A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A medence mindenbe beleszól
Mitől függenek alapvetően egy terület földrajzi adottságai?
Olvasd le az atlaszból hazánk helyét a földrajzi övezetességi rendszerben!
Figyeld meg, hogy hol találkozik egymással a szárazföldi és a mérsékelten szárazföldi terület a medencében! Miben különböznek egymástól?
Mely éghajlatok éreztethetik még hatásukat a Kárpát-medencében? Mivel magyarázod? Milyen hatásuk lehet az éghajlatban?
A NAGYHATÁSÚ TALÁLKOZÁSOK FÖLDJE
Ütközet nap mint nap
Mely tényezők alakítják az éghajlatot? Mely folyamatok határozzák meg az északi mérsékelt övezetben jellemző éghajlatokat?
Milyen következménye lehet a Kárpát-medence éghajlatában annak, hogy félúton fekszik az Egyenlítő és az Északi-sark között? Sorold fel éghajlatunknak azokat a vonásait, amelyek annak köszönhetők, hogy hazánk Európa közepén fekszik!
A Kárpát-medence az északi mérsékelt övezetben különféle éghajlati hatások találkozási helyén fekszik, ezért éghajlata átmeneti jellegű, időjárása szeszélyesen változó. A táj délkeleti részének éghajlata száraz kontinentális, északnyugatra viszont fokozatosan a nedves kontinentális éghajlat veszi át az uralmat (102). A nyugatias szelek közvetítésével érvényesülő óceáni hatás kelet felé mérséklődik. A meleg-mérsékelt öv közelségének köszönhető mediterrán hatás viszont délről érkezik és északkelet felé gyengül. A többféle hatás ellenére nincsenek lényeges éghajlati eltérések a kicsiny, gyengén tagolt domborzatú medencén belül. Annál jellemzőbb az időjárás szélsőségessége és gyors változása. Ez az alacsony és magas légnyomási központok folytonos harcának köszönhető. Az eltérő tulajdonságú légtömegek gyakran itt ütköznek egymással.
102. ábra. A Kárpát-medencében a kontinentális éghajlat két változata uralkodik, közöttük azonban nem lehet éles határt húzni. A hegyvidékeken a tengerszint feletti magasság is beleszól az éghajlat alakulásába.

102. ábra. A Kárpát-medencében a kontinentális éghajlat két változata uralkodik, közöttük azonban nem lehet éles határt húzni. A hegyvidékeken a tengerszint feletti magasság is beleszól az éghajlat alakulásába.

Érdemes elolvasni!
Medárd esete a ciklonnal
Június 8. Medárd napja. Régi paraszti megfigyelések szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor a további negyven napon sem számíthatunk másra. A jóslás hátterében az áll, hogy ilyentájt erősödik fel a hűvösebb, párával telt atlanti-óceáni légtömegek földrészünk belsejébe való utazása. Természetesen azért, mert ekkorra már a földrész erősebben felmelegedett, mint az óceán. Így az alacsony légnyomású légörvények, a ciklonok akadálytalanul sodródhatnak Közép-Európa fölé is. Bennük a levegő felfelé áramlik, ezért borult, esős időjárást okoznak.
A vénasszonyok nyara anticiklonnal érkezik
A szeptember végi, olykor október eleji vénasszonyok nyara az elköszönő nyár utolsó üzenete. Verőfényes, meleg napjait magas légnyomású légörvénynek, anticiklonnak köszönhetjük. Mivel a hűvösebb, ezért súlyosabb levegő megülhet a Kárpát-medencében, előfordul, hogy hetekig élvezhetjük. Addig ugyanis nem ad helyet az Atlanti-óceán felől érkező, csapadékot hozó légtömegeknek.
103. ábra. A Kárpát-medence távoli légnyomásközpontok szeszélyének van kitéve. Időjárásunk attól függ, hogy éppen melyik az erősebb, hogy fölé tud-e kerekedni a másik hatásának. Általuk az Atlanti-óceán egész évben érezteti a hatását a medencevidéken. A szárazföld belseje csak egyes évszakokban, időszakosan szól bele időjárásunkba.
104. ábra. A tenyészidőszak Magyarországon április 1-jétől szeptember 30-ig tart, ugyanis a növények fejlődése erre az időszakra esik. Ha ezen napok napi középhőmérsékleteit összeadjuk, a hőösszeget kapjuk, vagyis azt, hogy azidő alatt összesen hány °C-nak megfelelő melegmennyiséget kaptak az egyes tájak és az ott termesztett növények.
103. ábra. A Kárpát-medence távoli légnyomásközpontok szeszélyének van kitéve. Időjárásunk attól függ, hogy éppen melyik az erősebb, hogy fölé tud-e kerekedni a másik hatásának. Általuk az Atlanti-óceán egész évben érezteti a hatását a medencevidéken. A szárazföld belseje csak egyes évszakokban, időszakosan szól bele időjárásunkba.104. ábra. A tenyészidőszak Magyarországon április 1-jétől szeptember 30-ig tart, ugyanis a növények fejlődése erre az időszakra esik. Ha ezen napok napi középhőmérsékleteit összeadjuk, a hőösszeget kapjuk, vagyis azt, hogy azidő alatt összesen hány °C-nak megfelelő melegmennyiséget kaptak az egyes tájak és az ott termesztett növények.
Jellemezd hazánk éghajlatát a 102. ábra alapján! Mi jellemzi az egyes évszakok időjárását? Minek köszönhetők a diagramokon látható különbségek?
Milyen légnyomás uralkodik nyáron és télen a kontinens belsejében? Milyen időjárást okoznak?
Figyeld meg a 103. ábrán, hogy milyen időjárás van a Kárpát-medencében különböző légnyomású központok uralma alatt!
Hasonlítsatok össze különböző időpontokban készült Kárpát-medencei időjárás-jelentéseket! Próbáljátok magyarázni azok okait!
Ha szeretnéd megismerni az év napjaihoz kapcsolodó időjárási parasztregulákat, lapozd fel Xantus János A természet kalendáriuma című könyvet
A hegységgyűrű menedékében
Elevenítsd fel, hogy hogyan befolyásolja a domborzat az éghajlatot!
Mekkora magasságkülönbség van a medence és a hegységkeret között? Mekkorák a szintkülönbségek hazánk területén? Milyen mértékben befolyásolhatják az éghajlatot, az időjárást?
A Kárpát-medencét körülvevő magashegységi keret lassítja a légtömegek mozgását és átalakítja tulajdonságaikat. Az Alpok vonulatai legyengítik az Atlanti-óceán felől érkező ciklonokat, ezért a medence közepén az óceáni hatás már alig érezhető. A Kárpátok íve az északi és a keleti légáramlást fékezi vagy vissza is tartja. Tehát a hegykoszorú az erős kontinentalitástól véd. A legközelebbi tenger, az Adriai-tenger felől érkező délnyugati légáramlásoknak a Dinári-hegyvidék állja útját. Így az azon átkelt levegő elveszíti páratartalmát. A hegységkeret tehát a medencén belül csökkenti a szelek erősségét, csökkenti a rajta lebukó levegő páratartalmát, ezzel elősegíti az aszály kialakulását. A hegységkeret azonban nem tud megbirkózni az erőteljes légtömegekkel, így azok eredeti tulajdonságaikat megtartva juthatnak be a medencébe. S akkor az is előfordul, hogy sokáig itt vesztegelnek. Ez a jelenség télen jellemző, amikor a hideg, ezért nehezebb levegő megüli a medencét. A hegykoszorú tehát gyakran teszi kiszámíthatatlanná az időjárást (106).  
Érdemes elolvasni!
„Kenyér nélkül a családom, mező nélkül a jószágom”
„Az egész Alföldre rátelepült a szörnyű aszály, tönkretette a vetést, felperzselte a mezőt. Ha olyankor felhő támadt, abban sem volt köszönet, mert csak a kuneső söpört végig a tájon. A meleg porviharban még lovait sem láthatta a kocsis. A határban járók talpa felhólyagosodott a forróságtól. A kutak kiapadtak, így a parasztok az erek száraz medrében ástak gödröt, hogy egy kis vízhez jussanak. Ezen a nyáron nem termett semmi gabona, üresek maradtak a hombárok és a vermek. A szárazmalmok az idén nem őröltek.” – adta hírül egy 19. század végi paraszti krónika. Hűen jellemzi a csapadékszűk esztendők rettegett rémét, az aszályt, amely sajátos velejárója éghajlatunknak. A nyár közepe általában száraz. Júliusban és augusztus első felében gyakran előfordul, hogy hetekig nem hullik egy csepp eső sem. Pedig a kapásnövények, a zöldségfélék ilyenkor kívánják a legtöbb vizet. Hiányában, a nagy melegben gyakran elpusztul a termés, ha nem tudják öntözéssel pótolni a nedvességet. Valamit az is enyhít a növények kínján, ha a megelőző őszön mélyszántással fellazították a talajt, mert így aszály idején a gyökerek fel tudják szívni a mélyebb talajrétegben összegyűlt vizet. Mi a felelős az aszályért? Az Azori-szigetek fölött kialakult magas légnyomású központból a Kárpát-medencébe jutott és ott veszteglő légörvény.
Árulkodó éghajlati elemek
Bolygónkon a napsütés lehető legnagyobb időtartama egy év alatt 4448 óra. Olvasd le az atlasz éghajlati térképéről, hogy hazánkban évente átlagosan hány napfényes órát élvezhetünk! Miért kevesebbet a Földön maximálisan lehetségesnél? Hol süt legtöbbet a Nap? Hogyan változik a napsütés időtartama az ország területén belül? Adj rá magyarázatot! Milyen következményekkel jár ez a változás?
Hasonlítsd össze a januári és a júliusi középhőmérsékleti térképet! Próbáld megmagyarázni az azonos hőmérsékletet jelölő vonalak eltérő futását a két időpontban! Készítsd el a kö­zép­hő­mér­sék­le­ti grafikonokat! (Mf. 4/b.)
Hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termelést a tenyészidőszak hőösszegének területi változása?
Mely légáramlási övben fekszik Közép-Európa?
Figyeld meg a térképen, hogy az egyes országrészekben melyik szélirány a leggyakoribb! Hogyan lehetséges az, hogy egyes tájakon a szélirány jelentősen eltér az övezetben jellemzőtől? Válaszodhoz használd a domborzati térképet is! Milyen következményei vannak a változatos irányú szeleknek?
106. ábra. A Kárpát-medencében nehéz pontosan előrejelezni, hogy milyen idő várható, hiszen a Kárpátok íves vonulata jelentősen módosíthatja a levegő tulajdonságait és mozgását.

106. ábra. A Kárpát-medencében nehéz pontosan előrejelezni, hogy milyen idő várható, hiszen a Kárpátok íves vonulata jelentősen módosíthatja a levegő tulajdonságait és mozgását.

Hasonlítsd össze a legmelegebb és a leg­szá­ra­zabb tájak elhelyezkedését! Következtess azok­ból a tájak mezőgazdasági esélyeire!
Figyeld meg a csapadéktérképen, hogy mekkora különbség van a legcsapadékosabb és a leg­szá­ra­zabb országrészek évi csa­pa­dék­mennyi­sé­gé­ben! Minek köszönhető a nagy különbség? Milyen következményekkel jár?
Készíts csapadékdiagramot! (Mf. 4/c.)
A 10. szemelvény „leltárából” megtudhatod, hogyan befolyásolja az éghajlat a me­ző­gaz­da­sá­gi termelést.
Foglald össze a Kárpát-medencevidék ég­haj­la­tá­ról szerzett ismereteidet a munkafüzetben! (Mf. 3/a.)
10
Éghajlati leltár a Kárpát-medencében
Az éghajlat előnyös vonásai:
A hegykoszorú védelme miatt az évi középhőmérséklet átlagosan 10,5 °C, vagyis melegebb, mint ami az Egyenlítőtől való távolság alapján várható lenne.
A tenyészidőszak majdnem fél évig tart és nagy hőösszegű. Ezért valamennyi mérsékelt övezeti kultúrnövény termeszthető, közöttük évelő és áttelelő növények is (pl. őszi búza).
A csapadék nagy része késő tavasszal és kora nyáron hullik, akkor, amikor a növények fejlődéséhez leginkább szükséges a víz.
A legmelegebb és a legszárazabb területek nem ugyanott vannak.
Az éghajlat kedvezőtlen vonásai:
Az időjárás szeszélyesen változik.
Nyár közepén nagy az aszály veszélye.
A nyár más részén és ősz elején viszont túl sok a csapadék, ami késlelteti és nehezíti a termés betakarítását.
Sok, évente átlagosan 25-40 zivataros nap van, jégeső is gyakran pusztít.
Télen rövid ideig borítja hőszigetelő hópaplan az őszi vetést, így a növények könnyen a fagy áldozataivá válhatnak.
Kora tavasszal gyakran derült az ég, így erős az éjszakai lehűlés, ezért a már fejlődésnek indult növények elfagyhatnak.
Leckéhez tartozó extrák

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Övezetesség

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

Kosárba helyezve!