A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiák életre hívója
Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiák életre hívója

Az újkori olimpiák (Olvasmány)
Az olimpiai játékok újjászületése
Az ókori olimpiák felélesztésének ötlete a francia Coubertin (kuberten) bárótól származik. Ő egyrészt az ifjúság fizikai állóképességét akarta javítani, másrészt az olimpiai eszmével a nemzetek közötti megbékélést szerette volna előmozdítani. Nagy nehézségekkel találta azonban szembe magát. Saját hazájában is sokan ellenezték az olimpiai játékok eszméjét. „Németekkel nem versenyzünk!” – mondták a francia sportszövetségek képviselői. Végül 1894-ben megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elhatározták, hogy az első olimpiát Görögországban rendezik meg.
1896. április 6-án Athénban megnyitották az első újkori olimpiai játékokat. A görögök vendégszeretete és lelkesedése sikerre vitte a nagy sporteseményt. Még az athéni alvilág is hozzájárult ehhez. Szószólójuk arról biztosította a rendőrfőnököt, hogy a játékok ideje alatt beszüntetik tevékenységüket. S valóban: ez idő alatt egyetlen zsebtolvajlás sem történt a görög fővárosban!
Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd
Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd

Az első magyar olimpiai bajnok
Mi magyarok kezdettől fogva segítői és résztvevői voltunk az újkori olimpiáknak. 1896-ban minden idők legelső úszó olimpiai bajnokaként Hajós Alfréd érkezett a célba. A 12 fokos tengervíz nagy próba elé állította a versenyzőket. Hajós Alfréd faggyúval kente be vastagon a testét, hogy így védekezzen a hideg ellen. A győztes így emlékezett a versenyre: „Amikor elértem a félkör alakú öblöt, ott már 40 000 néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét. A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelentették. Az öltözőből kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett megfogtuk a startkötelet. Egy pisztolylövés: start! Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt...”
Később 1200 méteren is elindult. A hullámverésben szem elől tévesztette a többieket, és már fel akarta adni a versenyt. Minden erejét összeszedve tovább úszott, és a végén ő ért elsőként a célba. Így az első olimpián két magyar elsőség született Hajós Alfréd, „a magyar delfin” révén.
A kézenfekvő válasz
Első olimpiai bajnokunknak, Hajós Alfrédnak az eredményhirdetéskor maga György görög király adta át az érmet.
– Hol tanult meg ilyen jól úszni? – kérdezte az uralkodó.
– A vízben, felség! – válaszolta zavarában a megilletődött Hajós.
Az olimpiai eszme győzelme
Sok akadályt leküzdve a coubertini eszme győzedelmeskedett. Négy évente azóta is megrendezik az olimpiai játékokat. Ez alól csak a két világháború jelentett kivételt.
A magyar versenyzők mindig jól szerepeltek, kis nemzet létünkre valóságos sportnagyhatalommá váltunk. Csak azt sajnálhatjuk, hogy az 1920-ban Budapestre tervezett olimpiát az első világháború eseményei miatt végül is Belgiumban rendezték meg.
Az 1896-os athéni olimpián az első két helyezettet díjazták, a bajnok ezüst-, a második helyezett bronzérmet kapott. Nézz utána, hogy kik és milyen érmet kapnak ma az olimpiákon!

Az 1896-os athéni olimpia első versenyszáma a 100 m-es síkfutás volt

Leckéhez tartozó extrák

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Az újkori olimpiák

Olümpia (Kr. e. 5. század)

Kosárba helyezve!