A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

A történelmi sorsforduló nyertesei és vesztesei
12. ábra. Az I. világháború után Közép-Európa országtérképe jelentősen módosult. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott. Északi romjain egy új állam, Csehszlovákia született, Lengyelország pedig másfél évszázad múltán ismét önálló lett, igaz, megkarcsúsított területen.

12. ábra. Az I. világháború után Közép-Európa országtérképe jelentősen módosult. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullott. Északi romjain egy új állam, Csehszlovákia született, Lengyelország pedig másfél évszázad múltán ismét önálló lett, igaz, megkarcsúsított területen.

Mely országok fekszenek a Közép-európai-sík- és röghegyvidéken?
Hasonlítsd össze Németország, Lengyelország és Csehország területi és népességi adatait!
Elevenítsd fel, hogy mit tudsz ezeknek az országoknak a korábbi és a közelmúltbeli történelméről!
Közép-Európa 20. századi nagy történelmi változásait a 12–14. ábrákon követheted nyomon. Hogyan érintette az I. és a II. világháborút követő határváltoztatás a térség országait? Mivel magyarázható, hogy az 1990-es években nagy népesség-átrendeződés történt? Milyen következményekkel jártak ezek a változások?
Érdemes elolvasni!
A huzatos 20. század
A Közép-Európa északi felén élő népeknek a 20. században sok változást kellett elviselniük. Az I. világháború után a győztes hatalmak teljesen átrajzolták a térség térképét. Az új határok elszakították a rokoni szálakat és a korábbi gazdasági kapcsolatokat. Így a gazdasági hanyatlás elkerülhetetlen volt. Alig egy negyed század múlva, a II. világháború még megrázóbb változásokat hozott. Csehszlovákia névleg két köztársaság szövetségi államává alakult. Lengyelország lakosságának negyede, ipari termelő berendezéseinek kétharmada elpusztult. Németországot a szövetséges megszálló hatalmak 1949-ben kettévágták: az amerikai, angol és francia érdekterületekből a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK), a szovjetek által megszállt országrészből pedig a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK) hozták létre. A fővárost, Berlint is felosztották. Közép-Európa két hatalmi tábor ütközőterülete lett: a „vasfüggöny” nyugati oldalán az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), keleti felén a Varsói Szerződés tagállamai sorakoztak. Ez a helyzet 1989-ig állt fenn, akkor a Varsói Szerződést felbontották. A „vasfüggöny” lebontása új népvándorlási hullámot indított el.
13. ábra. A II. világháborút követően kialakult két hatalmi tábor (a szocialista és a kapitalista világ) határa, az ún. „vasfüggöny” nemcsak Közép-Európát osztotta meg, hanem Németországot is kettévágta.
14. ábra. A „vasfüggöny” lebontása után (1989) a kontinens nagy népvándorlásának gócpontja Közép-Európa lett. Ez a folyamat is jelezte, hogy mennyire mesterséges volt a földrész politikai-gazdasági megosztottsága.
13. ábra. A II. világháborút követően kialakult két hatalmi tábor (a szocialista és a kapitalista világ) határa, az ún. „vasfüggöny” nemcsak Közép-Európát osztotta meg, hanem Németországot is kettévágta.14. ábra. A „vasfüggöny” lebontása után (1989) a kontinens nagy népvándorlásának gócpontja Közép-Európa lett. Ez a folyamat is jelezte, hogy mennyire mesterséges volt a földrész politikai-gazdasági megosztottsága.
Figyeld meg az 1. táblázatban a gazdasági fejlettség néhány jellemző adatát a Közép-európai-sík- és röghegyvidék országaiban! Keress magyarázatot a tapasztalt különbségekre!
Milyen gazdasági, társadalmi gondokat örököltek az egykori Jugoszlávia és Szovjetunió utódállamai? Milyen úton indultak el az 1990-es években?
A II. világháború után a politika megosztotta a Közép-Európa északi részén fekvő államokat. Németország nyugati fele a „gazdasági csoda” felé vezető úton indult el. Amerikai támogatással gyorsan talpra állt, a nemzetközi kereskedelemben a második helyre került (az USA mögött), és az Európai Unió termelésének csaknem egyharmadát adta. Ugyanakkor keleti fele, illetve Lengyelország és Csehszlovákia szocialista útra kényszerült. A kezdeti látszólagos gazdasági sikerek után az 1980-as évek végére gazdaságuk összeomlott a szocialista rendszerrel együtt. A kettéosztott Németország 1990-ben újraegyesült. 1993-ban Csehország kivált a Szlovákiával kötött kényszerű szövetségből, és megújította a háború előtti gazdasági kapcsolatait. Lengyelország pedig saját útját járja.
1. táblázat. A térség országainak gazdasági fejlettsége különböző.

1. táblázat. A térség országainak gazdasági fejlettsége különböző.

Érdemes elolvasni!
Kilábalás kötelékben?
Röviddel Európa korábbi politikai és gazdasági megosztottságának felbomlása után az 1990-es években földrészünk középső részének országai új gazdasági együttműködésekkel próbálkoztak, abban a reményben, hogy az segít úrrá lenni az újfajta nehézségeken. 1990-ben Magyarország, az akkori Jugoszlávia és Csehszlovákia Ausztriával és Olaszországgal szövetkezett. Egy évvel később Lengyelország is csatlakozott szervezetükhöz, amelyet ekkor már Közép-európai Kezdeményezésnek neveztek. Ma már tizenhét tagja van a szervezetnek. A tagországok célul tűzték ki a közlekedési, az energetikai, a környezetvédelmi, a katasztrófa-elhárítási és az idegenforgalmi együttműködéseket.
1994-ben Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Szlovénia szövetségével létrejött a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), amelynek ma már Bulgária is a tagja. A megállapodásnak az a célja, hogy az országok fokozatosan lebontsák az egymás közötti vámhatárokat.
Hasonlítsd össze a szocialista múltú közép-európai országok rendszerváltozás utáni gondjait a szovjet utódállamokéval az 1. szemelvény elolvasása után!
A fejlettebb közép-európai országok gazdasági élete egy évtized alatt alapvetően átalakult, és erőteljes fejlődésnek indult. Ennek egyik fő oka az volt, hogy az európai gazdasági élet centrumában fekvő országok Kelet-Közép-Európába telepítették át tömegtermelésük egy részét. Azért éppen ide, mert közel fekszenek, és szakképzett munkaerejük, kézműves-kisipari hagyományaik versenyképessé teszik a termelést.
1
A külföldi segítségtől remélt szebb jövő
A Szovjetunió és érdekszövetségének felbomlása után a közép-európai országoknak új társadalmi és gazdasági rend kiépítéséhez kellett hozzálátniuk. Nehéz volt, mert alig volt hozzá pénz. Az összeomlott termelés miatt milliók veszítették el a munkahelyüket. A sztrájkok ezeken a problémákon nem sokat segítettek. Az országoknak olyan gazdaságot kellett teremteniük, amely az igényes piacokon is eladhatóvá teszi a termékeiket. Ez viszont csak úgy megy, ha a termelést és az árakat elsősorban a kereslet szabályozza és nem az állam. Ez azzal is jár, hogy az állam egyre kisebb részben marad tulajdonosa az üzemeknek, a földeknek és a szolgáltató intézményeknek. A fő kérdés az volt, hogy ki legyen az új tulajdonos. Mivel ezekben az országokban kevés volt a pénz és a vállalkozó, külföldiekre, főleg német, osztrák és amerikai befektetőkre számítottak. Ők szívesen is szereztek tulajdont ezekben az országokban, mert Közép-Európa igen kedvező helyen fekszik és olcsó a munkaerő. Csak akkor bizonytalanodtak el, amikor szembesültek az elmaradott telefon- és közlekedési hálózattal, és látták, hogy a helyi piacokon milyen csekély kereslet van a termékeik iránt.
Kosárba helyezve!