|
|
|
|
A függetlenségi háború
Az észak-amerikai telepesek megszervezték a katonai ellenállást, majd
1776. július 4-én Philadelphiában
(filadelfia)
kiadták a
híres
Függetlenségi nyilatkozatot.
Ez a nap – a függetlenség napja – azóta is az Amerikai Egyesült Államok legjelentősebb ünnepe.
A Függetlenségi nyilatkozat két nagy eszmekört fogalmaz meg. Az egyik az emberi szabadságjogok eszméje.
Eszerint minden ember egyenlőnek született, s a Teremtő minden embert felruházott
„bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal, amelyek közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog.”
A másik a függetlenség, az önálló államiság eszméje.
A szabadságukért küzdő telepesek kezdetben nehéz helyzetben voltak. Az angolok tengeri zárlattal (idegen szóval blokáddal) bénították meg a tengeri kereskedelmet és az utánpótlást. Az angolok fő ellenfele, Franciaország azonban nyíltan a gyarmatok mellé állt.
A francia király jelentős anyagi segítsége, a francia katonai szakértők jelenléte és a telepesek kitartása végül meghozta gyümölcsét.
Főparancsnokuk,
George
Washington
(dzsórdzs vasinkton)
vezetésével rövidesen sikert sikerre halmoztak.
Az 1781-es vereség után az angolok a tárgyalások mellett döntöttek. Ennek eredményeként
az 1783-as versailles-i
(verszáj)
békében Anglia elismerte 13 volt gyarmatának függetlenségét.
|
|
A villámhárító atyja
Benjamin Franklint (bendzsemin frenklin) az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb államférfijaként tartják számon. Megvesztegethetetlen, szilárd jellemű férfiú volt, aki fontos szerepet játszott az ország függetlenségének és állami berendezkedésének megteremtésében.
Mégis, ha idős korában megkérdezték tőle, hogy mire a legbüszkébb, csak felmutatott egy háztetőre. Pár évtizeddel korábban ugyanis ő találta fel a villámhárítót!
|
;){kind=link}
;){kind=link}
|
|
|
|