A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A közép-európai magashegységek vonzásában
Európa kanyargó gerincén
44. ábra. Közép-Európa déli felén harmadidőszaki gyűrthegységek húzódnak, amelyek öt országon uralkodnak.

44. ábra. Közép-Európa déli felén harmadidőszaki gyűrthegységek húzódnak, amelyek öt országon uralkodnak.

46. ábra. Zöldellő dombvidék mögött völgyekkel elválasztott, jéggel borított hegyvonulatok magasodnak. A Berni-Alpokban 4000 méter körüli magasságba szökő csúcsok sorakoznak: a Jungfrau, a Mönch, az Eiger.

46. ábra. Zöldellő dombvidék mögött völgyekkel elválasztott, jéggel borított hegyvonulatok magasodnak. A Berni-Alpokban 4000 méter körüli magasságba szökő csúcsok sorakoznak: a Jungfrau, a Mönch, az Eiger.

Hegyek között, völgyek között
Melyek az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjai? Mikor és hogyan keletkeztek?
Mi jellemzi a magashegységeket? Hogyan hasznosítja a népesség a tájban rejlő le­he­tő­sé­ge­ket?
Mely európai országok területén húzódik az Alpok és a Kárpátok? Melyek tartoznak közülük Közép-Európához?
Mérd meg, hogy melyik a hosszabb: az Alpok vagy a Kárpátok! Hasonlítsd össze a ma­gas­sá­gu­kat is!
Hogyan formálja a jég a hegyvidékeket? Milyen felszínformákat alakít ki?
Az Alpok és a Kárpátok lenyűgöző, gyűrt hegységvonulata átível Közép-Európán. Közülük a Földközi-tenger partjától emelkedő, 1100 km hosszú Alpok a magasabb (46). 3000-4000 m fölé nyúló láncai közé hosszanti völgyek szorultak, amelyek folyókat és közlekedési utakat vezetnek. Az Alpok nyugati fele főleg nagy nyomáson és magas hőmérsékleten keletkezett palákból és gránitból áll. Itt magasodik a hegység, és egyben Európa legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807 m). Az Alpok keleti felén a pala és a gránit csupán a központi vonulatot építik fel, amelyet északról és délről alacsonyabb mészkővonulatok fognak közre. Keleten mindhárom vonulat a Kárpát-medence alá hanyatlik.
A Morva völgyén túl a Kárpátok 1500 km-es íve öleli körül medencénket. Felépítése bo­nyo­lul­tabb, mint az Alpoké (47), vulkáni hegységek sorával tekint a nagy süllyedékre (48). A hegyvonulatok elhelyezkedése miatt a közlekedés a hegységet keresztirányban átszelő hágókra, szorosokba vagy a kisebb medencékbe szorul. A Kárpátok csúcsai utoljára a jégkorban viseltek állandó jégsapkát, akkor is csak a Magas-Tátrában és a Fogarasi-havasokban. A Magas-Tátra hordozza a Kárpátok legmagasabb pontját, a Gerlahfalvi-csúcsot (2655 m) (85).
Az Alpok 3000 m fölötti részein viszont ma is a jég munkálkodik (49). Emiatt meredek oldalai éles, csipkézett gerincekben találkoznak. A települések a morénatakaróval bélelt egykori gleccservölgyekben és a morénával elgátolt gleccsertavak között jöttek létre.
45. ábra. A Keleti-Alpok legmagasabb csúcsáról, a Grossglocknerről (3797 m) a Pasterze 9 km hosszú jégnyelve lóg alá.
	47. ábra. A Keleti-Kárpátok legkülső, homokkőből felépülő hegységei 1500-1700 méter magasságig emelkednek. Egységes, széles vonulatán szorosok nyitnak átkelőhelyeket a Kárpát-medence felé.
45. ábra. A Keleti-Alpok legmagasabb csúcsáról, a Grossglocknerről (3797 m) a Pasterze 9 km hosszú jégnyelve lóg alá. 47. ábra. A Keleti-Kárpátok legkülső, homokkőből felépülő hegységei 1500-1700 méter magasságig emelkednek. Egységes, széles vonulatán szorosok nyitnak átkelőhelyeket a Kárpát-medence felé.
A gyűrthegyvidékek lábánál sótelepek keletkeztek (48). Okát már ismered, próbáld elmagyarázni!
Hasonlítsd össze az Alpok és a Kárpátok magashegyvidékét a munkafüzet 23. feladatában!
48. ábra. Az Alpok és a Kárpátok szerkezete kialakulásuk folytán különböző. A hegységek tájakra osztása a szélrózsa irányait követi.

48. ábra. Az Alpok és a Kárpátok szerkezete kialakulásuk folytán különböző. A hegységek tájakra osztása a szélrózsa irányait követi.

49. ábra. A jégkori gleccserek által mélyített völgyeket ma tavak és települések foglalják el az Alpokban. A hegységfalak mérséklik az időjárás szeszélyeit. Az olvadékvízből pótlódó, morénában tárolt talajvíz elegendő tiszta ivóvizet biztosít az itt élőknek.

49. ábra. A jégkori gleccserek által mélyített völgyeket ma tavak és települések foglalják el az Alpokban. A hegységfalak mérséklik az időjárás szeszélyeit. Az olvadékvízből pótlódó, morénában tárolt talajvíz elegendő tiszta ivóvizet biztosít az itt élőknek.

Érdemes elolvasni!
Hogyan kerül a só az asztalra?
A só a legközönségesebb, mégis nélkülözhetetlen élelmiszerünk, így természetes, hogy mindig ott van a konyhában. De elgondolkodtál-e már azon, hogyan jut el hozzánk? Hogy a tengervízből miként párolják a száraz éghajlaton, azt már tavaly megismerted. De hogyan bányásszák mifelénk? Az erdélyi sóbányákat a kőkorszaktól kezdve művelték. A felszínre bukkanó sósziklákra vizet csorgattak, amíg barázdákat oldott a sótömzs oldalába. Majd a közöttük maradt gerinceket egyszerűen letördelték. Később a bányászok a föld alá merészkedtek, és csákánnyal vágták maguk alatt a sót. Hogy minél többen hozzáférhessenek, hatalmas boltozatokat vájtak bele. A legnagyobb veszedelmet az jelentette számukra, ha a környező talajvíz betört és elárasztotta a bányaüregeket. Így történt ez Désaknán, Tordán és a kárpátaljai Aknaszlatinán is. A Keleti-Alpokban Salzkammergut vidékén és Hallstatt bányáiban aknákon és tárnákon át jutnak el a mészkőbe burkolt sótömeghez. Alatta széles üreget vágnak, amelyet vízzel töltenek meg, hogy alulról oldja a sót. Tulajdonképpen mesterséges sóvízforrást fakasztanak, így a sót feloldva csalogatják a felszínre. Ezután addig főzik a sóoldatot, amíg be nem sűrűsödik.
A nehéz munkával kitermelt kősó mindig nagy kincs volt. Sok erdélyi úr köszönhette neki a gazdagságát. A Dés környékén bányászott sót szekerek szállították a Szilágyságon át Szolnokra, vagy pedig a Szamoson, majd a Tiszán hajóztatták Tokajig és Szolnokig. Ezen az útvonalon érkezett a kárpátaljai só is, ami a Tiszán átkelve Pest piacaira jutott. Innen látták el a Dunántúlt, sőt az osztrák városokat is. A Maroson dereglyéken úsztatták le a sót, amelyek Szeged sóhivatalánál kötöttek ki. Innen került a délvidéki és a balkáni konyhákba is. Érthető tehát, hogy a két sókikötő, Pest és Szeged fejlődését tulajdonképpen a sókereskedelem alapozta meg.
Bő vizek áldása
Mely földrajzi övben és területen fekszenek Közép-Európa magashegységei? Jellemezd azokat!
Mi az oka a függőleges övezetesség kialakulásának? Mutasd be, hogyan változnak a természetföldrajzi jellemzők a magassággal!
Keresd meg a térképen az Alpok és a Kárpátok legjelentősebb vízerőműveit! Mely folyókon épültek?
Figyeld meg a 50. ábrán, hogy hogyan működik a vízerőmű!
50. ábra. A hegyvidékre hullott csapadékvíz és a források bővizű folyókat táplálnak. A bennük rejtöző energiát turbinákon átvezetve elektromos árammá alakítják, amit azután távvezetékek visznek a fogyasztókhoz.

50. ábra. A hegyvidékre hullott csapadékvíz és a források bővizű folyókat táplálnak. A bennük rejtöző energiát turbinákon átvezetve elektromos árammá alakítják, amit azután távvezetékek visznek a fogyasztókhoz.

A mintegy 180 km átlagszélességű Alpok természetföldrajzi választóvonal, nem annyira magassága, inkább nyugat-keleti iránya miatt. Folyói a gleccserek olvadékvizéből táplálkoznak, így hóolvadáskor nagyon megáradnak, de télen is sebesen sietnek. A Nyugati-Alpok vizeit a Boden-tavon átfolyó Rajna az Atlanti-óceánba, a Genfi-tavon átkelő Rhône a Földközi-tengerbe vezeti le. A Keleti-Alpok a Duna és a Pó vízgyűjtő területéhez tartozik. A Kárpátok alacsonyabb, különösen az észak–déli vonulatai nem képesek hatékonyan módosítani az éghajlatot, de a gerincek közelében eredő folyókat két irányba terelik. A legnagyobb folyók a Kárpát-medence felé tartanak, és a Dunába ömlenek. A magashegyvidékek bővizű folyói kiváló lehetőséget kínálnak a villamos energia termelésére (50).
Leckéhez tartozó extrák

Alpok

Az Alpok, amelynek legmagasabb csúcsa a 4810 méter magas Mont Blanc, Európa legmagasabb hegylánca.

Gyűrődés (középfok)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a...

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

A gleccserek munkája

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon.

Glaciális folyamatok a Magas-Tátrában

A jég külső munkája csodálatos képződényeket képes kialakítani. Utazzunk el a Tátrába, és...

Alpok

Gyűrődés (középfok)

Gleccser (középfok)

A gleccserek munkája

Glaciális folyamatok a Magas-Tátrában

Kosárba helyezve!