A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

A közoktatás
A 19. század folyamán az állam mind nagyobb szerepet vállalt az oktatás területén. Európa-szerte megszervezték és kötelezővé tették az elemi oktatást. Ez a lányokra is kiterjedt. Csökkent az egyház befolyása, immár az állam irányította a közép- és felsőfokú oktatást is. A népoktatás – igaz, országonként más és más eredménnyel – csökkentette az írni-olvasni nem tudók számát.
Az írni-olvasni nem tudók aránya az összlakossághoz viszonyítva néhány országban (1900-ban)

Az írni-olvasni nem tudók aránya az összlakossághoz viszonyítva néhány országban (1900-ban)

A közegészségügy
A 19. század derekán a fertőző betegségek még szép számmal szedték áldozatakait. A század második felében aztán egy francia tudós, Pasteur (pásztör) kimutatta a fertőzések okát, a baktériumokat. Rámutatott arra, hogy ezek melegágya a piszok és a szenny.
A tudomány mindenesetre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megszülessenek az első közegészségügyi törvények. Az állam gondoskodott arról, hogy egyre több tiszta ivóvizet adó kutat fúrjanak. A városokban megkezdődött a csatornahálózat kiépítése és a szemétszállítás megszervezése. Egyre szigorúbban ellenőrizték az élelmiszerek tárolását és szállítását. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a 20. század elejére Európából kiszorult a kolera*, a tífusz* és még számos más fertőző betegség.
A munkásokat védő törvények
A 19. század folyamán Európa-szerte megalkották az ún. gyári törvényeket. Ezek elsősorban a munkavégző korát és munkaidejét szabályozták. Szinte mindenütt betiltották a 9 évnél fiatalabb gyermekek munkavégzését. Folyamatosan csökkent a munkaidő is. Angliában például a gyermekek munkaidejét a 19. század első felében heti 70 órában állapították meg. A század közepén elfogadott törvény pedig már a felnőttek heti munkaóráját szabályozta ugyanennyi órában.
Az első szociálpolitikai* intézkedéseket Németországban hozták. Bismarck idején született törvény a munkások kötelező biztosításáról, amely betegség-, baleset-, illetve nyugdíjbiztosításra terjedt ki. Az ehhez szükséges pénzt a munkáltatótól és a dolgozótól vonták le, és állami támogatással egészítették ki. Ez a kötelező biztosítás népszerűvé vált, hiszen létbiztonságot teremtett.
A szabadidő
A munkaidő csökkenése egyre több szabadidőt biztosított az embereknek. Így átalakultak a hétköznapok is. Divattá vált például a kirándulás, a piknikezés a szabadban.
A társadalomban nőtt a kultúra iránti igény. Mivel egyre többen tudtak már írni és olvasni, az újságolvasás a mindennapok részévé vált. A munkások önképzőköröket hoztak létre, és dalárdákban énekeltek. A városokban új szórakozóhelyek nyíltak. Gombamódra szaporodtak a mozgóképszínházak (a mozik). Ez még a némafilmek kora.
A szabadidő eltöltésének egyik kedvelt formájává vált a sport. A francia Coubertin (kuberten) báró kezdeményezésére újraéledt az olimpiai eszme. Az első újkori olimpiát 1896-ban Athénban tartották.
Hamar kedveltté vált az új találmány, a mozgókép
Hamar kedveltté vált az új találmány, a mozgókép

Az Angliában kialakult futball hamarosan egész Európában népszerű sportággá vált
Az Angliában kialakult futball hamarosan egész Európában népszerű sportággá vált

Mozielőadásra várakozó gyerekek
Piknik a szabadban
Mozielőadásra várakozó gyerekekPiknik a szabadban

Az alábbiakban részleteket olvashatsz az 1882-es francia iskolatörvényből. Hasonlítsd össze a tantárgyakat, a tanítási napokat és a tankötelezettséget a maival! Mi jelzi az egyház visszaszorulását?
„1. Az alsó fokú oktatás magában foglalja: az erkölcsi és polgári oktatást; az írást és az olvasást; a francia nyelvet és a francia irodalom elemeit; a földrajzot, különösen Franciaországét; a történelmet, különösen Franciaországét; napjainkig néhány használatos jogi és politikai-gazdaságtani fogalmat, a természettudományok, a fizika és a matematika elemeit, alkalmazásukat a mezőgazdaságban, az egészségtanban, az iparművészetekben, a kézimunkákban és a főbb mesterségek szerszámainak használatában; a rajz, a formázás és a zene elemeit; a tornát. A fiúk számára a katonai gyakorlatokat, a leányoknak a varrást.
2. A nyilvános alsó fokú iskolákban hetenként a vasárnapon kívül egy nap szünetet kell tartani, hogy ezáltal a szülők, ha ezt óhajtják, vallási oktatásban részesíttessék gyermekeiket az iskolai épületeken kívül. Magániskolákban a vallásoktatás választható tantárgy...
4. Az alsó fokú oktatás kötelező mindkét nemű gyermekek számára, betöltött hatodik életévüktől betöltött tizenharmadik életévükig...”
1. Hogyan alakult ki a modern állam? Milyen új feladatokat kellett felvállalnia?
2. Hogyan szabályozták a közoktatást? Milyen új intézkedéseket hoztak a közegészségügy terén?
3. Milyen lépések történtek a munkások helyzetének javítására?
4. Hogyan alakult át a hétköznapi emberek élete?
    A szabadidő eltöltésének mely formái váltak különösen népszerűvé?
5. Tarts beszédet egy képzeletbeli 19. századi ország parlamentjében a munkásvédő törvények mellett!
A 19–20. század fordulójának időszakát boldog békeidőknek is nevezik. A gazdasági fejlődés és az új találmányok hatására nőtt az életszínvonal. Ennek egyik jele volt a tömegkultúra kialakulása. A korszaknak aztán a nagy világégés, az első világháború vetett véget. Nézd meg a képeket! Mivel töltötték az emberek a szabadidejüket e korszakban? (A 134. oldal képei is segítenek!)

A 19–20. század fordulójának időszakát boldog békeidőknek is nevezik. A gazdasági fejlődés és az új találmányok hatására nőtt az életszínvonal. Ennek egyik jele volt a tömegkultúra kialakulása. A korszaknak aztán a nagy világégés, az első világháború vetett véget. Nézd meg a képeket! Mivel töltötték az emberek a szabadidejüket e korszakban? (A 134. oldal képei is segítenek!)

Leckéhez tartozó extrák

Hogyan működik a hűtőgép?

Az animáció segítségével megismerhetjük a hűtőgép szerkezetét és működését.

Népiskolai tanterem

A falusi népiskolák fontos szerepet játszottak a műveltség elterjesztésében.

Hogyan működik a hűtőgép?

Népiskolai tanterem

Kosárba helyezve!