A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Tartalomjegyzék
A rabszolgakereskedelem
A 18. század egyik legjövedelmezőbb vállalkozása a rabszolga-kereskedelem volt. Az Újvilágban a gombamódra szaporodó ültetvényeken (amelyeken pl. cukornádat termesztettek) kezdetben a bennszülötteket dolgoztatták. Az indiánok lélekszáma azonban az Európából származó, számukra ismeretlen betegségek és az embertelen bánásmód miatt jelentősen lecsökkent. Így az ültetvényeken hiányzott a munkaerő. Ennek kielégítésére alakult ki az Atlanti-óceánon keresztül a emberkereskedelem. A rabszolgakereskedők olcsó szövetet, üveggyöngyöket, fegyvereket és legfőképpen rumot cseréltek rabszolgákra Afrika partvidékén. Az emberi árut aztán Amerikában nagy haszonnal eladták.
A rabszolga-kereskedelem főbb irányai (balra). A 15-19. század során mintegy tízmillió afrikait hurcoltak el rabszolgának
A rabszolga-kereskedelem főbb irányai (balra). A 15-19. század során mintegy tízmillió afrikait hurcoltak el rabszolgának

A rabszolga-kereskedelem főbb irányai (balra). A 15-19. század során mintegy tízmillió afrikait hurcoltak el rabszolgának

Az afrikai bennszülöttek sokféleképpen kerülhettek az Atlanti-óceánt átszelő hajókra. A törzsfőnökök a bűnök elkövetőit sokszor büntetésből adták el rabszolgának. Voltak olyanok is, akiket emberrablók fogdostak össze. A rabszolga-utánpótlás legfőbb forrását viszont az afrikai törzsek közötti háborúk jelentették. A rabszolga-kereskedők tömeges megjelenésével ezek egyre inkább azt a célt szolgálták, hogy eladásra szánt foglyokat szerezzenek.
Amikor a kapitányok elég rabszolgára tettek szert, a vitorlások elindultak Amerika felé. A férfiakat egymáshoz bilincselték, a nőkkel és a gyerekekkel együtt bezsúfolták őket a hajófenékre. Az „utasok” jelentős része az embertelen körülmények és a betegségek miatt nem élte túl az utazást. Ráadásul a tengerészek is kíméletlenül bántak velük, hiszen féltek a lázadásuktól, ami azonban időnként minden óvintézkedés ellenére is előfordult.
Egy rabszolga-kereskedő naplójából
„Valahányszor Barsally királya árucikkeket és pálinkát akar... valamelyik ellensége városait, népét foglyul ejti és elküldi olyan árucikkekért cserébe, amikre éppen szüksége van; ezek rendszerint: pálinka vagy rum, puskapor, golyó, puskák, pisztolyok és rövid kardok...
Abban az esetben, ha egyik szomszédos királlyal sem áll hadilábon, rátör... városainak egyikére, és lakóival ugyanazon módon bánik... csapatával... három részen felgyújtja a várost, a negyedikre pedig őrséget állít, hogy a tűzből menekülő embereket elfogják, aztán a foglyok karját összekötözteti és... eladja őket.”
Leckéhez tartozó extrák

A rabszolga-kereskedelem

Miért volt a 18. században a legjövedelmezőbb vállalkozás a rabszolga-kereskedelem?

Afrikai falu (Szudán)

A természeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó afrikai falvak hű tükrei az adott törzs kultúrájának is.

Zulu törzsi vezető

A jellegzetes kultúrával rendelkező afrikai törzsek egy része napjainkban is újkőkori szinten él.

A rabszolga-kereskedelem

Afrikai falu (Szudán)

Zulu törzsi vezető

Kosárba helyezve!