A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETTEL VÁLTOZÓ SZEREPOSZTÁS
170. ábra. A gazdaság hagyományosan három nagy részre, szektorra osztható. A kitermelő ágazatok (a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a halászat és a bányászat) az első, az ezek termékeit feldolgozó ipar és az építőipar a második szektorba tartoznak. A harmadik szektort alkotják mindazon ágazatok, amelyek biztosítják a másik kettő és az ország működését.

170. ábra. A gazdaság hagyományosan három nagy részre, szektorra osztható. A kitermelő ágazatok (a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a halászat és a bányászat) az első, az ezek termékeit feldolgozó ipar és az építőipar a második szektorba tartoznak. A harmadik szektort alkotják mindazon ágazatok, amelyek biztosítják a másik kettő és az ország működését.

Olvasd le a 170. ábráról a gazdaság tagolódását! Mely gazdasági ágazatok tartoznak a harmadik szektorba?
Nézd meg a függelékben, hogyan változik országonként e szektorok részesedésének aránya a GDP termelésében! Értékeld Magyarország helyzetét is ebből a szempontból! Mire következtetsz?
Hogyan változik idővel e szektorok egymáshoz viszonyított aránya? Mivel magyarázható ez?
A nyugatra vagy keletre nyitott éléskamra
Milyen munkamegosztás alakult ki az eltérő természeti adottságú tájak mezőgazdaságában a Kárpát-medencevidéken?
Melyek a magyar mezőgazdaság legfőbb termékei? Segít a függelék és atlaszod mezőgazdasági térképe.
Versenyezzetek, hogy ki tud többféle árut, nevezetes terméket összeírni, amely a Kárpát-medencevidékről származik!
Magyarország esélye a mezőgazdaság. Ez a gondolat valószínűleg minden korban megjelent, hiszen a Kárpát-medence természeti feltételeiből és a honalapító magyarság ősi tapasztalataiból egyaránt ez következett. Már a korai feudalizmus idején kialakult a mezőgazdasági munkamegosztás az árterek és az ármentes területek között, a feudalizmus virágkorában pedig az alföldi, a dombsági és a hegyvidéki tájak között.
171. ábra. A Kárpát-medencében viszonylag magas a mezőgazdaságban dolgozó emberek aránya, hiszen a természeti adottságok e gazdasági ágnak kedveznek.  Ám hogy mennyien élnek meg a mezőgazdaságból, az attól is függ, hogy van-e más munkalehetőség, és milyen fejlett a vidék gazdasági élete.

171. ábra. A Kárpát-medencében viszonylag magas a mezőgazdaságban dolgozó emberek aránya, hiszen a természeti adottságok e gazdasági ágnak kedveznek. Ám hogy mennyien élnek meg a mezőgazdaságból, az attól is függ, hogy van-e más munkalehetőség, és milyen fejlett a vidék gazdasági élete.

172. ábra. A Szerbia északi részén fekvő Vajdaság az Alföldhöz tartozik. Termékeny síksága a gabonatermesztés hazája. A műholdfelvételen jól látszanak a kisebb-nagyobb művelt parcellák.

172. ábra. A Szerbia északi részén fekvő Vajdaság az Alföldhöz tartozik. Termékeny síksága a gabonatermesztés hazája. A műholdfelvételen jól látszanak a kisebb-nagyobb művelt parcellák.

Az országon belüli munkamegosztás a természeti adottságokhoz igazodott. Mivel azonban országunk gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben a „fejlett Nyugat” és az „elmaradott Kelet” között fekszik, a nemzetközi munkamegosztásba is hamar bekapcsolódott. A nyugatra fekvő Habsburg Birodalom a me­den­ce­vi­dék­ben látta legfőbb élelmiszerellátóját. A magyar földben termelt gabona, az itt érlelt bor, az itt nevelt állatok és a gyapjú nyugaton talált piacra. Az élelmiszeripar fejlődését azért ösztönözték, hogy kiszolgálhassa a növekvő igényeiket. Így nem csoda, hogy a kiegyezés idején Európa elmaradott térségéhez tartoztunk. A tőkés fejlődés azonban a mezőgazdaság jelentős átalakulását hozta. Egyre nagyobb területet műveltek, a növénytermesztést gépesítették, a termőföldeket trágyázták és ön­töz­ték, a feudális nagybirtokokból tőkés nagyüzemek lettek. A korábban Magyarországra osztott szerep azonban nem változott az Osztrák– Magyar Monarchia idején, sőt a II. világháború után sem. A háborús évek után az élelmiszer-szállító szerepet kelet felől osztották ránk. A magyarországi szocialista nagyüzemekben megtermelt gabona, zöldség, gyümölcs és hús a Szovjetunió piacain hatalmas mennyiségben talált vevőre csaknem negyven éven át.
Az Erdélyi-medence termőföldjeinek terményei Románia, a vajdaságiak pedig Jugoszlávia élelmiszerellátásához járultak hozzá. A szocialista tábor felbomlása után is nagy volt az érdeklődés a magyar élelmiszerek iránt. Mégis megszűnt a kivitelük a szovjet utódállamokba, mert nem tudtak érte időben, megfelelő árat fizetni. Ma már a nagy tömegű élelmiszer-alapanyagok (pl. búza, zöldségfélék, hús) helyett a feldolgozott termékek előállítására törekszik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Minél különlegesebbek (pl. tokaji bor, fűszerpaprika, magyaros ízű szalámi), annál jobb áron adhatók el az Európai Unió vagy más nyugati országok piacain.
A szűkülő határok között irányt váltott ipar
Mely gazdasági ágazatok tartoznak az első szektorba? Mivel magyarázható közös helyük? Segít a 170. ábra!
Mely iparágaknak van nagy múltja Magyarországon? Miért ezek fejlődhettek ki legkorábban?

173. ábra. Az 1960-as években kezdődött az úgynevezett közúti járműprogram, amelynek középpontjában az autóbuszgyártás állt. Évente 13 ezer darab autóbusz gördült le az Ikarus gyár Budapest-mátyásföldi és székesfehérvári üzemeinek gyártósorairól külföldi és hazai megrendelésekre.

173. ábra. Az 1960-as években kezdődött az úgynevezett közúti járműprogram, amelynek középpontjában az autóbuszgyártás állt. Évente 13 ezer darab autóbusz gördült le az Ikarus gyár Budapest-mátyásföldi és székesfehérvári üzemeinek gyártósorairól külföldi és hazai megrendelésekre.

A kárpáti hegységkeret érckincsének kö­szön­he­tő­en hazánk neve már a 11. századtól ismerősen csengett a kontinensen. Ám ez nem segítette a fejlett ipar gyors kibontakozását, hiszen év­szá­za­do­kon át csak ásványkincseinkre tartottak igényt környezetünkben. A Habsburg Birodalom csak az érckitermelést ösztönözte, a feldolgozóipart viszont korlátozta. Legfeljebb azok a ma­nu­fak­tú­rák fejlődhettek, amelyekre a monarchia had­se­re­gé­nek volt szüksége (pl. vasipar, fegyver- és posztógyártás). A tőkés átalakulás idején a bányászat új tájakra terjeszkedett. Ugyanis a 19. század második felére a hegységkeretben megfogyatkoztak az ércek. Ezért megkezdték a középhegységek medencéiben megbújt kő­szén­kincs kitermelését, majd a kőbányászatot. A korábbi vasipari körzetek termékeit feldolgozó gépipar a fogyasztók közelébe (főleg Budapestre) telepedett. A trianoni határmeghúzással azonban ez az alapanyag-termelő ipari szerkezet is megsemmisült. Az érc-, a kősó-, az addig működő legjelentősebb kő- és szénhidrogénbányák csaknem egészét elvesztette az ország. Magyarország a korábbi európai jelentőségű nyersanyag-exportáló országból nyersanyag-importőrré vált. Bár gyorsan nyíltak az ország belsejében az új szénhidrogén- és bauxitbányák, amelyek ellátták alapanyaggal a kibontakozó vegyipart és az alumíniumipart, az ország végképp nemzetközi gazdasági függőségbe került. A II. világháború után hatalmas iparosítási hullám kezdődött. Az ahhoz szükséges energiát azonban a szaporodó szénhidrogén- és barnakőszénbányák nem tudták biztosítani, ezért a Szovjetuniótól, illetve a KGST-országoktól kellett azokat beszereznünk. Az energia-behozatal a Szovjetunióhoz kötötte az országot, csakúgy, mint az ipari termelés. Hiszen a magyar ipar azt gyártotta, amit a KGST kívánt. Így egyes iparágak (pl. alumíniumipar, autóbuszgyártás, cipőipar, konzervipar) termelését óriássá növesztették. Amikor a kényszerű gazdasági közösség felbomlott, ezeknek az iparágaknak a termékei feleslegessé váltak. Magyarország lakossága és a gazdasági élet a megtermelt mennyiség egy részét tudta csak felhasználni. Nyugaton meg minőségük miatt nem kellettek. A szocialista világrendszer összeomlása tehát magával sodorta a hozzáláncolt magyar gazdaságot.
21
A gazdasági irányváltás útja
Az állami termelőüzemek, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok magántulajdonba kerültek, tehát lezajlott a magánosítás.
Megteremtették a vállalkozás szabadságát, és a vállalkozók jogi biztonságának biztosításán fáradoznak.
Olyan törvényeket, jogszabályokat vezettek be, amelyek átláthatóan és hosszú távon szabályozzák a gazdaság működését.
Megteremtették a nemzeti valuták teljes körű nemzetközi átválthatóságát, és kedvezőbb pénzügyi szabályozókat (pl. adókat, vámokat, hiteleket) vezettek be.
Új, megbízható kereskedelmi és szolgáltatási kapcsolatokat kerestek.
Érdemes elolvasni!
Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának rövid története
1990. december – Magyarország kinyilvánította elkötelezettségét az Euro-atlanti integráció mellett.
1991. december – Sor került az Európai Közösség és Magyarország között a társulási szerződés aláírására, amelyet a magyar Országgyűlés 1992-ben hagyott jóvá, és 1994-től lépett hatályba.
1993. – Elkezdődött az együttműködés a társult országok és az unió között a közös kül- és védelmi politika területén.
1994. április – Magyarország benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba.
1995. június
– Az Európai Tanács elfogadta a kelet-közép-európai országok csatlakozására való felkészítést segítő „Fehér Könyvet”, a leendő tagállamok számára ajánlott jogszabályok gyűjteményét.
1996. június – Az Európai Unió tagállamai és az EU-val társult országok első csúcstalálkozója.
1997. június – A Kormányközi Konferencián megerősítették az unió kibővítésének menetrend szerinti folytatását. Ennek értelmében 1998 elejétől megkezdődtek a bővítési tárgyalások. Az EU Bizottsága nyilvánosságra hozta a társult országokról szóló országvéleményeit és a bővítés várható hatásait elemző Agenda-2000 című tanulmányát.
1997. december – Aláírták az unió keleti bővítéséről szóló megállapodást.
1998. március – Megkezdődtek az EU és öt közép- és kelet-európai állam (közöttük Magyarország) csatlakozási tárgyalásai. Minden tagjelölt ország számára egyedi felkészülési programot készítettek, amelyhez pénzt is biztosítottak (a közigazgatás és az igazságszolgáltatás intézményrendszerének átalakítására a PHARE-, a mezőgazdaság fejlesztésére a SAPARD-, az infrastuktúra bővítésére az ISPA-programot).
1998. november – Az első kormányközi tárgyalás Magyarország és az EU között a csatlakozási feltételekről.
2000. december – Kimondták, hogy az Európai Unió 2003. január 1-jétől fog készen állni 12 új tagállam fogadására. Egy év múlva 10 leendő tagállamot neveztek meg, közöttük hazánkat is.
2002. december – Lezárultak a csatlakozási tárgyalások.
2003. április – Magyarország lakossága népszavazással döntött az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Négy nap múlva a 10 tagjelölt állam vezetői aláírták a csatlakozási szerződést Athénban.
2004. május – Magyarország (kilenc más ország társaságában) az Európai Unió tagjává vált.
Úton a piacgazdaság felé
Minek köszönhető az európai vezető gazdasági hatalmak pezsgő gazdasági élete?
175. ábra. Magyarországon az összes hazai termék jelentős részét még mindig nagyvállalatok termelik. Az életképes kis- és középvállalkozások szerepe csaknem akkora, mint az Európai Unió tagállamaiban.

175. ábra. Magyarországon az összes hazai termék jelentős részét még mindig nagyvállalatok termelik. Az életképes kis- és középvállalkozások szerepe csaknem akkora, mint az Európai Unió tagállamaiban.

A Kárpát-medencében fekvő volt szocialista országok, közöttük hazánk gazdasági fejlődése az 1990-es években a piacgazdaság felé fordult. De mit is jelent ez a szó? Olyan gazdaságot, amelyben azt és olyan minőségben termelnek, ami a hazai és a külföld piacokon is keresett. A piacok megszerzése azonban komoly versenyt jelent, ami állandó fejlődésben tartja a gazdaságot. Ez az érdekeltség akkor tartható fent, ha ma­gán­tu­laj­don­ban van a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások és a bankélet is, és azokat vállalkozók működtetik. Persze ez nem jelenti azt, hogy az államnak nincs tulajdona és szerepe, de az inkább kiszolgáló és összehangoló feladatokat lát el. Az új gazdasági rendszer megteremtéséhez az Európai Unió országai adtak mintát. A Kárpát-medence országai az unióhoz való csatlakozásban látják a gazdasági fejlődés lehetőségét.
174. ábra. Az 1920-as években épült Filtex pamutnyomógyár a főváros egyik legjelentősebb textilipari nagyüzeme volt. A szocialista iparosítás idején már harisnyagyárként működött, majd az 1990-es években termelése fokozatosan leépült (balra). Szomszédságában viszont a piaci verseny kihívásait álló, új textilipari kisüzem épült (jobbra).
174. ábra. Az 1920-as években épült Filtex pamutnyomógyár a főváros egyik legjelentősebb textilipari nagyüzeme volt. A szocialista iparosítás idején már harisnyagyárként működött, majd az 1990-es években termelése fokozatosan leépült (balra). Szomszédságában viszont a piaci verseny kihívásait álló, új textilipari kisüzem épült (jobbra).

174. ábra. Az 1920-as években épült Filtex pamutnyomógyár a főváros egyik legjelentősebb textilipari nagyüzeme volt. A szocialista iparosítás idején már harisnyagyárként működött, majd az 1990-es években termelése fokozatosan leépült (balra). Szomszédságában viszont a piaci verseny kihívásait álló, új textilipari kisüzem épült (jobbra).

11. táblázat. A vállalatok döntő többsége hazai magántulajdonban van Magyarországon.

11. táblázat. A vállalatok döntő többsége hazai magántulajdonban van Magyarországon.

Hogyan zajlott a gazdasági rendszerváltás a Kárpát-medence volt szocialista országaiban? Olvasd el a 21. szemelvényben!
Nap mint nap hallhattok a rádióban, a tévében, esetleg olvashattok az újságokban a gazdaság átállításának nehézségeiről. Keressetek pél­dá­kat!
Vitassátok meg, hogy mi az oka a 11. táb­lá­zat­ban és a 175. ábrán látható tényeknek!
Tedd próbára tudásod!
1.
Értékeld a Kárpát-medence fekvését Európában és a Földön! Milyen előnyöket köszönhet Magyarország a medencének? Milyen hátrányai vannak a medencében való fekvésnek?
2.
Samu mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt a mai Vértesszőlős határában. Milyennek láthatta volna ez az előember a Kárpát-medencét, ha messzire merészkedett volna dunántúli szálláshelyéről? Mennyiben különbözhetett ettől a képtől az, amit az Erdélyben megpihenő honfoglaló magyarok küldötte, Kusid mesélhetett Pannónia földjéről 894-ben?
3.
Az Országos Meteorológiai Intézet adattárában különböző szakmák képviselői dolgoznak éppen: az árvízvédelmi biztos, egy Békés megyei agronómus, egy útépítő mérnök, az Útinform munkatársa, a Magyar Madártani Intézet kutatója, a MALÉV diszpécsere és a balatonfüredi önkormányzat idegenforgalmi előadója. Vajon milyen adatok után kutatnak? Értékeld a Kárpát-medence éghajlatát az ő szakmájuk szempontjából!
4.
Készíts leltárt a Kárpát-medencében végzett természetátalakítási munkálatokról! Milyen hasznot hoztak a beavatkozások? Mik voltak az előnytelen következmények?
5.
Próbáld összegyűjteni, hogy mi minden fűzi össze a Kárpát-medence sokszínű lakosságát!
6.
Haladj végig hazánk és a Kárpát-medence korfájának lépcsőfokain! Adj magyarázatot az egyes életkori csoportokba tartozók létszámára! Miért vagyunk egyre öregebbek és egyre kevesebben? Hogyan befolyásolja mindez a társadalom megélhetését és további sorsát?
7.
Készítsd el a magyarországi és a Kárpát-medencei munkanélküliség életrajzát! Mutasd be azok főbb társadalmi-gazdasági okait és következményeit!
8.
Képzeld el, hogy a 18. században egy tehetős iparoscsalád tagjaként kovácsműhelyt szeretnél alapítani, miután kitanultad a vasműves mesterséget! Gondold végig a feltételeket, a lehetőségeket és dönts: hová telepítenéd műhelyedet? Mit tanácsolnál mai szakmabeli rokonaidnak?
9.
Egy kistermelő – akit családi múltja a mezőgazdasághoz köt – a megélhetés változó esélyeiről mesél fiának. Képzeld el, hogy milyen múltat idéz és milyen jövőt ígér!
Leckéhez tartozó extrák

Autóbusz

Az autóbuszok a városi tömegközlekedés fontos alkotóelemei.

Autóbusz

Kosárba helyezve!