A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

II. József, a „kalapos király”
Milyen eszközöket használtak a felvilágosult uralkodók céljaik eléréséhez?
II. József (1780–1790) szobra

II. József (1780–1790) szobra

Az új uralkodó
Mária Teréziát 1780-ban fia, II. József követte a trónon. Birodalmában sokat utazott. Népszerűvé tette egyszerű megjelenése, és az, hogy a panaszosokat mindenütt meghallgatta rangjukra való tekintet nélkül.
Látta a Habsburg állam gyengeségét, s anyjához hasonlóan ő is arra törekedett, hogy megerősítse azt. Eszménye egy központosított, egységes állam volt, amelyet a felvilágosodás szellemében kormányoznak. Ennek megteremtésekor nem volt tekintettel az egyes tartományok hagyományaira, hanem mindegyiket ugyanúgy akarta irányítani. Azért, hogy szabad kezet kapjon Magyarország kormányzásában, az országgyűlést sem hívta össze, s nem is koronáztatta meg magát a Szent Koronával. Ezért nevezték „kalapos királynak”. Így nem kellett felesküdnie az ország ősi alkotmányára. A koronát Bécsbe vitette, s mint egyszerű ékszert a kincstárban helyeztette el.
Rendeletek egész sorát adta ki, uralkodásának idején minden hétköznapra legalább kettő jutott. Nem csoda, hiszen rengeteget dolgozott, nyáron már reggel öt órakor felkelt. Jelmondata – „erénnyel és példával” – a felvilágosult uralkodók szellemiségét tükrözte.
Egyházügyi rendeletei
A felvilágosodás hatására II. József szakított azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a Habsburgok üldözték a nem katolikus hitet vallókat. Az elnyomást felváltotta a vallási türelem. Ennek megvalósításaként hozta meg ún. türelmi rendeletét. Ebben szabadabbá tette a protestánsok és a görögkeleti* vallásúak számára hitük gyakorlását. Ezentúl építhettek templomokat, de nem közvetlenül az utca mellé, s nem lehetett tornyuk sem. Szabadon vállalhattak hivatalokat és tarthattak fenn iskolákat.
Feloszlatta a hasznos munkát nem végző szerzetesrendeket, vagyis azokat, amelyek nem foglalkoztak tanítással vagy betegápolással. Megreformálta a papképzést, hiszen meggyőződése szerint a papoknak a szószékről hasznos, gyakorlati ismeretekre kell nevelniük a népet.
A takarékos császár
Kazinczy Ferenc, a neves író gyermekkorában találkozott II. Józseffel. A császár Sárospatakon megállva megengedte, hogy az ebéd alatt az urak és családtagjaik jelen legyenek.
Ekkor a gyermek Kazinczy álmélkodva látta, hogy a császár kabátjának könyökére foltot varrtak. II. József nem szerette ugyanis a pazarlást és a hivalkodást, és takarékosságával jó példát akart mutatni.
Jobbágyrendelete
E rendeletében tovább könnyített a jobbágyok helyzetén. Biztosította számukra a szabad költözködés jogát, a pályaválasztás szabadságát. Utasította tisztviselőit, hogy vizsgálják ki a jobbágyok panaszait, s lépjenek fel a földesúri túlkapásokkal szemben. Más intézkedésekkel is igyekezett javítani a helyzetükön, így például megtiltotta a botozással való büntetésüket.
Az engedékeny császár
Annak érdekében, hogy a falusi plébánosok és tiszteletesek befolyása alatt álló jobbágyokat a maga oldalára állítsa, az uralkodó enyhített a cenzúra* szigorán, s lehetővé tette, hogy a közügyekről szabadon lehessen véleményt formálni. „Bíráljanak bárkit, akit csak akarnak, legyen az az uralkodó maga vagy a legalacsonyabb rendű polgár” – vallotta.
Leckéhez tartozó extrák

Magyar koronázási ékszerek

A középkori uralkodók hatalmát jelképező öt magyar koronázási jelvény közül talán a Szent Korona a legismertebb.

Magyar koronázási ékszerek

Kosárba helyezve!