A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

KÜLÖNBÖZŐ VILÁGOK síkon és rögökön
1. ábra. A Közép-Európa északi felén fekvő országok területe a Balti-tengertől az Alpok és a Kárpátok vonulatáig fokozatosan emelkedik.

1. ábra. A Közép-Európa északi felén fekvő országok területe a Balti-tengertől az Alpok és a Kárpátok vonulatáig fokozatosan emelkedik.

Fogalmazd meg Közép-Európa földrajzi fekvését!
Figyeld meg az atlasz Európa-térképének segítségével, hogy mely országok osztoznak a Balti-tenger, valamint az Alpok és a Kárpátok vonulatai között húzódó tájakon!
Határozd meg az országok tényleges és viszonylagos fekvését! Értékeld, mennyire kedvező a helyzetük közlekedési, me­ző­gaz­da­sá­gi és ipari szempontból!
Nevezd meg a közép-európai országokat! (Mf. 3.)
Utazzunk át Közép-Európán a munkafüzet 4. feladata szerint!
Gyűjtsetek képeket az ide tartozó országokról, és készítsetek belőlük tablót!
„Magashegységi tájon kezdődik az út, az alkotó természet legkedvesebb tartózkodási helyén, amelyet pazarul ajándékozott meg nagysággal és fenséggel. Majd szabadabb lesz a táj, kisebbek, egyre meszszebb távolodók a hegyek. Végül egészen lapos, hegynélküli, termékenysége és gazdagsága ellenére is egyhangú és szemet untató alföldre érünk.” (Mednyánszky Alajos)
Ezeket a tájakat fogjuk bejárni képzeletben, miközben Közép-Európával ismerkedünk. Közép-Európa valóban földrészünk közepén fekszik. Elhatárolása nem egyértelmű, mert természetföldrajzi határai és országainak határai nem esnek egybe. Először Közép-Európa sík- és röghegyvidékein nézünk körül (1).
A természet kínálta lehetőségek
A moréna nyomában az alföldektől a hegytetőkig
Figyeld meg a 3. ábrán, hogy milyen korú szerkezeti egységek találkoznak Közép-Európa északi részén!
Mely nagytájak foglalják el a területet? Nevezd meg a térkép segítségével!
Olvasd le a 4. ábráról, hogyan környékezte meg a jégkori jég ezt a területet! Milyen következményei vannak a jég munkájának a mai felszínen?
Figyeld meg a 2. ábrán, hogy milyen természeti adottságú tájak követik egymást északról dél felé haladva! Keress azokra példát a térképen!
Milyen lehetőségeket kínálnak az egyes tájak a társadalom és a gazdasági élet számára?
Hogyan keletkezett a 2. ábrán látható tóvidék és tagolt partszakasz? (Már találkoztál ilyen tájakkal Európa más részein. Következtess azok kialakulása alapján!)
3. ábra. Közép-Európa területén találkoznak az ősidő, az óidő és a harmadidőszak során keletkezett szerkezeti elemek. Csak egy részük látható a tájon, a többi a felszín alatt rejtőzik.
4. ábra. A jégkori jégtakaró legnagyobb kiterjedése idején Közép-Európának csak az északi részét fedte be. Persze a magashegységek és az északabbra fekvő középhegységek is viseltek jégsapkát.
3. ábra. Közép-Európa területén találkoznak az ősidő, az óidő és a harmadidőszak során keletkezett szerkezeti elemek. Csak egy részük látható a tájon, a többi a felszín alatt rejtőzik.4. ábra. A jégkori jégtakaró legnagyobb kiterjedése idején Közép-Európának csak az északi részét fedte be. Persze a magashegységek és az északabbra fekvő középhegységek is viseltek jégsapkát.
6. ábra. A Balti-tenger keskeny parti alföldjének hátterében morénavidék húzódik. A Gellért-hegynyi magasságú morénahalmok ölelésében kisebb-nagyobb tavak vize csillog. Közöttük vízfolyások kusza hálózata teremt kapcsolatot. Mivel a tájat javarészt erdők uralják, még áttekinthetetlenebb a víz és a szárazföld szövevénye.

6. ábra. A Balti-tenger keskeny parti alföldjének hátterében morénavidék húzódik. A Gellért-hegynyi magasságú morénahalmok ölelésében kisebb-nagyobb tavak vize csillog. Közöttük vízfolyások kusza hálózata teremt kapcsolatot. Mivel a tájat javarészt erdők uralják, még áttekinthetetlenebb a víz és a szárazföld szövevénye.

Közép-Európa északi felén a Rajna völgyétől a Kelet-európai-síkságig változatos tájak u­ral­kod­nak: északabbra a Közép-európai-síkvidék, délebbre a Közép-európai-röghegyvidék. A tájak képe magán viseli földrészünk gya­ra­po­dá­sá­nak csak évmilliókban mérhető nyomait. Európa ősidei magjának már nincs nyoma a felszínen. Hiszen az azóta eltelt évmilliók során vastag üledéktakarót kapott, amit később még a jégkori jég is átformált. A jég nyomában a moréna mélyedései között és sáncai mögött sok ezer tó maradt a Germán–Lengyel-alföld északi részén (pl. Mecklenburgi- (6), Mazuri-tóhátság). A mo­ré­na­há­tak dél felé ellaposodnak, és helyüket folyók hordalékával feltöltött, majd lösszel fedett alföldek váltják fel. Ezek a mezőgazdaság leg­ér­té­ke­sebb területei. A morénavidék északi peremén a szárazföld folyton terjeszkedik, amit turzásokkal elrekesztett lagúnák, partra vetett homokból épülő és továbbvándorló dűnék adnak hírül. Óidei-Európa maradványai a Német- és a Lengyel-középhegység felszabdalt és különböző magasságokba emelt rögei, valamint az Érchegység, a Szudéták, a Cseh-erdő és a Šumava 1000-1500 méter magas hegysorai, amelyek a Cseh-medencét ölelik körül. Az Érchegység déli lábánál bővizű ásványvíz-források fakadnak. Ezek tették világhírű fürdővárosokká Karlovy Vary-t, Teplicét és Marianské Laznét. A Cseh-medencét, a Sváb-Bajor-medencét és a Morva-medencét üledék béleli. Az üledéket a jég, majd a folyók hordták le alpi-Európa hegyláncairól: az Alpokból és a Kárpátokból.
5. ábra. A Rajna völgyének mintegy 300 km hosszú felső szakasza annak a nagy törésrendszernek a része, amely a Földközi-tenger partvidékétől az Északi-tengerig húzódik földrészünkön keresztül.

5. ábra. A Rajna völgyének mintegy 300 km hosszú felső szakasza annak a nagy törésrendszernek a része, amely a Földközi-tenger partvidékétől az Északi-tengerig húzódik földrészünkön keresztül.

7. ábra. A Közép-európai-röghegyvidéket délről gyűrt magashegységek szegélyezik. Egyik szép vonulatuk a Nyugati-Beszkidek. Itt ered a lengyelek nemzeti folyója, a Visztula.
8. ábra. A Szudéták déli előterében fekvő Cseh-paradicsom szeszélyes homokkőformáiról nevezetes. A meredek falak, a tornyok és a bástyák látványa turisták sokaságát vonzza.
7. ábra. A Közép-európai-röghegyvidéket délről gyűrt magashegységek szegélyezik. Egyik szép vonulatuk a Nyugati-Beszkidek. Itt ered a lengyelek nemzeti folyója, a Visztula.8. ábra. A Szudéták déli előterében fekvő Cseh-paradicsom szeszélyes homokkőformáiról nevezetes. A meredek falak, a tornyok és a bástyák látványa turisták sokaságát vonzza.
Építsetek homokasztalon tipikus középhegységi tájat! Mutassátok be a felszínforma jellegzetességeit!
Mely belső erők vesznek részt a középhegységek kialakításában? Mondd el a szerepüket!
Mondd el az 5. ábra alapján, hogy hogyan, milyen folyamattal alakult ki a rögvidék Közép-Európában!
Mely külső erők formálták az itteni középhegységeket? Ha tudod, rajzold is le kialakulásuk folyamatát!
Építsetek homokasztalon tipikus alföldi tájat! Mutassátok be a felszínforma jellegzetességeit!
Hogyan épülhet alföld a jég munkája nyomán? Tervezz a bemutatására homokasztali kísérletet!
Gyűjtsd össze a 6. ábrán látható táj földrajzi jellemzőit! Rendszerezd azokat a munkafüzet útmutatásai szerint! (Mf. 6/b.)
A tájak jellemzésének szempontjait már megismerted természetismeret órákon. Elevenítsd fel! (Mf. 7/a.)
Készíts tájleírást a 7. ábrán látható tájról! (Mf. 7/b.)
9. ábra. A röghegyvidék völgyei és tágas medencéi igen kedvezőek az emberi letelepedés számára. A hegyvonulatok védelmében a mezőgazdaság és a hegyvidék kincseit hasznosító ipar egyaránt jellemző. A Harz-hegységben a több mint ezer éve folyó ércbányászat sajátos hangulatúvá formálta a tájat.
10. ábra. A partra sodort homokból a tenger hullámzása és a szél változatos, csipkés partot alakít ki. Ha az ember hagyná, folyton változna a vonala.
9. ábra. A röghegyvidék völgyei és tágas medencéi igen kedvezőek az emberi letelepedés számára. A hegyvonulatok védelmében a mezőgazdaság és a hegyvidék kincseit hasznosító ipar egyaránt jellemző. A Harz-hegységben a több mint ezer éve folyó ércbányászat sajátos hangulatúvá formálta a tájat.10. ábra. A partra sodort homokból a tenger hullámzása és a szél változatos, csipkés partot alakít ki. Ha az ember hagyná, folyton változna a vonala.
A burgonyaföldek és a gabonatáblák földjén
Melyik földrajzi övben fekszik Közép-Európa sík- és röghegyvidéke? Hol húzódik az eltérő éghajlati adottságú területek határa?
Figyeld meg a 11. ábrán, hogy hogyan igazodik a mezőgazdasági termelés a természet kínálta lehetőségekhez! (Mf. 8/b.)
Európa mely részén találkoztál már hasonló mezőgazdasági adottságokkal? Használd a térképet!
A Közép-európai-sík- és röghegyvidék természeti adottságai övezetesen rendeződnek. Ezért a mezőgazdasági termelés ahhoz igazodik (11). A nedves kontinentális éghajlatú síkvidéken kiválóak a lehetőségek a burgonyatermesztéshez. Északabbra már nem terem jól a búza és a kukorica. A takarmánynövények viszont jó hozamokkal termeszthetők. Ez a szarvasmarha-tenyésztés és a tejipar alapja. A zárt, melegebb medencékben a söripar két alapanyaga, a komló és a sörárpa is jó termést hoz.
11. ábra. A mezőgazdasági termelés az északról dél felé változó domborzathoz és a kelet felé mérséklődő óceáni hatáshoz alkalmazkodik.

11. ábra. A mezőgazdasági termelés az északról dél felé változó domborzathoz és a kelet felé mérséklődő óceáni hatáshoz alkalmazkodik.

Leckéhez tartozó extrák

A világ országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok...

A világ országai

Kosárba helyezve!