A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 5.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Ez is vízválasztó

Ez is vízválasztó

Tetőzik a Duna Budapestnél
Tetőzik a Duna Budapestnél
Árvízveszélykor a gátakat homokzsákokkal magasítják. A kép a 2000-es tiszai árvízkor készült
Árvízveszélykor a gátakat homokzsákokkal magasítják. A kép a 2000-es tiszai árvízkor készült
Mikor és mitől áradnak a folyók?
A folyóknak megvan a maguk vízgyűjtő területe, ahonnan a felszíni vizeket összegyűjtik és elvezetik. Vízgyűjtő területükbe a beléjük ömlő patakoké és mellékfolyóké is beletartozik.
A szomszédos vízgyűjtő területeket vízválasztók különítik el egymástól. Ezek futhatnak a hegységek gerincein, de lehetnek két alacsony terület közötti kiemelkedésen is.
A Duna fő vízválasztói az Alpok és a Kárpátok gerincein futnak.
Vannak olyan vidékek is, amelyeknek vizei nem jutnak el a tengerekbe, óceánokba. Ezek a lefolyástalan területek.
A folyók medrében hol több, hol kevesebb víz folyik. Vizüket felduzzaszthatja a vízgyűjtő területükön lehulló sok csapadék és a hóolvadás is. Ilyenkor vízmennyiségük megszaporodik, vízszintjük emelkedik: áradnak. Ha csökken a folyók vízmennyisége és egyben vízszintje: apadnak.
A folyók vízszintjének változásait vízjárásnak nevezzük.
Milyen a folyóink vízjárása?
Egy-egy folyó vízjárását megszabja, hogy milyen éghajlatú tájon van a vízgyűjtő területe. A szárazföldi éghajlatú tájakon kétszer is áradnak a folyók: kora tavasszal a hóolvadástól, és kora nyáron az esőzésektől. Vízjárásuk ezért ingadozó.
Ha a vízgyűjtő területeken túl sok a csapadék vagy gyors a hóolvadás, a folyók vize kilép a medréből: árvizet okoz. Az árvizek megakadályozására sok helyen védőgátakat építenek a folyók mellé.
A folyók vízjárása tehát alapvetően attól függ, hogy vízgyűjtő területükön hogyan oszlik el a csapadék.
A gátak megakadályozzák az árvizet*
A folyók vízjárása
A gátak megakadályozzák az árvizet*A folyók vízjárása
 A Duna deltatorkolata űrfelvételen

A Duna deltatorkolata űrfelvételen

 A Duna deltája. A deltatorkolatban a partvonal előrenyomul a tengerbe

A Duna deltája. A deltatorkolatban a partvonal előrenyomul a tengerbe

 A Temze (Nagy-Britannia) tölcsértorkolata műholdfelvételen

A Temze (Nagy-Britannia) tölcsértorkolata műholdfelvételen

 Öreg vízimalom

Öreg vízimalom

Uszály a Dunán
Uszály a Dunán
Az afrikai Csád-tó környéke lefolyástalan terület
Az afrikai Csád-tó környéke lefolyástalan terület
A szegedi nagyárvíz 1879-ben
A szegedi nagyárvíz 1879-ben
A folyók torkolata
A Duna több országon átfolyva a Fekete-tengerbe ömlik. Mielőtt eléri a tengert, három fő ágra szakad.
A folyóágak úgy keletkeztek, hogy a lelassult Duna saját lerakott hordalékát, mint szigeteket kerülte ki, miközben megközelítette a tengert.
Az ilyen torkolat neve delta. (Nevét a görög D delta betűről kapta, mely szintén háromszöget formál.) A deltatorkolatot a folyó ma is építi. Lerakott hordalékával a szárazföld területét növeli. A delta nem jó kikötő a hajók számára, mert sekély és zátonyos.
A nyílt óceánba ömlő, kevés hordalékot szállító folyóknál másféle torkolat alakul ki. Alakja tölcsérre hasonlít. A neve: tölcsértorkolat. A tölcsértorkolatok tágasak, mélyek, ezért jó kikötőhelyek. Ilyen torkolata van pl. az Északi-tengerbe ömlő Elbának. Keressétek meg a térképen!
A folyók haszna
Az emberek mindig szívesen települtek folyók, patakok mellé. Vizüket ivásra, öntözésre használták. Erejükkel a vízimalmokban gabonát őröltek. A rajtuk közlekedő hajókon olcsó volt a szállítás. A bennük élő halak táplálékot adtak.

A folyók vizét ma is szívesen hasznosítják a gazdaság különböző ágazatai.
A folyókat kísérő kavicstakaró alól kutakkal hozzák fel az ivóvizet a települések lakossága számára. A gyárak, üzemek ipari vízként használják a folyókból kiemelt vizet.
A folyók erejét a vízerőművekkel villamos árammá alakítják. A vízi úton a szállítás ma is olcsóbb, ha nem sürgős az odaérkezés.
Halállományuk azonban erősen megcsappant. Gyakran a vizek tisztasága sem megfelelő. Nem minden folyóvízben tanácsos fürödni!
A folyók tisztaságát csak úgy lehet megőrizni, ha szennyezett vizet nem juttatnak beléjük!
JEGYEZD MEG!
Vízgyűjtő terület az a terület, ahonnan egy folyó a mellékfolyóival együtt a vizeket összegyűjti és elvezeti.
A szomszédos vízgyűjtő területeket vízválasztók különítik el.
Lefolyástalan az a terület, melynek vizei nem jutnak el a tengerbe vagy az óceánba.
A folyók vízjárása attól függ, hogy vízgyűjtő területükön milyen a csapadék időbeli eloszlása. Ahol egyenlőtlenül oszlik el a csapadék: a folyók vízjárása ingadozó.
A folyóknak delta- vagy tölcsértorkolata lehet.
A folyókat a gazdaság különféle ágazatai hasznosítják.
Vizük tisztaságát óvni kell!
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mi a vízgyűjtő terület? Mi választja el a szomszédos vízgyűjtő területeket?
2.
Mi a lefolyástalan terület?
3.
Mitől függ a folyók vízjárása?
4.
Milyen a szárazföldi éghajlat alatt a folyók vízjárása? Mikor keletkezik a folyókon árvíz?
5.
Hogyan keletkezik a deltatorkolat?
6.
Mi jellemzi a tölcsértorkolatot?
7.
Sorolj fel példákat a folyók hasznosítására!
8.
Hogyan lehet megakadályozni a folyók vizének szennyeződését?
OLVASD EL!
Hazánkat a tavaszi hóolvadás árvizei fenyegetik leginkább. Előbb a Kárpátokból, majd az Alpokból indulnak meg az olvadékvizek.
Tél vége idején a folyókon megtorlódó jégtáblák okozhatnak veszélyes áradást. A Duna jeges árvize pusztította el 1838-ban Pest városát. Leírását elolvashatod Jókai Mór Kárpáthy Zoltán című regényében. 1879 márciusában Szeged esett a Tisza áldozatául. A Tisza vizét ugyanis nem tudta befogadni a Duna szokatlanul magas árhulláma.
Leckéhez tartozó extrák

Küzdelem a vizek ellen

A magyarországi folyóvizek 95%-a a határon túlról érkezik, így rengeteg környezeti problémát okoz, ha a folyóink megáradnak.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Vízimalom

A víz mozgási energiáját hasznosító mechanikus szerkezeteket már a középkorban is több célra használták.

Küzdelem a vizek ellen

Árvízvédelmi rendszer

Vízimalom

Kosárba helyezve!