| István király lovas szobra a budai várban |
|
Mit tanultunk a magyarok történetéről?
A magyarság történetét a honfoglalástól kísértük végig.
Az államalapítás munkáját
Géza fejedelem kezdte el, és fia,
Szent István fejezte be.
Az Árpád-házi uralkodók alatt a Magyar Királyság erős és gazdag országgá vált.
II. András
1222-ben
kiadta az Aranybullát. Ebben biztosította a nemesség legfőbb kiváltságait, pl. az adómentességet.
Bár 1241–1242-ben a tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott, IV. Béla idején újjáépült az ország.
Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-családból származó I. Károly került a trónra. Fia, I. (Nagy) Lajos évszázadokig fennmaradó törvényeket hozott. Ilyen például
az ősiség törvénye,
amely
kimondta, hogy az ősi nemesi birtokot nem szabad elajándékozni vagy eladni.
Az árutermelés fellendülésével Magyarországon is megindult a városfejlődés. Szabad királyi városok és mezővárosok jöttek létre. A mezővárosok lakói földesúri függés alatt maradtak, de évi egy összegben adózhattak.
Zsigmond király uralkodása alatt tűnt fel
a törökverő Hunyadi János,
aki legnagyobb sikerét 1456-ban Nándorfehérvárnál aratta.
Fia, I. Mátyás a trónt is megszerezte,
és európai hírű reneszánsz udvart tartott fenn.
Halála után a királyi hatalom meggyengült,
éppen akkor, amikor Szulejmán szultán Magyarország ellen fordult. 1526-ban
a mohácsi síkon a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek.
1541-ben Buda is elesett.
Az ország három részre szakadt.
Magyarország trónjára a Habsburgok kerültek. A déli és középső területek – az ún. hódoltság – az Oszmán Birodalom részévé váltak. A várháborúk hőseinek kellett feltartóztatniuk a török előrenyomulást.
1552-ben az egri diadal megmutatta, hogy az oszmánok is legyőzhetők.
Az ország keleti részén kialakult az Erdélyi Fejedelemség, amely Bethlen Gábor uralkodása idején élte aranykorát.
Miközben az oszmán hódítók ellen folyt a harc, a Habsburgok ellen is fegyvert fogtak a magyarok, például Bocskai felkelői vagy a kuruc mozgalom tagjai. Zrínyi Miklós megmutatta az utat a török kiűzéséhez: sikereit európai összefogással érte el.
A 150 éves török uralom végül
1699-ben,
a karlócai békével zárult le.
A Habsburgok ellen viszont nemsokára kitört
a Rákóczi-szabadságharc
(1703–1711). Ennek
leverése azt jelentette, hogy az
újra egyesült
ország a Habsburg Birodalom része maradt.
|