A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv szakképzősöknek 10.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A szöveg jelentése
Miért olvasunk könyvet, újságot? Miért hallgatunk tudományos előadást, verset vagy sporthíreket? Miért nézünk játékfilmet, természetfilmet? Miért látogatunk el egy kiállításra?
Azért, mert tájékozódni akarunk, új ismereteket szerezni, meglévő tudásunkat kiegészíteni. Sokszor az a célunk, hogy kellemesen érezzük magunkat, lelki életünket gazdagítsuk. Amikor olvasunk vagy szöveget hallgatunk, akkor mindenekelőtt a jelentésre összpontosítunk. Az igényes hallgató, olvasó emellett figyel a megformálás minőségére és a megfogalmazás módjára, stílusára is.
Hasznos ismeret
A szöveg jelentésére mindenekelőtt a cím (alcím, fejezetcím) hívja fel a figyelmünket. Ez utalhat a témára, de a mű tárgya megfejthető a tartalmi-logikai összefüggésekből és a felhasznált szavakból is. Ismeretterjesztő szövegben például jellegzetes szakszavak, művészi alkotásban hatáskeltő stíluseszközök találhatók.
Tanács
1.
Az első olvasáskor állapítsd meg a szöveg átfogó témáját!
2.
Az alaposabb tanulmányozáshoz bontsd részeire az egészet! Így eljutsz az időben, térben, ok-okozatban, előzmény-következményben egymáshoz tartozó, összefüggő résztémákhoz. A tételmondatok és az ismétlődő kulcsszavak iránytűként szolgálnak ehhez.
3.
Légy kíváncsi arra is, hogyan kapcsolódnak össze az egymás után következő mondatok és bekezdések!
4.
Kutasd, milyen nyelvi eszközök teszik érdekessé a szöveget!
5.
Nyitott kérdéseidre magában a szövegben találod meg a választ, vagy utána kell járnod.
6.
Olvasd el újra az egészet! Készülj felolvasására és egyéb módon való hasznosítására!
Figyelemkeltő
„Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget.”
(József Attila: A mai költő föladatai)
Kíséreljük meg a tanultak alkalmazásával az alábbi szövegeket közösen értelmezni, jelentésüket, jelentéseiket feltárni!
a)
Az emberi test egész súlya a lábakra nehezedik. Mindennemű testsúlygyarapodás (elhízás, terhesség) még fokozza a terhelést. Ennek következtében elsősorban a láb vérkeringése változik meg. A tünetek először a vénás rendszerben lépnek fel kanyargós értágulatok formájában. A kis, felületi vénás tágulatokat nevezzük seprűvénáknak, a mélyebb vénás tágulatok a visszerek. A seprűvénák érfaltömítéssel elzárhatók, az utóbbiak azonban későbbi következményekkel járó kóros állapotra utalnak, melyet időben kezelni kell.
(Dr. Boér Ildikó: A visszerekről)
A szöveg a láb terhelés okozta rendellenességeiről szól. Erre utalnak a szakmai szavak. Stílusa tárgyilagos, kijelentő mondatai könnyen érthetők. A szóismétlések nem zavarók, hiszen a szakszavak nem helyettesíthetők sem rokon értelmű kifejezésekkel, sem körülírásokkal.
b)
Hány olvasata van Kányádi Sándor versének?
Márciusi versike
Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.
Zöldülni kezd a barna haraszt.
Zsendülni kezd a zsenge határ.
Erőre kap a gyönge bogár.
Szelídülnek az ordas szelek.
Barkákat hány a bokros berek.
Bukfencet vet a játszi patak.
Már csak a hegyen látni havat.
Első pillantásra könnyed, jól ritmizálható, páros rímű tavaszköszöntő áll előttünk. A játékosság, a hangutánzás, a szóismétlés és több helyen a szókezdő hangok alliterációja jókedvre deríti a télbe belefáradt olvasót.
Kutakodjunk tovább! A kicsinyítő képzős „versike” címszónak van egy minőségjelzője is. A március a magyar történelemben kiemelkedő jelentőségű, hiszen a márciusi ifjakat, a negyvennyolcas forradalmat juttatja eszünkbe. Megsejtjük tehát, hogy nem csupán a természet ébredésére utal a szöveg, hanem új, rejtett jelentést is hordoz. Ez teszi érthetővé a sok kijelentést. A gyönge bogár (= az elnyomásban élő nép) és az ordas szelek (= a hatalmon lévők) jelzős szerkezet a jelenbeli ellentétet idézi föl. A változás törvényszerűségére pedig az erőre kap – szelídülnek újabb ellentétpár utal. Az utolsó versszak megszemélyesítése (Bukfencet vet a játszi patak) a győzelem örömét, a már határozószó és a csak megszorító értelmű kötőszó a változás bizonyosságába vetett hitet hirdeti.
Így hát a vers kettős jelentést hordoz: a szó szerinti a tavaszvárás, a burkoltabb metaforikus jelentés viszont a Romániában is bekövetkezett társadalmi-politikai változásokat jövendölte meg.
c)
Mire lehet következtetni az alábbi szövegből, ha a címnek és műfajnak megfelelően „Apróhirdetés”-ként kezeljük?
Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.
Aki valóságos lakáscserére vonatkozó ajánlatokat keres az újságban, az bizony majdnem megfejthetetlen talány előtt áll. Vajon miért hirdeti cserére a lakását az, akinek csak ez az egy felel meg ott, ahol van? Talán a tulajdonosnak lehet valami baja, ezért a későbbi sikertelenség elkerülése érdekében még telefonálni sem érdemes neki.
d)
És mire lehet következtetni ugyanebből a szövegből, ha tudjuk, hogy nem igazi apróhirdetés, hanem az alcímmel (Örök nosztalgia) és a szerző nevével (Örkény István) sugallt tájékoztatás szerint ún. egyperces novella, azaz művészi alkotás?
Ebben az esetben az irreális lakáscserére vonatkozó, szó szerinti jelentésen túl olyan esendő ember jelleme, élethelyzete rajzolódik ki előttünk, aki elégedetlen a saját helyzetével. Ennek ellenére képtelen a változtatásra, s emiatt egész életén keresztül kesereg, szenved. Sem belülről, sem kívülről nincs számára segítség, problémája feloldhatatlan... Ez a második, átvitt értelmű üzenet készteti az olvasót töprengésre, önvizsgálatra. Vajon hányan élnek hozzá hasonlók? Netán maga is közéjük tartozik? Ha igen, jó lesz ezen, amíg még nem késő, elgondolkodnia! S ha lehet, a bűvös körből mielőbb kitörnie!
Miféle bezártságot ábrázol az illusztráció? Hogyan függ ez össze Örkény István gondolataival?
Tanulnivaló
A köznapi, a szakmai és a publicisztikai szövegek általában egyjelentésűek, az értelemre hatnak.
A művészi alkotások a szó szerinti mellett valami olyan másodlagos, átvitt üzenetet is hordoznak, melyek a befogadó értelmén kívül érzelmeire is hatnak, befolyásolják, állásfoglalásra késztetik.
Kosárba helyezve!