A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

A napóleoni háborúk kora
A Habsburg Birodalom az 1790-es évek elejétől szinte folyamatosan háborút viselt a forradalmi Franciaországgal, majd Napóleonnal szemben. A háborús fenyegetettség növelte a magyar nemesség és a Habsburg dinasztia* egymásrautaltságát. I. Ferencnek szüksége volt az ország támogatására: adókra és katonákra. A nemesek pedig úgy vélték, hogy a birodalom megvédi az országot a veszélyes polgári eszmék térhódításától, ezért folyamatosan megadták a kért segítséget.
A háborúskodás emellett gazdasági haszonnal is járt a nemesség és a jobbágyok egy része számára. A nagy létszámú hadsereget ugyanis az államnak kellett fenntartania, ezért folyamatosan felvásárolta a gabonát, zabot, vágómarhát és gyapjút.
A biztos piac következtében nőttek a nemesség bevételei, viszonylagos anyagi biztonságban érezhették magukat. Jövedelmüket azonban nem gazdaságuk korszerűsítésére használták, hanem építkezésekre fordították. A főnemesek ekkor építtettek kastélyokat, a vármegyei köznemesség pedig udvarházait, kúriáit tette lakályosabbá.
A magyar nemesség Napóleon ellen
1809-ben a francia császár elfoglalta Bécset, a dinasztia tagjai pedig Magyarországra menekültek. Napóleon kiáltványban fordult a magyar nemesekhez, melyben felszólította őket, hogy állítsák vissza az ország ősi függetlenségét, és válasszanak nemzeti királyt.
A nemesek válaszul fegyvert fogtak, s Győrnél megütköztek a francia hadsereggel. Bár a korszerűtlen nemesi felkelősereg vereséget szenvedett, kiállásukkal jelezték, hogy a Habsburgokkal közösen képzelik el a jövőjüket.
A kormányzat és a magyar nemesség ellentéte
Az együttműködésnek azonban rövidesen vége szakadt. Az elhúzódó háború sokba került, a birodalom eladósodott. 1810-ben például az államadósság már az éves bevételek több mint tízszeresére rúgott. Az uralkodó váltócédulákkal* (papírpénzzel) fizetett, de az adókat fémpénzben szedte be. Később – hogy csökkentse az államháztartás* hiányát leértékelte a forgalomban lévő papírpénzt. A rendek tiltakoztak, mire a király feloszlatta az országgyűlést, s a következő tizenkét évben nem is hívta össze.
A háborúk befejeztével újra jelentkeztek az értékesítési gondok, hiszen az állam már nem vásárolta fel a gyenge minőségű mezőgazdasági terményeket. A magyar nemesség nehéz helyzetbe került.
Osztrák váltócédula és ezüstpénz I. Ferenc portréjával. A bécsi udvar 1811-ben a papírpénzeit az ötödére értékelte le. Így pl. egy 10 forintos bankjegy azután csupán 2 forintot ért

Az 1809-es győri csata, ahol a magyar nemesi felkelőket legyőzték a francia hadak
Az 1809-es győri csata, ahol a magyar nemesi felkelőket legyőzték a francia hadak

Napóleon kiáltványa
A francia császár így kezdte a magyar nemesekhez intézett kiáltványát: „Magyarok! Eljött azon szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Gyülekezzetek össze Rákos mezejére, őseitek szokása szerint, tartsatok ott nemzeti gyűlést.”
Az alábbiakban az 1791. évi országgyűlésen elfogadott egyik törvénycikkből idézünk. Ez hogyan határozta meg Magyarország helyét a birodalmon belül?
„Magyarország... szabad és... független ország, mely semmi más országtól vagy néptől nem függő, hanem tulajdon önállásával és alkotmányával bíró, ennélfogva törvényesen megkoronázott örökös királya, tehát őfelsége és utódai, Magyarország királyai által és saját törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára kormányzandó és igazgatandó.”
1. Miért akartak változtatni a felvilágosult főnemesek az elavult feudális rendszeren?
    Hogyan szerelte le törekvéseiket II. Lipót?
2. Mi volt a Martinovics-féle összeesküvés végső célja?
3. Miért volt egymásra utalt az uralkodó és a magyar nemesség a francia forradalom és Napóleon idején?
    Mire fordította a nemesség megnövekedett jövedelmeit?
4. Miért romlott meg a Habsburg-kormányzat és a magyar nemesség viszonya?
5. Írjatok a magyar nemesség nevében válaszlevelet Napóleon kiáltványára!
Kosárba helyezve!