A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv felsősöknek 6.

A visszaható és a kölcsönös névmás
Emlékeztető
A visszaható és a kölcsönös névmás főnevet helyettesít.
Új kérdés
Mi a sajátossága a visszaható és a kölcsönös névmásnak?
A visszaható névmás
A bölcs magában bízik.
(Virág Benedek: A bölcsről)
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
(József Attila: Gyermekké tettél)
Rossz a világ? Légy jó tehát magad!
(Komjáthy Jenő: Emléksorok)

– Ezért nekünk együtt kell világgá mennünk. Mert képzeld csak el, mi volna, ha magad térnél haza, és az anyám meg Anna meg Berki úr meg mindenki ott állna előtted, és szemrehányóan faggatna: „Dingó, hol hagytad Andit?”
(Danilo Kiš; ford. Ács Károly: A napfényben fürdő kastély)
Tanulnivaló
A visszaható névmást   akkor használjuk, ha valakinek vagy valaminek a cselekvése önmagára hat (Megütöttem magam.), vagy ha a cselekvőt hangsúlyozni kívánjuk (Én magam megyek oda). Kifejezhetünk vele egyedüllétet is (Magam vagyok.).
A mondatban ragos (magunkat) és ragtalan alakja (magad) egyaránt előfordulhat.
Milyen hasonlóságot veszel észre a személyes, a birtokos és a visszaható névmás között?
Kommunikációs ismeretek
A visszaható névmás olykor hangsúlyt ad közleményeinknek (Mostanában olyan undoknak érzem magamat.). Visszaható ige mellett viszont fölösleges kitenni (mosakszom, fésülködöm).
A kölcsönös névmás
Színes Géza várta, hogy egymásnak esnek itt az utcán, de aztán hirtelen megfordultak, és bementek a házba. Olyan békésen, mintha odafent egymással teáznának.
(Mándy Iván: Kék dívány)
... a munka és a vagyon
Egymástól messze esnek.
(Arany János: Gondolatok)
Szeretjük egymást ...
(Petőfi Sándor: A hóhér kötele)
A kölcsönös névmás azt fejezi ki, hogy több személy cselekvése két irányban hat: egyiké a másikra, a másiké az egyikre.
Tanulnivaló
A kölcsönös névmás főnevet helyettesít, ha több személy cselekvése kölcsönösen egymásra irányul. Kölcsönös névmásunk egy van, az egymás, amely a mondatban ragtalanul és raggal is előfordulhat.
Kommunikációs ismeretek
A túlságosan bonyolult fogalmazást egyszerűbbé tehetjük kölcsönös névmással.
Például: „Az egyik messze került a másiktól, a másik pedig messze került az egyiktől.” A mondat kölcsönös névmással így hangzik: Messze kerültek egymástól.
Kosárba helyezve!