A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv szakképzősöknek 10.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A bekezdés és a tételmondat
A hosszabb prózai művek írásban beljebb kezdett egységekből, bekezdésekből állnak. Ezek mindegyike hozzátesz valamit az előzőhöz. Figyeljük meg közelebbről egy-egy bekezdés felépítését!
Kaptam egy kis rádiót. A műsor az én fülemnek csaknem elviselhetetlen volt. Vasárnap délelőtt sehol sincs igazi jó zene, csupa reklám, s minden hullámhosszon (habár rengeteg fogható), csakis pop és rock. És mindenütt az az elbizakodott, flegma műsorvezető.
A szövegben a tartalmi-logikai összefüggést az azonos témakörbe tartozó szavak teremtik meg: rádió, műsor, zene, pop, rock, illetve reklám, műsorvezető. A tér a kisebbtől a nagyobb felé egyre tágul (rádió -> minden hullámhosszon -> mindenütt). Az elítélő véleményt a negatív hangulatú szavak közvetítik (elviselhetetlen, sehol sincs igazi jó zene, elbizakodott, flegma). A személyes vélemény az egyes számú személyragból (kaptam), a névmásból és birtokos személyjelből (én fülemnek) olvasható ki, amelyek névelőcserével (egy – a), a kihagyással (kaptam = én) és a kapcsolatos kötőszóval (és) együtt nyelvtanilag kapcsolják össze a bekezdés elemeit.
Tanulnivaló
A bekezdés a szövegnek olyan, több mondatból álló egysége, amely önálló gondolatot fejez ki. Ezzel bővíti a teljes szöveget.
A bekezdés tartalma egy mondatba összesűríthető. A bekezdésnek a legfontosabb mondata a tételmondat.
Hasznos ismeret
A tételmondatnak az elhelyezéstől függően más-más a szerepe!
1.
A bekezdés elején jelzi a témát, melyet a többi mondat részletez, magyaráz, bizonyít.
A tél hidegen érkezett abban az esztendőben. December elejére már jég borította a kubikgödört. Igazi télnek azonban nem lehetett mondani a hónapnak azt az állapotát, mert amikor Gereben Béla, anyja tiltása ellenére, nagy titokban megpróbált rálépni a jégre, bizony, beszakadt a lába alatt. Kíváncsiságát, sóvárságát, hogy csúszkálhasson a jégen, le kellett gyűrnie hát, hiszen apja is nagyon a lelkére kötötte, hogy ne menjen a jégre, anyja mellől ne moccanjon!
(Osztojkán Béla: A halállal egy fedél alatt)
2.
A tételmondat a bekezdés közepén összeköti az előzményt és a következményt.
Nem bízhatsz mindent a szavakra, vagyis a fülre. A színpadon a látvány az elsődleges. Az előadott drámát az is meg kell hogy értse, aki nem tud magyarul, illetve az adott ország nyelvén.
(Moldova György: Mint falu bolond pappal…)
3.
A tételmondat a bekezdés végén összegzi a részletet.
Benyitott. [...] Az igazgató a terem másik végében ült egy széles, nyersfa íróasztal mögött mozdulatlanul. Az ajtótól tíz-tizenöt métert kellett megtenni az igazgatóig, aki látszólag észre sem vette, hogy belépett valaki. A futószőnyeg tízcenti kókuszrostjai meghajoltak Káli lépései alatt, és bizonytalanná tették járását. Közben pálmákat kellett kerülgetnie, melyek leveleikkel elzárták a szőnyeggel kijelölt utat. „Ezt tanítani kellene az iskolákban...” – gondolta Káli Gyula, és zavart sietséggel címeket adott az alkalmas szemelvényeknek: „Hogyan lépkedjünk az igazgató szőnyegjein?... Viselkedés a nagyfőnök irodájában ... A menés dialektikája ...” Így aztán minden lényegeset elfelejtett, mire az íróasztal elé érkezett.
(Bertha Bulcsú: A bajnok élete)
Milyen embert (milyen főnököt) láttat velünk az illusztráció? A válaszhoz használd fel Bertha Bulcsú szavait, kifejezéseit is!
Figyelemkeltő
A tételmondatokból össze lehet állítani a szöveg vázlatát.
Az előzetesen megszerkesztett vázlat megkönnyíti a fogalmazást, hiszen csak követnünk kell a már megállapított sorrendet. A kész szöveg alapján utólag írt vázlat pedig segíti az emlékezetbe vésést és a tanultak felidézését.
Kosárba helyezve!