A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Az ÓRIÁS MEGINGOTT HATALMA
A feldolgozóipar országot behálózó kapcsolatai
Olvasd le a térképről, hogyan látják el energiával Budapestet! Honnan származhatnak az ipari nyersanyagok?
Állapítsd meg a 313. ábra segítségével, hogy mely gazdasági ágakban dolgoznak a legtöbben Budapesten! Magyarázd meg az okát!
313. ábra. A főváros gazdasági életében már nem az ipar szerepe a legnagyobb.
314. ábra. A gépipari üzemek számának gyarapodását elsősorban a nagyszámú szakképzett munkaerő és a tőke megtelepedésének lehetősége segítette.
313. ábra. A főváros gazdasági életében már nem az ipar szerepe a legnagyobb.314. ábra. A gépipari üzemek számának gyarapodását elsősorban a nagyszámú szakképzett munkaerő és a tőke megtelepedésének lehetősége segítette.
316. ábra. A Váci út két oldalára telepedtek a gyáripar egynegyedének üzemei, amelyekben 80 ezren dolgoztak az 1970-80-as években. Az Egyesült Izzó, a Láng Gépgyár Európa-szerte ismert nagyüzemek voltak. Ám ma a gyárépületeken a cégtáblák hazai és külföldi kis- és középvállalatok működését hirdetik mindenfelé.

316. ábra. A Váci út két oldalára telepedtek a gyáripar egynegyedének üzemei, amelyekben 80 ezren dolgoztak az 1970-80-as években. Az Egyesült Izzó, a Láng Gépgyár Európa-szerte ismert nagyüzemek voltak. Ám ma a gyárépületeken a cégtáblák hazai és külföldi kis- és középvállalatok működését hirdetik mindenfelé.

Budapest nemcsak a fővárosi agglomeráció és az ország legjelentősebb iparvidéke, hanem a Kárpát-medence legélénkebben fejlődő köz­pont­ja is. Igaz ugyan, hogy a magyar iparban betöltött súlya csökken, de az abban születő értékeknek még ma is 21%-át adja. Az iparban dolgozók egytized részét a kiterjedt belföldi és külföldi kapcsolatokkal bíró fővárosi üzemek foglalkoztatják. Ez az arány alacsonyabb, mint az Európai Unió nagyvárosaiban.
Az itteni iparvállalatok termelésének alapja az együttműködés. Az ország különböző részeiből érkező alapanyagokat és félkész termékeket késztermékekké dolgozzák fel (pl. a vegyipar), vagy éppen részegységek össze­sze­re­lé­sét végzik (pl. gépipar). Vagyis olyan mun­ka­i­gé­nyes iparágak fejlődtek ki, amelyek kevés nyersanyagot, ámde nagy szaktudást hasznosítanak, főleg külföldre szánt termékeik előállításában (313). A 20. század elején alapított vállalatok inkább élelmiszeripari termékeket vagy közlekedési eszközöket gyártottak. Ma is itt készül az Ikarus-autóbuszok fele, és itt gyártják a Ganz motorvonatokat, villanymozdonyokat, és a nagy közúti járművek alvázát is. Itt működnek a legnagyobb gyógyszergyárak (Chinoin, Richter Gedeon, Egis). A század közepén a gépipari nagyüzemek (314) (amelyekben pl. vízgépek, kazánok, szerszámgépek, élelmiszeripari gépsorok, majd a híradástechnikai eszközök gyártása folyt) jöttek divatba. Az izzólámpagyártás egyik európai központja is itt alakult ki (Egyesült Izzó, majd Tungsram – a General Electric vásárolta meg). Amikor az 1990-es években az ország ipari termelése összeomlott, a budapesti ipartelepek 40-45%-a is parlagon hevert. Területükre csalogatták az új hazai és külföldi vállalkozásokat.
Gombamódra szaporodnak azok az ipari kis- és középvállalkozások, amelyek a szá­mí­tás­tech­ni­ká­ban, a könyvkiadásban vagy a film- és reklámiparban érdekeltek. Közülük sok nem is gyárt, hanem az iparhoz kapcsolódó javítást, szolgáltatást, ellátást végzi (243). A fővárosi ipari vállalatok szervező-irányító tevékenysége az egész magyar iparra kiterjed.
Rendszerezd a munkafüzet 13/b. feladatában, amit a főváros feldolgozóiparáról tudnod kell!

317. ábra. Ha meg akarod tudni, hogy mi mindent nyel el egy nap alatt a város gyomra, látogass ki az egyik piacra vagy vásárcsarnokba.

317. ábra. Ha meg akarod tudni, hogy mi mindent nyel el egy nap alatt a város gyomra, látogass ki az egyik piacra vagy vásárcsarnokba.

A város gyomrának megtöltése
Olvasd le a megyetérképről, hogy az é­lel­mi­szer­i­par mely ágai jellemzőek a fővárosban!
Honnan származhatnak a budapesti élel­mi­szer­i­par alapanyagai?
Figyeld meg az élelmiszeriparban dolgozók arányát a 313. ábrán!
A közel 1,8 millió budapesti lakos nem tudja megtermelni a szükséges élelmét, hiszen a főváros beépített területe „másra hivatott”. Bár a szá­zad­for­du­ló táján kialakult a város körül egy olyan település-gyűrű, amely ellátta a központot zöld­ség­gel, gyümölccsel, baromfival, tojással és tejjel. Így vált fogalommá a vecsési káposzta, a fóti paradicsom, a Buda-környéki tejesasszonyok készítette tejtermék vagy a Soroksáron sült kenyér, amelyek a nagy piacokon (pl. a Bosnyák, a Lehel és a Haller téren) vagy a vásárcsarnokokban (pl. a Vámház téren) találtak vevőre (317). A húst a vidéki őstermelők felhozatalán kívül a városperemi sertéshizlaldák biztosították (pl. Nagytétényben). A híres marhavásárokon értékesített állatokat nagy vágóhidakon dolgozták fel. Ez a városellátó mezőgazdasági öv azonban a világháborúk pusztításai, majd a város terjeszkedése nyomán egyre kijjebb szorult. Ma az agglomeráció összterületének egynegyed részén folyik mezőgazdálkodás, a város belterületén főleg a Rákos-patak mentén, Csepelen és Nagytétényben. Bár e területek aránya az európai nagyvárosokhoz mérten magas, mégsem tudják kielégíteni az igényeket. A főváros nap mint nap más tájak terményeire szorul. Az élelmiszeripar ma már nem olyan jelentős a város életében, mint a 19. században volt. Csak a nagyobb szaktudást igénylő, jól eladható termékek (pl. szalámi, húskonzerv, csokoládé, likőr) gyártása kiemelkedő. Az itteni tej- és húsfeldolgozó üzemek, hűtőházak, malmok, sör- és üdítőitalgyárak nem csupán a fővárosnak termelnek.
Menjetek ki egy fővárosi piacra (ha budapestiek vagytok)! Érdeklődjetek az árusoktól, hogy hol termelték az árut! Osszátok meg egymás között úgy a kérdezősködést, hogy mindenféle termékcsoportra legyen példátok!
A város halmozódó gondjai
318. ábra. Budapest levegője még mindig erősen szennyezett, noha az ipari termelés erősen csökken. A járműközlekedés viszont növekszik. Gáznemű szennyező anyagokat juttat a levegőbe, korommal lepi be az épületek falát. Jól látható ez a különböző időben felújított házak színén is.
319. ábra. A nagyvárosok felszíni tömegközlekedésében a zártpályás közlekedési eszközöknek: a villamosnak
318. ábra. Budapest levegője még mindig erősen szennyezett, noha az ipari termelés erősen csökken. A járműközlekedés viszont növekszik. Gáznemű szennyező anyagokat juttat a levegőbe, korommal lepi be az épületek falát. Jól látható ez a különböző időben felújított házak színén is.319. ábra. A nagyvárosok felszíni tömegközlekedésében a zártpályás közlekedési eszközöknek: a villamosnak
320. ábra. A távfűtésbe bekapcsolt lakóházak hőigényét általában forró víz biztosítja. A távhőközpontokban felmelegített forró víz távvezetékeken át jut el a lakótelepek hőközpontjaiba.

320. ábra. A távfűtésbe bekapcsolt lakóházak hőigényét általában forró víz biztosítja. A távhőközpontokban felmelegített forró víz távvezetékeken át jut el a lakótelepek hőközpontjaiba.

Nézd meg a függelékben, hogy hol áll a főváros a szennyezett levegőjű területek ranglistáján!
Figyeld meg a 318. ábra térképén, hogy hol a legszennyezettebb a levegő Budapesten! Be­szél­jé­tek meg, hogy mik okozzák a legnagyobb szennyezéseket!
Értékeld a főváros fűtésszerkezetét a 12. táblázat segítségével!
Mennyit kell utaznia egy VII. és egy I. kerületi lakosnak, ha erdőben szeretne pihenni? Állapítsd meg a 318. ábra segítségével!
Nézd meg a főváros térképén, hogy hol vannak nagykiterjedésű zöldterületek Budapesten!
Számolj a 13. táblázat adataival, és gondolkodj el az eredményeken! A főváros területének hány százaléka zöldterület? Mennyi jut egy lakosra? Viszonyítsd ezt lakásotok alapterületéhez!
12. táblázat. A budapesti lakásokat különböző tüzelőanyagokkal fűtik. Gondold végig, melyik hogyan szennyezi a környezetet! Melyik a környezetbarát?és a HÉV-nek van a legfontosabb szerepe. Függetleníthetők a közúti forgalmi torlódásoktól, és nem terhelik a város amúgy is túl szennyezett levegőjét.
13. táblázat. A főváros „tüdeje” igen kicsi, csak tizedennyi ember elfogadható minőségű levegőjét tudná biztosítani. Mit lehetne tenni a jobb levegőe érdekében?
12. táblázat. A budapesti lakásokat különböző tüzelőanyagokkal fűtik. Gondold végig, melyik hogyan szennyezi a környezetet! Melyik a környezetbarát?és a HÉV-nek van a legfontosabb szerepe. Függetleníthetők a közúti forgalmi torlódásoktól, és nem terhelik a város amúgy is túl szennyezett levegőjét.13. táblázat. A főváros „tüdeje” igen kicsi, csak tizedennyi ember elfogadható minőségű levegőjét tudná biztosítani. Mit lehetne tenni a jobb levegőe érdekében?
Magyarországon minden út Budapestre vezet – ezt nyugodtan mondhatjuk, akár a közúthálózatról, akár a vasútról essen szó. A megnövekedett közúti forgalommal azonban alig tud megbirkózni a nagyváros, mert az átmenő forgalom egy része is kénytelen a városközpont útjait használni. A dugókban araszoló gépkocsik kipufogógáza nitrogén-oxidokkal, szén-monoxiddal, kén-dioxiddal és aldehidekkel szennyezi a levegőt (318). Ehhez társul az ipari üzemek és az épületek kéményeinek füstje, pora, amelyeket a nyugatias szelek szerencsére a pesti külváros felé fújnak. Ám a levegőben lebegő szennyeződések télen elősegítik a ködképződést. Előfordul, hogy egy hétig is füstköd telepszik a városra. A növekvő üvegházhatás miatt a pesti belváros télen 2-3 °C-kal melegebb a budai oldalnál. Nyáron a hőt magába szívó betonrengeteg is felelős ezért. A tömegközlekedés arányának növelése (319) és a forgalom felszín alá terelése segíthetne ezen a helyzeten.
321. ábra. A főváros ivóvizét egykor a városképet is meghatározó víztornyok biztosították (balra). A vízvezetékrendszer kiépítése 1868-ban, a nagy kolerajárvány után kezdődött. Ma több mint ezer kút termeli ki a Duna mentén a kavicsban tárolódó talajvizet (jobbra). A partok mentén sorakozó csápos kutak segítségével naponta 430 millió m3 víz kerül a felszínre. Ennek csak a felét fogyasztják el a lakosok. Másik fele az ipari üzemeket látja el, noha azok szűrt és ülepített Duna-vizet is használnak. A víztartalék biztosítására a Gellért-hegy gyomrában víztárolót építettek.
321. ábra. A főváros ivóvizét egykor a városképet is meghatározó víztornyok biztosították (balra). A vízvezetékrendszer kiépítése 1868-ban, a nagy kolerajárvány után kezdődött. Ma több mint ezer kút termeli ki a Duna mentén a kavicsban tárolódó talajvizet (jobbra). A partok mentén sorakozó csápos kutak segítségével naponta 430 millió m3 víz kerül a felszínre. Ennek csak a felét fogyasztják el a lakosok. Másik fele az ipari üzemeket látja el, noha azok szűrt és ülepített Duna-vizet is használnak. A víztartalék biztosítására a Gellért-hegy gyomrában víztárolót építettek.

321. ábra. A főváros ivóvizét egykor a városképet is meghatározó víztornyok biztosították (balra). A vízvezetékrendszer kiépítése 1868-ban, a nagy kolerajárvány után kezdődött. Ma több mint ezer kút termeli ki a Duna mentén a kavicsban tárolódó talajvizet (jobbra). A partok mentén sorakozó csápos kutak segítségével naponta 430 millió m3 víz kerül a felszínre. Ennek csak a felét fogyasztják el a lakosok. Másik fele az ipari üzemeket látja el, noha azok szűrt és ülepített Duna-vizet is használnak. A víztartalék biztosítására a Gellért-hegy gyomrában víztárolót építettek.

323. ábra. A város működését biztosító szolgáltatásokhoz hozzátartozik a háztartásokban keletkező hulladék összegyűjtésére és rendszeres elszállítása is.

323. ábra. A város működését biztosító szolgáltatásokhoz hozzátartozik a háztartásokban keletkező hulladék összegyűjtésére és rendszeres elszállítása is.

A belváros közművei (csatorna-, gáz- és elektromos hálózata) közel egy évszázaddal ezelőtt épültek ki, és csak félmillió lakosra méretezték azokat. Így ma felújításuk és bővítésük folyik. Az ivóvíz nagyobb részét a Duna partján szivattyúzzák a felszínre (321). A szennyvizet összegyűjtő csatornarendszer a szivattyú- vagy tisztítótelepekre vezeti a megtisztítandó vizet. Sajnos a naponta keletkező szennyvíz 80%-a biológiai tisztítás nélkül, csak ülepítés és fizikai szűrés után jut vissza a Dunába. A hulladékok összegyűjtése (322, 323) és megsemmisítése (324) is nagy gondot jelent.
Nézz utána, hogy milyen összetételű a budapesti települési hulladék! Melyik hulladékfajta okozza a legtöbb gondot?
322. ábra. A lakossági hulladék szelektív gyűjtése még nem megoldott a fővárosban. A végső cél, hogy a jelenlegi 23 hulladékudvar mellett még minden kerületben 2-3 gyűjtőhely épüljön. Fontos lenne megszervezni a hulladékok válogatott összegyűjtését és elszállítását is.
324. Ma már alig van hová tenni a fővárosiak által termelt hulladékot. 60%-át a rákospalotai szemétégetőben semmisítik meg és elektromos áramot termelnek vele.
322. ábra. A lakossági hulladék szelektív gyűjtése még nem megoldott a fővárosban. A végső cél, hogy a jelenlegi 23 hulladékudvar mellett még minden kerületben 2-3 gyűjtőhely épüljön. Fontos lenne megszervezni a hulladékok válogatott összegyűjtését és elszállítását is.324. Ma már alig van hová tenni a fővárosiak által termelt hulladékot. 60%-át a rákospalotai szemétégetőben semmisítik meg és elektromos áramot termelnek vele.
Leckéhez tartozó extrák

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Villamosüzemű felszíni tömegközlekedés

Környezetkímélő voltuk miatt egyre gyakoribbak a trolibuszok és a villamosok a nagyobb városokban.

Hogyan működik a víztorony?

Az animáció segítségével megismerhetjük a víztorony szerkezetét és működését.

Ivóvízellátás

Az ivóvízellátó-rendszer a felhasználók számára biztosítja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Hulladékgazdálkodás

Elgondolkodtatok már azon, hogy az a hulladék, amit kidobtok a szemetesbe, hová kerül?

Hulladékgyűjtő autó

A hulladékgyűjtő autók fontos szereplői a városok mindennapi életének.

Levegőszennyezés

Villamosüzemű felszíni tömegközlekedés

Hogyan működik a víztorony?

Ivóvízellátás

Hulladékgazdálkodás

Hulladékgyűjtő autó

Kosárba helyezve!