A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A hegyvidéki sors
Hasonlítsd össze a magashegységi országok foglalkozási szerkezetét az 53. ábra segítségével! Tapasztalataidat vesd össze az 54. ábrán látottakkal!
Az alpi és kárpáti országok népeinek élete hagyományosan a hegyvidékhez kötött. Nagy területeket borítanak erdők, így az erdőgazdaság sok embernek ad munkát. Egyre fogyó kincsüket a fa- és a papíripar a folyók vizének és energiájának segítségével dolgozza fel. Az erdőhatár fölé nyúló tájakon a havasi pásztorkodás a megélhetés legfőbb biztosítéka (56). A pásztorok nyáron a dús füvű hegyi legelőkre hajtják szarvasmarháikat. Télen viszont visszahúzódnak velük a völgyekbe, istállóban tartják és szárított takarmánnyal etetik a jószágot. Kelet felé a szarvasmarha-tenyésztést egyre inkább a juhtartás váltja fel. A síkvidékeken többnyire egész évben istállóban tartják az állatokat, és szálas (pl. széna) vagy lédús (pl. lucerna, bükköny, csalamádé, marharépa) takarmánnyal etetik őket. Az alpi országokban az állattartás elsősorban a tejtermelésért fejlődött ki. Az Ausztriában és Svájcban készült kitűnő minőségű tejtermékek nagy része külföldön talál vevőre. A kárpáti országokban a birkahús fontos élelem, a juhot főként húsáért tartják. A hegyvidéki gazdálkodás változatos, mert a függőleges övezetességet követi.
51. ábra. A magashegyvidéki folyókra duzzasztógátakat építenek. A gáton átbukó víz energiáját vízerőművekben villamos energia termelésére hasznosítják.
52. ábra. A hegyvidéken élő parasztok élete követi a gazdálkodás évszakokkal változó természeti feltételeit. Ám a jó tej- és húshozamért egész évben sokat kell tenni.
51. ábra. A magashegyvidéki folyókra duzzasztógátakat építenek. A gáton átbukó víz energiáját vízerőművekben villamos energia termelésére hasznosítják.52. ábra. A hegyvidéken élő parasztok élete követi a gazdálkodás évszakokkal változó természeti feltételeit. Ám a jó tej- és húshozamért egész évben sokat kell tenni.
Figyeld meg a következő oldalon lévő 55. ábrán, hogy mely gazdálkodási övek követik egymást az Alpokban és a Kárpátokban a magasság növekedésével! Miért vannak különböző magasságokban az övek? Mi ennek a következménye a hétköznapokban?
Olvasd le az 52. ábráról, hogy milyen munkákat végeznek a hegyvidéken élő gazdák az év egyes hónapjaiban! Magyarázd meg azokat!
53. ábra. Közép-Európa hegyvidéko országaiban a mezőgazdaságban dolgozók aránya nyugatról kelet felé nő. Ugyanilyen arányban csökken a szolgáltatás és a kereskedelem hozzájárulása az összes hazai termékhez.

53. ábra. Közép-Európa hegyvidéko országaiban a mezőgazdaságban dolgozók aránya nyugatról kelet felé nő. Ugyanilyen arányban csökken a szolgáltatás és a kereskedelem hozzájárulása az összes hazai termékhez.

54. ábra. A közép-európai hegyvidéki országokban magas a rétek és a legelők, valamint a mezőgazdasági termelésre nem használható területek aránya.
55. ábra. A magasság az Alpokban és a Kárpátokban egyaránt határt szab a gazdálkodásnak, de eltérő földrajzi elhelyezkedésük és fekvésük miatt különbözőképpen.
54. ábra. A közép-európai hegyvidéki országokban magas a rétek és a legelők, valamint a mezőgazdasági termelésre nem használható területek aránya.55. ábra. A magasság az Alpokban és a Kárpátokban egyaránt határt szab a gazdálkodásnak, de eltérő földrajzi elhelyezkedésük és fekvésük miatt különbözőképpen.
A hegyvidéki állattartó mezőgazdaság módszerei sokat változtak az elmúlt évtizedekben, különösen az alpi országokban. A Kárpátok elzárt falvaiban az ősi, nyugodt életforma és a hagyományos gazdálkodás még ma is megtalálható, különösen az északkeleti és a keleti vonulatokban.
A táj változása mindenhol szembetűnő, a társadalom egyre nagyobb mértékben formálja át igényeinek megfelelően. Az alpi települések gondozottak, az utak minősége kifogástalan. A Kárpátok úthálózatáról ez nem mindenhol mondható el, különösen a szegényebb vidékeken.
56. ábra. A kiváló minőségű alpesi tej titka a kővér füvű legelőkben és a kristálytiszta levegőben rejlik. persze az emberi gondolkodást és a szakértelmet sem nélkülözheti a szarvasmarhatartás.
57. ábra. A svájci falu tejbegyűjtő állomására naponta kétszer érkezik friss tejszállítmány a gazdától.
56. ábra. A kiváló minőségű alpesi tej titka a kővér füvű legelőkben és a kristálytiszta levegőben rejlik. persze az emberi gondolkodást és a szakértelmet sem nélkülözheti a szarvasmarhatartás.57. ábra. A svájci falu tejbegyűjtő állomására naponta kétszer érkezik friss tejszállítmány a gazdától.
58. ábra. Az alpesi sajtkészítés házi hagyományokon alapszik, de ma már nagyüzemi méretekben folyik.

58. ábra. Az alpesi sajtkészítés házi hagyományokon alapszik, de ma már nagyüzemi méretekben folyik.

8
Sajtgyár a hegytetőn a századelőn
Lenn a völgyben kis falucska küzd az éghajlat zordságával. A magas hegyeken gyakran hetekig lógnak a felhők, aprócseppes szitáló eső áztat át mindent, majd rohannak a felhők, s szél süvít végig a sűrű erdőkön, a völgy fölött. Éjjel és télen lenn a völgyben még hidegebb van, mint fenn a hegytetőn. A falu nyáron üres. Csak az asszonyok, a gyerekek meg az idős férfiak vannak odahaza. Közülük a munkabírók nappal kaszálnak, és a szénát a kis kalyibába hordják, hogy ott egészen megszáradjon. Télire sok takarmány kell ám az állatoknak! A férfiak fenn a havasokban tehenet vagy juhot legeltetnek, általában a nyári lak környékén. A kicsiny faházban műhely is van, ahol a frissen fejt tejet nyomban feldolgozzák. Egyszer tejet köpülnek, hogy vaj legyen, máskor oltják, hogy túró, majd sajt készüljön belőle. A tejet, a vajat és a túrót hamar piacra is viszik. A nagy sajtkarikákat viszont gondosan elraktározzák. A legeltetés sem könnyű munka. Ha estefelé látják, hogy eső közeleg, akkor hamar fedél alá kell hordani a szénát, hogy meg ne ázzék. A vihar elől az állatokat védett sziklazugba vagy völgybe kell hajtani. Erre a havasi kürt vagy a pásztorsíp hangja figyelmeztet. S amint ősszel a hótakaró alább és alább száll a hegyoldalon, azonmód lehajtják az állatokat, míg végre az erdőszélre érnek. Akkor aztán végleg levonulnak a faluba. Ott mindenki istállóba vezeti a maga állatát, s megkezdődik a telelés.
(Cholnoky Jenő: Az ember drámája nyomán)
A 8. szemelvény a hajdani havasi pásztorkodást idézi fel. Magyarázd meg a benne leírt éghajlati jelenségeket!
A 9. szemelvény az alpi paraszt mai életét mutatja be. Figyeld meg, hogyan alakult át a pásztorok élete!
Hasonlítsd össze a vándorló állattenyésztést a havasi pásztorkodással! (Mf. 26.) Mi az oka a különbségeknek?
Mutassátok be szerepjátékban az alpesi gazdák életmódjában történt változásokat!
Hogyan győzik le a szintkülönbségeket a hegyvidéki útvonalak építésekor? (Mf. 27.) Modellezzétek a terepasztalon!
Ha megakarod ismerni az alpesi táj szépségeit az utazó szemével, olvasd el Bendek István Csavargás az Alpokban című könyvét!
9
Gépesített tejgyár a legelőn
A felhők szinte az utcára lógnak, csak sejteni lehet a körülöttünk meredező sziklafalakat. A falura mély csönd ült ezen az augusztusi délelőttön. Csak a tejbegyűjtő állomás körül van sürgés-forgás. Nagy alumíniumkannákat emelnek le a kisteherautókról. Nem minden gazda hordja maga a tejet. A hegyi réten ülő kis farmokról – ahol a parasztemberek a nyarat töltik – csővezetékeken juttatják le, a faluba, hogy minél gyorsabban, még frissen tudják értékesíteni. A kis tejgazdaságokban gép feji a teheneket, az itató automatikusan, az állat érintésére adja a vizet, a legelőn pedig villanypásztor tartja együtt a gulyát. S mi van ilyenkor a falubeli takaros, nagy faházakkal? Szinte vonzzák az amerikai és angol turistákat. Sokan egész idényre kiadják a házak emeleti szobáit. Azért persze nem hagyják teljesen magára a földszintet sem. Az egyik udvarban éppen vágógép aprózza a kukoricaszárat, s a szállítószalag máris viszi a padlásra, ahol a szénával együtt egész évben száradhat. Mesteremberek meszelik az istállót, és kezük nyomán új fakapu is készül. Ám aki most piros foltos szimentáli vagy barna svájci marhát akar látni, annak bizony fel kell kapaszkodnia a havasokba.
Érdemes elolvasni!
A hegyen készült sajtguriga
„Mit csináltok ebből a sok fűből?” – szokták kérdezni a modern nagyüzemi mezőgazdasághoz szokott látogatók, amikor betérnek a havas hegyek között elnyúló smaragdzöld tájon fekvő kis falvakba. „Sajtot” – felelik ilyenkor a svájci parasztok. Igaz, a házilagos sajtkészítés már itt is inkább a múlté. Pedig érdekes mesterség volt. Óriás rézüstben keverték a friss tejet, miközben fával izzasztották. Azután egy csipet, a kisborjú gyomrából származó, alvadt tejet adtak hozzá, amitől a tej összerándult. Olyan volt, mint a joghurt. Ekkor keverőkkel kezdték masszírozni. Végül az elkészült sajtgömböcöt zsákszerű anyagba tessékelték. Ezután jött a kaloda, amelybe egy kis időre bezárták és lenyomatták. Két hétig 10-14 °C-on tárolták, majd sófürdőbe tették. Négy-hat héten át hagyták érni szobahőmérsékleten. Ezután már fogyasztható volt. Amikor megérkeztek a kereskedők szekerei, legurították a sajtokat a hegyoldalról, hiszen gurítani könnyebb volt, mint emelgetni. A mai sajtüzemekben is hasonlóan készül a sajt, csak egyszerre több. Egy száz kilós ementáli sajtguriga előállításához 1300 liter tejet használnak fel. A sajtkészítéshez nem is kell más, mint jól tejelő tehenek, többszáz éves készítési tapasztalat és szorgalom.
Leckéhez tartozó extrák

Vízerőmű (Hoover-gát, USA)

Az USA-ban, a Colorado folyón épült hatalmas gát az egyik amerikai elnökről kapta a nevét.

Hóhatár

Egy bizonyos magasság után a hó sosem olvad el, még nyáron sem.

A hegyvidékek övezetessége

A hegységekben kialakult övezetesség meghatározója a tengerszint feletti magasság.

Vízerőmű (Hoover-gát, USA)

Hóhatár

A hegyvidékek övezetessége

Kosárba helyezve!