A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain
Miben hasonló és miben különböző a Nyugati-peremvidék és az Északi-középhegység kialakulása?
Hogyan tükröződnek e tájaknak a domborzatában kialakulásuk hasonlóságai és eltérései?
Hasonlítsd össze az előbbi tájak gazdasági hasznosítását atlaszod országrésztérképei segítségével!
A medence nyugati szegélye elzár és összeköt
Képzeld el a térkép és a 251. ábra segítségével, hogy milyen a Nyugati-peremvidék domborzata! Mi alakíthatta ki a táj mai felszínét?
Melyek a Nyugati-peremvidék legfőbb természetföldrajzi jellemzői?
251. ábra. A Nyugati-peremvidék területén a magashegyvidék, az alföld és a dombság<br/>természeti adottságai találkoznak.

251. ábra. A Nyugati-peremvidék területén a magashegyvidék, az alföld és a dombság természeti adottságai találkoznak.

252. ábra. A Soproni-hegység és a Fertő tó közötti medencében telepedett meg Sopron, hazánk legnyugatibb műemlékvárosa. A 14. században virágzó szabad királyi városban egykori tehetős polgárok házaival körbezárt terek, templomok sorakoznak, amelyekhez a későbbi korok építkezési stílusai is igazodtak. 1921-ben a város lakói népszavazással döntöttek arról, hogy a jövőben Magyarországhoz kívánnak tartozni, nem pedig a szomszédos Ausztriához. Azóta viseli a település „a leghűségesebb magyar város” nevet.

252. ábra. A Soproni-hegység és a Fertő tó közötti medencében telepedett meg Sopron, hazánk legnyugatibb műemlékvárosa. A 14. században virágzó szabad királyi városban egykori tehetős polgárok házaival körbezárt terek, templomok sorakoznak, amelyekhez a későbbi korok építkezési stílusai is igazodtak. 1921-ben a város lakói népszavazással döntöttek arról, hogy a jövőben Magyarországhoz kívánnak tartozni, nem pedig a szomszédos Ausztriához. Azóta viseli a település „a leghűségesebb magyar város” nevet.

A Nyugati-peremvidék átmeneti jellegű táj Európa legmagasabb hegyvidéke és a Kárpát-medence között (251). Ugyanis a Keleti-Alpok a Soproni-hegységben és a Kőszegi-hegy­sé­gen át hanyatlik a medencére. Mintegy 2 millió éve az alpi folyók, a hegységből kilépve, vastag kavicstakarót teregettek szét a hegyvidék keleti és délkeleti előterében. A kavicstakarót a jégkor után kialakult folyók feldarabolták. Így ma a Vasi-hegyhát és a Kemeneshát környezete fölé magasodik. Az Alpok nyúlványait és a lábát övező hordalékkúpot hagyományosan Alpokaljának nevezzük. A táj déli folytatása a Zalai-dombság. Keleti részének formái inkább a Dunántúli-dombságéra hasonlítanak. Éghajlati adottságai és fenyvesekkel borított magaslatai azonban az Alpokhoz való közelségét jelzik.
Hegylábi tájak az idegenforgalom szolgálatában
Hasonlítsd össze a Soproni-hegység és a Kőszegi-hegység felszínét! Milyen hegy­ség­tí­pus­ba tartoznak tengerszint feletti magasságuk szerint? Keresd meg azokat a 100. ábrán is! Hová sorolhatók szerkezetük alapján?
Melyek a táj természeti erőforrásai? Gyűjtsd össze azokat eddigi ismereteid és a térkép alapján!
Mely tájakkal van gazdasági kapcsolatuk a peremvidéken fekvő városoknak? Mivel magyarázható?
253. ábra. A Kőszegi-hegység keleti lábánál, a Gyöngyös-patak partján fekvő Kőszeg nyugati típusú városunk. Lakói évszázadokon át szőlőművelésből, kézműiparból (később textiliparból), fuvarozásból és vendéglátásból éltek. A város minden fontos eseménye a Hősök kapuján belül, a hajdan városfalakkal körülvett Jurisics téren zajlott.
254. ábra. A Balti-tenger kincsének nevezett borostyánkő ókori szállítási útvonala a mai Szombathelyen át vezetett dél felé, Itáliába, illetve kelet felé, a budai Aquincumba. A hatalmas bazalttömbökből rakott út egy szakasza még ma is látható a városban. Ebben az útkereszteződésben alapította Claudius császár az 1. században Savaria városát.
253. ábra. A Kőszegi-hegység keleti lábánál, a Gyöngyös-patak partján fekvő Kőszeg nyugati típusú városunk. Lakói évszázadokon át szőlőművelésből, kézműiparból (később textiliparból), fuvarozásból és vendéglátásból éltek. A város minden fontos eseménye a Hősök kapuján belül, a hajdan városfalakkal körülvett Jurisics téren zajlott.254. ábra. A Balti-tenger kincsének nevezett borostyánkő ókori szállítási útvonala a mai Szombathelyen át vezetett dél felé, Itáliába, illetve kelet felé, a budai Aquincumba. A hatalmas bazalttömbökből rakott út egy szakasza még ma is látható a városban. Ebben az útkereszteződésben alapította Claudius császár az 1. században Savaria városát.
Az Alpok keleti nyúlványaiban, hazánk területén is megmutatja a felépítését. Ugyanis a Soproni-hegységben összepréselt óidei átalakult kőzetek (pl. gneisz, kristályos palák) bukkannak a felszínre. A Kőszegi-hegységben ezek nincsenek a felszínen, a középidei üledékes kőzetek alatt rejtőznek. A két hegység megegyezik abban, hogy rögökre darabolódva hanyatlanak a medencére. Legmagasabb csúcsaikon (pl. a Dunántúl legmagasabb pontján, a 882 méter magas Írott-kőn) húzták meg az országhatárt. Tetőiket csaknem kétszer annyi eső áztatja, mint az Alföldet. A csapadék sok forrást táplál, ezért gazdag a vízhálózat. A lucfenyvesek és bükkösök alpi hangulatot idéznek. A hegyvidéki tiszta levegőnek köszönhető, hogy a hegyvidék az üdülés és a gyógy-idegenforgalom egyik központjává vált. Ehhez azonban Sopron (252) és Kőszeg (253) különös szépségű középkori városképe, műemlékei, Szombathely római kori emlékei (254) is hozzájárulnak. A történelmi múlt a magyar és az osztrák turistákat vonzza. Az oszták vendégeket az otthoni árakhoz képest olcsóbb szolgáltatások (pl. fogászat, fodrászat, kozmetika, étkezés, szórakozás) is csábítják. A nagy múltú városok mai gazdasági életének ez az egyik alapja. Amúgy gazdaságuk a kisalföldi városokéval fonódott össze, mint ahogyan azt a „textilnégyszög” példáján is láthattad.
Gyűjtsd össze a térkép segítségével Sopron, Kőszeg és Szombathely legjelentősebb iparágait! (Mf. 9/b.) Indokold közös és eltérő vonásaikat!
Készíts programajánlatot a nyugat-magyarországi történelmi városokba érkező turistáknak! Próbáld úgy megfogalmazni, mintha az egy idegenforgalmi prospektus szövege lenne!
Népi és ipari gazdálkodás a kavicshátakon
255. ábra. „Hegyen-völgyön, erdőn-mezőn, tüskön-bokron keresztül törtetve, egyszerre csak előttünk állott a Zala völgye ... Szétnéztem onnan a magaslatról a vidéken. Gyönyörű vidék. Körös-körül a tiszta nap ragyogó fényében zöld erdők, zöld mezők, mosolygó gerezdek, jó kedvvel dolgozó fürge népség.” (Eötvös Károly, 1905)

255. ábra. „Hegyen-völgyön, erdőn-mezőn, tüskön-bokron keresztül törtetve, egyszerre csak előttünk állott a Zala völgye ... Szétnéztem onnan a magaslatról a vidéken. Gyönyörű vidék. Körös-körül a tiszta nap ragyogó fényében zöld erdők, zöld mezők, mosolygó gerezdek, jó kedvvel dolgozó fürge népség.” (Eötvös Károly, 1905)

Figyeld meg a mezőgazdaság térképén, hogy milyen gazdálkodást tesz lehetővé a pe­rem­vi­dék dombsági tája! Mivel magyarázható?
Mely néprajzi vonásait ismered már e tájnak? Melyek a legfőbb nevezetességei? Használd az atlasz térképeit is!
Milyen iparágak fejlődtek itt ki? Miért te­le­ped­tek meg?
Magyarországon a legtöbb eső a nyugat-dunántúli felszabdalt hordalékkúpvidéket öntözi. Ezért az itt élő népek sajátságosan megosztva vették birtokba a tájat (256). A dombhátakat borító sűrű erdő alatt a talaj tápanyagait a sok csapadék kimossa, így ezek a területek nem alkalmasak földművelésre. Annál inkább a megtelepedésre. A dombtetőkön az erdőirtáson faházakat építettek, amelyeket szalmával vagy fazsindellyel fedtek. A lakóépületek köré nagy csűröket, szénaszárítókat építettek. A dombok közötti vizenyős völgytalpakon kaszált füvet itt szárítják, hogy szarvasmarháiknak legyen takarmányuk télen. A szántóföldi gazdálkodás a „lakóöv” és a legelők közötti domboldalra szorult, ahol gyakran megcsúszik a talaj. Az itt termelt árpa, zab és rozs is az állattartást szolgálja. A szarvasmarha-tenyésztés alapozta meg Zalaegerszeg és Nagykanizsa tejiparát. Mivel ezek a települések távol fekszenek a nagy fogyasztópiacoktól, üzemeik inkább tartósabb termékeket: sajtot és vajat készítenek. A faipar és a bútorgyártás a dombhátak kincsét hasznosítja.
Az aprólékosan tagolt felszínen aprófalvak fejlődtek ki. Népességük egyre öregszik. A fiatalok már nem szívesen élnek itt, inkább a városokban keresnek boldogulást és kényelmesebb életet. Így a falvak népessége erősen fogy. Pedig varázslatosan szép vidék ez. Tájképi szépségének és népi kultúrájának védelmére, megőrzésére hozták létre 2002-ben az Őrségi Nemzeti Parkot.
Hol vannak szénhidrogén-lelőhelyek a Zalai-dombságon? Hová kerülnek az itt bányászott szénhidrogének?
Mire használják a kőolajat és a földgázt? Hogyan lesz a kitermelt szénhidrogénekből eladható termék? Hol dolgozzák fel azokat?
A Zalai-dombság kőolajbányászatának történetéből (31. szemelvény) megismerheted a magyar ipar sorsát is.
258. ábra. Az Őrségben fából építkeztek, hiszen fa volt bőven. A megélhetés alapját a múltban az alpesi állattartás adta. Az itt élő emberek szokásaiban, életmódjában máig is érezhető a nyugati hatás.
257. ábra. A zalai dombok fontos kincse a fű, hiszen a belőle szárított széna a szarvasmarhák legfőbb téli tápláléka.
258. ábra. Az Őrségben fából építkeztek, hiszen fa volt bőven. A megélhetés alapját a múltban az alpesi állattartás adta. Az itt élő emberek szokásaiban, életmódjában máig is érezhető a nyugati hatás.257. ábra. A zalai dombok fontos kincse a fű, hiszen a belőle szárított széna a szarvasmarhák legfőbb téli tápláléka.
A Zalai-dombságon jelentős kőolajtelepek vannak. Rajtuk szénhidrogén-feldolgozáson alapuló vegyipar jött létre (pl. Zalaegerszegen és Nagykanizsán). Az országhatár mentén fekvő Szent­gott­hár­dot egykor kézművesiparáról ismerték. 1992-ben a General Motors itt nyitotta meg az Opel Astra személygépkocsikat összeszerelő üzemét. Ám a gazdaságtalan termelés miatt ma már csak gépkocsialkatrészeket gyárt, beszállítója más (pl. németországi és lengyelországi) Opel-gyáraknak.
256. ábra. Az Őrség dombos vidékére települt középkori határőrök utódai sajátos településformát teremtettek. Az erdőfoltok között csoportosulnak a lakó- és gazdasági épületek, amelyek körül gyümölcsösök, legelők vannak. Egy-egy láthatóan összetartozó házcsoportot szernek neveznek. A szerek a dombok hátán ülnek, hiszen a 13. században a határőrök kilátóhelyeiket a magaslatokra építették.

256. ábra. Az Őrség dombos vidékére települt középkori határőrök utódai sajátos településformát teremtettek. Az erdőfoltok között csoportosulnak a lakó- és gazdasági épületek, amelyek körül gyümölcsösök, legelők vannak. Egy-egy láthatóan összetartozó házcsoportot szernek neveznek. A szerek a dombok hátán ülnek, hiszen a 13. században a határőrök kilátóhelyeiket a magaslatokra építették.

259. ábra. A Zalai-dombság keleti peremén fekszik Nagykanizsa. Izzólámpagyárát a szabad munkaerőre telepítette a nagy múltú budapesti gyár, a Tungsram. Ma már a General Electric amerikai óriásvállalat tulajdonában van a gyár. Háztartási és személygépkocsikba való lámpákat gyárt.

259. ábra. A Zalai-dombság keleti peremén fekszik Nagykanizsa. Izzólámpagyárát a szabad munkaerőre telepítette a nagy múltú budapesti gyár, a Tungsram. Ma már a General Electric amerikai óriásvállalat tulajdonában van a gyár. Háztartási és személygépkocsikba való lámpákat gyárt.

31
Kezdet és vég
a zalai olajmezőkön
A legöregebb szénhidrogénkutakra a Zalai-dombság területén találunk rá, hiszen az itteni bányászkodás története 1937-re nyúlik vissza. Ugyanis ekkor tárta fel egy amerikai olajvállalat a Budafa környéki kő­o­laj­te­le­pe­ket. Majd sorra nyíltak a kitermelőkutak Bázakerettyén, Kiscsehiben, Lovásziban, Nagylengyelben, összesen mintegy 480 helyen. Ma már csak alig egynegyed részük termel. A kőolajtelepeket 1300-1400 m mélységben többségében ugyanaz a pliocén üledékes kőzet rejti, mint az alföldieket. Földgázt viszont csak később, 3000 m-rel mélyebben találtak. A kőolajkutak a II. világháború előtt nagy hozamúak voltak, de mára már elgázosodtak. A kőolajat kísérő gázokat a levegőbe engedték. Ám ennek következtében a kőzetrétegekben uralkodó nyomás lecsökkent, így már csak szivattyúzással lehet felszínre hozni az olajat. Az pedig energiát fogyaszt. Ezért újabban a felszínre hozott földgázt, sőt a kitermelt vizet is visszanyomják a kőolajat tartalmazó rétegekbe, hogy nyomásuk segítse a szivattyúk munkáját. A zalai kőolaj sűrű, nagy bitumentartalmú, erőművekben kevésbé használható, nemúgy az útépítésben. A nagylengyeli olajat a zalaegerszegi aszfaltgyár dolgozza fel. 1994-ben amerikai egyesült államokbeli cégek megszerezték azt a jogot, amellyel 4 évi kutatómunka után az általuk feltárt kőolajtelepeket kitermelhetik az elkövetkezendő 35 évben. A Blue Star Corporation Nagylengyel és Inke térségében, a Coastal Oil and Gas Corporation pedig a szomszédos somogyi mezőkön kezdte meg a munkát.
Leckéhez tartozó extrák

Barangolások az Alpokalján

Az Alpok magyarországi nyúlványa, az ország legnyugatibb szeglete, sajátos történelemmel és szokásokkal.

Múltidéző táj az alpokalján

Az Őrségben sajátos településtípusok alakultak ki a történelem során, melyen helyenként a mai napig fellelhetők ilyenek. Ezek voltak az ún. szeres települések.

Barangolások az Alpokalján

Múltidéző táj az alpokalján

Kosárba helyezve!