A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv felsősöknek 6.

Igemódok, igeidők
Emlékeztető
Az igemóddal a beszélő a cselekvéshez való viszonyát fejezi ki. Az igeidő a beszéd és a cselekvés idejére utal.
Egy asszonynak volt tizenkét szájas, vakmerő lánya. Az anyjuk egyszer úgy elkeseredett miattuk, hogy azt találta mondani:
– Tele van már a fülem a lármátokkal, adja isten, hogy változzatok mind csókává! – Így is történt. Amikor pedig az asszony kinyitotta az ablakot, mind kirepültek rajta.
Az asszonynak később született egy fia, aki nem nyugodott addig, amíg meg nem találja őket, akármelyik szögletében legyenek is a világnak.
– Ó, bár estére ahhoz a remeteházhoz érkezhetnék, ahol végre segíthetnének! Csak mindig nappal lenne, hogy minél többet próbálkozhatnék!fohászkodott újra és újra a nővérei után vágyakozó ifjú. Holnap szerencsém lesz! Végre hallani fogok róluk – gondolta.
(A csóka lányok – magyar népmese)
A kiemelt igelakok jelentésükben és alakjukban különböznek egymástól. A beszélő más-más módon viszonyul ahhoz a cselekvéshez, történéshez, létezéshez, amelyet kifejez. Ezért eltérőek a módjelek.
Az igéket megvizsgálhatjuk abból a szempontból, hogy a beszéd és a cselekvés ideje egybeesik-e, vagy különbözik egymástól. Felismerésükben segítségünkre lesznek az igeidők jelei.
Tanulnivaló
Igemódok
A kijelentő módú igével megállapítjuk, bejelentjük a cselekvést.
Például: olvas, sétálgatott.
A feltételes móddal arra utalunk, hogy a cselekvés bekövetkezése valamilyen feltételtől függ, bizonytalan. Máskor udvarias vagy szerény formában fogalmazunk.
Például: Délután elmenk hozzátok. Szívesen vigyáztam volna a táskádra!
A felszólító mód azt fejezi ki, hogy a beszélő akarja, kéri a cselekvést, utasít rá vagy beleegyezik. Például: Szóljatok! Nem bánom, menj te is!
Igeidők
A jelen időt akkor használjuk, ha a cselekvés a beszéddel egy időben történik.
Például: Pistáék fociznak a téren.
A múlt időt akkor használjuk, ha a cselekvés megelőzte a beszédet.
Például: Tegnap moziban voltunk.
A jövő időt akkor használjuk, ha a cselekvés, történés a beszéd után megy végbe.
Például: Az éjjel esni fog.
Foglaljuk táblázatba az igeidők és igemódok összefüggését!
Az alábbi táblázat a módjeleket és az időjeleket összegzi.
Figyelemkeltő
Az egyes igemódokat és igeidőket jelekkel vagy összetett igealakokkal fejezzük ki.
A kijelentő módnak nincs jele, tudományosabban szólva   zéró (∅) jele van: olvas.
A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né: adna, jönne, mondak, segítek.
A felszólító mód jele: -j: mosolyogjatok, írj.
A -j módjel módosulhat: -s, -sz, -dz, -gy, -ggy, -ts, -ss, -ssz: moss, mássz, nézz, eddzél, igyál, higgy, öntsétek, alkoss, fogyassz.
A jelen időnek nincs jele (∅): néz, jön.
A múlt idő jele mássalhangzó után -t: pihentünk, szállt; magánhangó után -tt: megfőtt, átugrotta.
A múlt időt feltételes módban a volna segédigével szerkesztett összetett igealakkal fejezzük ki: járt volna, küzdöttek volna. A jövő időt -ni képzős igenévből és fog segédigéből szerkesztett igealakkal fejezzük ki: esni fog, táncolni fogunk.
Jövő időt kifejezhetünk jelen idejű igealakkal és a majd határozószóval is: Majd megvárlak. A határozószó el is maradhat: Moziba megyünk.
Jövő időt kifejezhetünk létigével is: Holnap eső lesz.
Nyelvi csodabogarak
Egyes szám második személyben a felszólító módú igének van hosszabb (fogjad, adjad, kérjél) és rövidebb (fogd, add, kérj) alakja.
Feladat
1. Magyarázd meg a zéró (∅) jel használatát!
2. Állapítsd meg, milyen elemekből állnak a hosszabb és rövidebb igealakok!
3. Hasonlítsd össze a felszólító módú igealakokat! Indokold meg eltérő helyesírásukat!
Kosárba helyezve!