A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

A magyar jakobinusok
II. Lipót „kardvágása” Pozsonyban. A kardvágás a koronázási ünnepség egyik aktusa volt. Azt jelképezte, hogy a király az országot megóvja a külső támadásokkal szemben
II. Lipót „kardvágása” Pozsonyban. A kardvágás a koronázási ünnepség egyik aktusa volt. Azt jelképezte, hogy a király az országot megóvja a külső támadásokkal szemben

Az 1790-es évek elején a francia jakobinusok hatására Magyarországon is megszerveződött egy radikális* értelmiségi mozgalom.
Vezetője, Martinovics Ignác két titkos társaságot hozott létre. Az elsőbe a változtatásokat helyeslő nemességet akarta tömöríteni, s segítségükkel kivívni az ország függetlenségét Béccsel szemben. A másodikba szervezte volna az értelmiséget (írókat, költőket) és a polgárságot, amely a függetlenség megteremtése után átveszi a hatalmat a nemesektől, felszámolja a feudális kiváltságokat, s a hatalmat közvetlenül a nép kezébe adja.
Programját – kérdés-felelet formájában – kis könyvecskékben, kátékban írta le. A sikerben kételkedő társait azzal áltatta, hogy kapcsolatban áll a francia forradalmi nemzetgyűléssel, és anyagi támogatást is kap onnan.
A magyar jakobinusok kivégzése a budai vár alatt, a mai Vérmezőn. Az elítéltek méltóságteljesen léptek a bakó elé. Egyikük utolsó pillanataiban is a Marseillaise-t fütyülte. Egy másik elítélt, Hajnóczy József e szavakkal búcsúzott társaitól: „Barátaim, jobb meghalni, mint ezt a bilincset akár csak három évig is viselni”.

A magyar jakobinusok kivégzése a budai vár alatt, a mai Vérmezőn. Az elítéltek méltóságteljesen léptek a bakó elé. Egyikük utolsó pillanataiban is a Marseillaise-t fütyülte. Egy másik elítélt, Hajnóczy József e szavakkal búcsúzott társaitól: „Barátaim, jobb meghalni, mint ezt a bilincset akár csak három évig is viselni”.

A nádor a felvilágosodás ellen
Az osztrák főherceg és magyar nádor, Sándor Lipót is a szigort javasolta uralkodójának a magyar jakobinus mozgalom felfedésekor. Mint írta, „több felvilágosodás és az ismeretek kibővítése a köznép számára semmi haszonnal nem jár”. A feudális rendszert tehát változatlan formában akarta fenntartani.
A bécsi rendőrség 1794 nyarán letartóztatta Martinovicsot, aki hogy mentse magát, felfedte a szervezkedés szálait. A mozgalom vezetőit 1795-ben Budán, – a mai Vérmezőn – kivégezték.
„Példa kellett, hogy rettegjen az ország.” – írta Kazinczy Ferenc, aki maga is részt vett az összeesküvésben, s ezért hét év várbörtönt kellett elszenvednie. A kegyetlen megtorlás jól mutatta, hogy a birodalmi kormányzat kíméletet nem ismerve lép fel a forradalmi eszmék terjedésével szemben.
Az Orpheus c. újság, Kazinczy Ferenc szerkesztésében

A felvilágosodás jeleként ebben a korszakban jelentek meg az első magyar nyelven íródott újságok, folyóiratok. Az egyik legjelentősebb az Orpheus volt, amelyet Kazinczy Ferenc alapított és szerkesztett. A hatalom azonban – különösen a jakobinusok leleplezése után – a cenzúra eszközével gátolta ezeknek a sajtótermékeknek a megjelenését. Olvasd le a címoldalról, hogy milyen álnéven dolgozott Kazinczy!

Kosárba helyezve!