrajzot, és rajzold be az erővektorokat!
8.
Rajzold le, hogy a mindkét végén alátámasztott rugalmas lemez a rajta levő labda hatására lehajlik. Rajzold be, és nevezd meg a labda és a lemez kölcsönhatásában fellépő erőket!
9.
Miért „rúg” hátra a puska elsütéskor?
10.
Az asztalodon nyugvó könyvet milyen erőhatások érik? Mi fejti ki ezeket az erőhatásokat? Mit tudsz az őket jellemző erőkről?
11.
A mindkét végén alátámasztott rugalmas lemez meghajlik a ráhelyezett golyótól. Készíts ábrát, és rajzold be a golyót érő erőket betűjeleikkel együtt! Készíts egy újabb ábrát, és ebbe a golyó és a lemez kölcsönhatásában fellépő erőket rajzold be betűjeleikkel együtt!
12.
Egy szekrényt egyenletesen arrébb tolunk. Milyen erőhatások érik közben a szekrényt? Milyen erők egyenlítik ki egymást ezek közül? Milyen irányú a súrlódási erő a szekrény mozgásához képest?
13.
Miért félrevezető a következő kérdés: „Miért tudja a ló megindítani a szánkót, hiszen amekkora erővel a ló húzza előre a szánkót, ugyanakkora erővel húzza vissza a szánkó a lovat?” Fogalmazd meg jól a kérdést! Miért tud a ló előrehaladni, hiszen a szánkó visszafelé húzza?
Leckéhez tartozó extrák

A súlytalanság

Az űrhajó pályája során állandó szabadesésben van.

A súlytalanság

Kosárba helyezve!