A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A tájba rejtett múlt és jövő
Alföld a lemezek forradásnyoma felett
Jellemezd a Kárpát-medence domborzatát a térkép segítségével! Állítsd fel a felszínformák ranglistáját területük nagysága alapján!
Nevezd meg azokat a főbb felszínformáló folyamatokat, amelyek kialakították ezt a domborzatot!
Figyeld meg a 100. ábrán, hogyan rendeződnek a szerkezet-domborzati formák a Kárpát-medencevidéken! Mivel magyarázhatók a Közép-magyarországi vonal két oldalán látható különbségek?
Ha felületesen szemléljük a domborzati térképet, szinte semmit sem látunk a viharos és változatos földtörténeti múltból. A Kárpát-medence területének közel kétharmad része alföld, amely az Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegyvidék közötti süllyedék üledékekkel való feltöltődése nyomán keletkezett. Ám a szerkezeti térkép (100) feltárja a belső és külső erők harcának következményeit is.
A geológiai múlt hagyatékai
Elevenítsd fel, hogy milyen környezetben kép­ződ­nek a szénhidrogének és a kőszenek! Milyen feltételei vannak az érctelepek keletkezésének?
Tanulmányozd az 5. táblázatot! Melyik ás­vány­kincs­ből van a legnagyobb készletünk?
Vesd össze a táblázat adatait a függelékben található évi kitermelési adatokkal! Hány évre elegendő kőolajvagyonunk? Lesz-e magyar kőszén a 21. század közepén?
Figyeld meg a 6. táblázatban, hogy mikor keletkeztek legfontosabb ásványkincseink! Adj rá magyarázatot!
Hasonlítsd össze a 99. ábrát atlaszod tér­ké­pé­vel! Olvasd le a legfontosabb energiahordozók lelőhelyeit! Keresd meg a Kárpát-medence határunkon túli kőszén- és szénhidrogén-lelőhelyeit! Adj magyarázatot az el­he­lyez­ke­dé­sük­re!
Olvasd le a térképről a 101. ábra segítségével, hogy mely hegységekben folyt jelentős színes- és nemesfémérc-bányászkodás a múltban!
A Kárpát-medence ásványkincseiről és bányászatuk történetéről sok érdekes dolgot megtudhatsz Fülöp József Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon című könyvéből.
5. táblázat. Magyarország föld alá rejtett ásványkincsvagyona jelentős. A földtani kutatások alapján a világ országainak középmezőnyében helyezkedik el.

5. táblázat. Magyarország föld alá rejtett ásványkincsvagyona jelentős. A földtani kutatások alapján a világ országainak középmezőnyében helyezkedik el.

100. ábra. A Kárpát medencevidék fejlődéstörténetéről árulkodik ez a szerkezet-domborzati térkép. Láthatod rajta, hogyan keletkeztek az egyes tájak, aőt azt is elképzelheted, kigondolhatod, hogy mi lesz a sorsuk az elkövetkező évmilliók során
100. ábra. A Kárpát medencevidék fejlődéstörténetéről árulkodik ez a szerkezet-domborzati térkép. Láthatod rajta, hogyan keletkeztek az egyes tájak, aőt azt is elképzelheted, kigondolhatod, hogy mi lesz a sorsuk az elkövetkező évmilliók során
 99. ábra. Hazánk energiahordozóinak elhelyezkedése tükrözi a medence szerkezetét. A szénhidrogénmezők a süllyedő és közben üledékkel feltöltödő nagy medencékben ülnek. A szénmezők a röghegységek közé zárt kisebb medencében és a hegyek lábánál képződtek. Hiszen a harmadidőszak tengerei a hegységek peremeit nyaldosták, és ezt a partot mocsarak kisérték.

99. ábra. Hazánk energiahordozóinak elhelyezkedése tükrözi a medence szerkezetét. A szénhidrogénmezők a süllyedő és közben üledékkel feltöltödő nagy medencékben ülnek. A szénmezők a röghegységek közé zárt kisebb medencében és a hegyek lábánál képződtek. Hiszen a harmadidőszak tengerei a hegységek peremeit nyaldosták, és ezt a partot mocsarak kisérték.

Érdemes elolvasni!
Az európai „eldorádó”
„Szőke tündérlányok sárga hajaikat szálonként keresztülhúzzák a föld alatt: e szálakból válik ki az aranynak érce, kincsleső emberek nem kis örömére.” – írta Petőfi Sándor a János vitézben. Ha nem is ily módon keletkezett, de a Kárpátok vulkáni vonulatai egykor bőven adtak aranyércet, a lábuk előtt húzódó hordalékkúpokból pedig kimosható az aranytörmelék. Ott ugyanis, ahol az érctelepek a felszínre bújnak, a csapadékvíz öblögeti és a folyóvíz tovahömpölygeti az ércet. Ahol pedig a folyók megszabadulnak terheiktől, az aranyszemcséket is felhalmozzák. Mondhatjuk tehát, hogy a természet bányászkodik, a szemfüles ember pedig összegyűjti a kimosott aranyat. Persze nem akárhol biztosíthatta a családok megélhetését ez a foglalkozás. Csak azon folyókanyarulatok zátonyaiban és pusztuló partjain, ahová nagy mennyiségben halmozták össze a folyóvizek a nemesfémércet: a Szigetközben és a Csallóközben, a Mura és a Dráva mellékén, a Felső-Tisza vidékén és az Erdélyi-érchegység tájain. Az aranyászok az ércektől festett vörös és sárga homokot rovátkolt vagy posztóval fedett deszkára lapátolták, segédjeik pedig vízzel öntözték. A durva homokot lesodorta a víz, a parányi homok- és aranyszemcsék viszont beültek a hézagokba. Már csak a homoktól kellett elválasztani az aranyat. De vajon miként? Úgy, hogy higannyal addig kevergették, amíg a folyékony fém magához ragadta az összes aranyszemcsét. Az így kapott pépet azután kiégették. A higany elillant, a sárarany pedig összeolvadt. Ezt már jó pénzért értékesíthették.
6. táblázat. Magyarország legfontosabb ásványkincsei különböző földtörténeti korok eseményeinek emlékét őrzik.

6. táblázat. Magyarország legfontosabb ásványkincsei különböző földtörténeti korok eseményeinek emlékét őrzik.

A természeti környezetnek számos olyan adottsága van, amit a társadalom a saját hasznára fordíthat. Ezeket természeti erőforrásoknak nevezzük. Legnépesebb csoportjuk az ásványi nyersanyagok. A geológiai fejlődés sokféle ásványkincset, energiahordozó anyagot hozott létre a Kárpát-medencevidéken. A színes- és nemesfémérctelepek a vulkáni hegyvonulatokhoz kötődnek, így javarészt országunk területén kívül esnek (101). Az energiahordozók és az építőipari nyersanyagok viszont a kisebb-nagyobb medencékben képződtek (99). Közülük néhányból (pl. kavics, homok, agyag, mészkő, lignit, bauxit) jelentős készletek vannak, csakhogy épp azok a legolcsóbbak a világ piacain. Amely nyersanyagból nincs elegendő az ipar működéséhez (pl. szénhidrogének, kőszenek, ércek), azokért viszont behozatalukkor drága árat fizetnek a Kárpát-medence országai.
101. ábra. Az érctelepek elhelyezkedésének térképe szépen kirajzolja a Kárpátok és az Erdélyi-középhegység vulkáni vonulatait. A kőzetek repedéseibe behatoló magma ércteléreket hagyott maga után. A legnagyobb nemesfémérc (arany- és ezüstérc) bányák az Északnyugati- és a Keleti-Kárpátokban, illetve az Erdélyi-középhegyvidéken a 12–15., majd a 18. században élték virágkorukat. A színesfémércek (főleg a rézérc) bányászatában és kivitelében a 16. század első felében Magyarország Európa legrangosabb országa volt. Medencénk azon területein, amelyeket az ábra sárga folttal jelöl, hajdan az aranymosás biztosította a helybéliek megélhetését.

101. ábra. Az érctelepek elhelyezkedésének térképe szépen kirajzolja a Kárpátok és az Erdélyi-középhegység vulkáni vonulatait. A kőzetek repedéseibe behatoló magma ércteléreket hagyott maga után. A legnagyobb nemesfémérc (arany- és ezüstérc) bányák az Északnyugati- és a Keleti-Kárpátokban, illetve az Erdélyi-középhegyvidéken a 12–15., majd a 18. században élték virágkorukat. A színesfémércek (főleg a rézérc) bányászatában és kivitelében a 16. század első felében Magyarország Európa legrangosabb országa volt. Medencénk azon területein, amelyeket az ábra sárga folttal jelöl, hajdan az aranymosás biztosította a helybéliek megélhetését.

Gondolkodj el azon, mi lehet az oka annak, hogy a hordalékból való aranymosás a Szamos felső folyásán, a Maros középső, a Vág és a Nyitra alsó szakaszán történt (101)!
Keress kapcsolatot az egyes ásványi nyersanyagok között különböző szempontokból! (Mf. 2/e.)
Ha részletesebben érdekel az aranymosás hazai múltja, forgasd László Endre Aranymosás a Kárpát-medencében című könyvét!
Kosárba helyezve!