A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Világváros alföld és hegyvidék találkozásában
BUDAPEST
Területe: 525 km2
Népessége: 1 698 160 fő (2006)
Népsűrűsége: 3235 fő/km2
Melyek az egész kontinens életébe beleszóló európai nagyvárosok?
Az ország területének hányad részén fekszik a főváros? Viszonyítsd ehhez a lakossága országon belüli arányát!
Mely nagyvárosokhoz hasonlít Budapest fekvése és városszerkezete?
Mivel magyarázható Budapest jellemzőinek országon belüli aránytalansága? Milyen gondokat okoz ez?
302. ábra. Magyarországon minden negyedik ember a főváros és környékének lakója. A trianoni határmeghúzás óta öt nagyváros próbálja ellensúlyozni Budapest túlméretezett szerepét.

302. ábra. Magyarországon minden negyedik ember a főváros és környékének lakója. A trianoni határmeghúzás óta öt nagyváros próbálja ellensúlyozni Budapest túlméretezett szerepét.

299. ábra. A Kárpát-medence múltbeli legfontosabb közigazgatási központjai – így a mai főváros is – a Dunazug-hegység környékén helyezkedtek el, hiszen a Duna vízi útja itt alföldi és hegyvidéki tájakat köt össze.
299. ábra. A Kárpát-medence múltbeli legfontosabb közigazgatási központjai – így a mai főváros is – a Dunazug-hegység környékén helyezkedtek el, hiszen a Duna vízi útja itt alföldi és hegyvidéki tájakat köt össze.
A két évezredes növekedés
Az átkelőbe telepedett fürdőváros
Milyen természetföldrajzi környezetben fekszik a főváros? Nevezd meg legfőbb tájait! (Mf. 1/a.)
Olvasd le a 301. ábráról, hogy mely tényezők segítették Budapest világvárossá fejlődését! Mit ad a Duna a város működéséhez?
Olvasd le az Európa országai térképről, hogy mely nemzetközi közlekedési utak futnak össze Budapesten!
A Kárpát-medence közepén különös szépségű világváros, Budapest fejlődött ki. Magyarázható azzal, hogy itt, a Duna partján szögel össze az Alföld, a Dunántúli-középhegyvidék és az É­szak­nyu­ga­ti-Kárpátok belső vonulata, ezért a kü­lön­bö­ző adottságú tájak termékei itt cseréltek gazdát (301). Így a hordalékkal fedett, egykori fo­lyó­te­ra­szok­kal enyhén lépcsőssé formált Pesti-síkság és a rögökre darabolt Budai-hegység határán a római kor óta egyre jelentősebbé vált az átkelőhely. Európa főbb kereskedő-útvonalai a sok napsütést élvező lapályon találkoztak, ahol a hegység tövében hév­for­rá­sok sora fakad (300). Így a város hamar európai hírű fürdővárossá vált.
Melyek Budapest legjelentősebb, forrásokra telepedett gyógyfürdői? (Mf. 1/c.)
Melyek a főváros természeti értékei?
300. ábra. A Budai-hegység Dunára néző lábánál hévforrások sora fakad. Ez azzal magyarázható, hogy a hegység Pesti-síkság alá hanyatló mészkő- és dolomitrögei fölötti laza üledékes kőzetekben a rétegvíz felfelé áramlik. Mivel nagy mélységből jön, hévforrásokban bukkan a felszínre. Ugyanezt a vizet a Pesti-síkság alatt csak több mint ezer méter mélységből, artézi kutakkal tudják a felszínre hozni.

300. ábra. A Budai-hegység Dunára néző lábánál hévforrások sora fakad. Ez azzal magyarázható, hogy a hegység Pesti-síkság alá hanyatló mészkő- és dolomitrögei fölötti laza üledékes kőzetekben a rétegvíz felfelé áramlik. Mivel nagy mélységből jön, hévforrásokban bukkan a felszínre. Ugyanezt a vizet a Pesti-síkság alatt csak több mint ezer méter mélységből, artézi kutakkal tudják a felszínre hozni.

301. ábra. Miért nőtt Budapest oly nagy várossá? Leginkább azért, mert a Kárpát-medence fontosabb kereskedelmi útvonalai területénél keresztezték egymást. A Dunán itt lehetett átkelni biztonságosan az év minden szakaszában.

301. ábra. Miért nőtt Budapest oly nagy várossá? Leginkább azért, mert a Kárpát-medence fontosabb kereskedelmi útvonalai területénél keresztezték egymást. A Dunán itt lehetett átkelni biztonságosan az év minden szakaszában.

A betelepüléssel és beolvasztással gyarapodó nagyváros
Ismerkedj meg a világvárossá válás történetével a 33. szemelvényből! Mi okozta a főváros múltbéli nagy népességnövekedését?
Figyeld meg a város szerkezetét a 304. ábrán! Mivel magyaráznád aszimmetrikusságát?
Számítsd ki, hogy mekkora terület jut a fővárosban egy-egy lakóra! Mekkora területet élvezhet egy városmagban élő, egy VII. kerületi és egy agglomerációban élő lakos? Ehhez is­mer­ned kell az alábbi népsűrűségi adatokat: a VII. kerületben 40 000 fő/km2, a belvárosban 8000 fő/km2, az agglomerációban 1580 fő/km2.
Budapest körkörös szerkezetű város (304). A kiskörút és a Duna közötti területen lévő városmagot (305) belső lakóhelyöv (306) öleli körül. Képe nagyon különbözik a Duna két oldalán. A lakóhelyek körül a régi gyáripar telepei mozaikszerűen váltakoznak a lakóterületekkel. Ez a munkahelyöv (307). A körülötte fekvő külső lakóhelyövet családi házas és lakótelepes városrészek alkotják (309).
304. ábra. Budapest asszimetrikus körkörös városszerkezete a domborzati adottságokat és a társadalmi-gazdasági változásokat egyaránt tükrözi.
305. ábra. Budapest belvárosának nappali népessége több mint háromszorosa az éjszakainak, hiszen itt összpontosul a hivatali és az üzleti élet.
304. ábra. Budapest asszimetrikus körkörös városszerkezete a domborzati adottságokat és a társadalmi-gazdasági változásokat egyaránt tükrözi.305. ábra. Budapest belvárosának nappali népessége több mint háromszorosa az éjszakainak, hiszen itt összpontosul a hivatali és az üzleti élet.
33
Népek jönnek-mennek, miközben a város növekedik
„Országunknak és kapcsolt részeinek egyetlen kereskedője se merje Buda városunkon túl vinni áruit, hanem azokat budai vásárokban adja vagy cserélje el, avagy raktározza be.” – ekképp hangzott a törvény, amelyben I. Lajos király 1347-ben árumegállító jogot adományozott Budának. Ez felgyorsította a város fejlődését, így az hamarosan királyi székhellyé vált. Zsigmond király korában a politikai központ is ide vándorolt Esztergomból és Visegrádról, ami megnövelte a pesti rév forgalmát. A kereskedelem felélénkülése kezdetben a német kereskedők számát és vagyonát gyarapította. A 15. század második felében a magyarlakta vidéki településekről egyre nagyobb tömegek kerestek megélhetést a városban. Így Buda és Pest igazi magyar várossá lettek. Mátyás király uralkodása idején a Sváb-hegy forrásainak vizét fa- és cserépcsöveken a Várba vezették. Gyorsan szaporodtak a reneszánsz stílusú épületek is. A Duna-parton virágzott a távolsági kereskedelem, a külvárosokban szőlőtermesztés és borkereskedelem folyt. A hévforrások vizét fürdők és malmok hasznosították.
A lendületes fejlődésnek a török hódoltság kora vetett véget. A német kereskedők elmenekültek az ostrom elől. Helyüket a törökök és az őket kiszolgáló délszláv népek (főként szerbek, másképpen rácok, valamint sokácok és bunyevácok) foglalták el. A magyarok a Vár-hegy tövében, a Vízivárosban húzódtak meg. A környékbeli, védtelen falvak azonban a földdel váltak egyenlővé. A törökök kiűzése után csak 15–20 ezren laktak a Duna két partján, de számuk egy évszázad alatt megháromszorozódott. Ezt idegenek betelepítésével érték el. A Habsburg-házból való uralkodók német telepesekkel keltették új életre Soroksárt, Csepelt, Tétényt, Budafokot, Budaörsöt, Budakeszit, Óbudát és Békásmegyert. Cinkotán és Keresztúron szlovákok telepedtek le. Így Pest-Buda a 19. század közepére – Bécs mögött – a Habsburg Birodalom második legnépesebb városává vált. Egyre gazdagodott a gabonakereskedelemből. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Bécs szerepét ellensúlyozó magyar főváros létrehozásán munkálkodtak. Ám a barokk stílusban felépült belvárost elpusztította az 1838. évi nagy árvíz. Az újjáépítés során a városfalakat és a városkapukat lebontották, hogy Pest egybeolvadhasson a körülötte kifejlődött elővárosokkal. Új utak, terek, fontos középületek épültek fel. A belső városrészből kitelepítették a bűzös és hangos műhelyeket. 1873-ban egyesítették Budát, Óbudát és Pestet. Így alakult ki a több mint 1 millió lakosú Budapest, akkor Európa nyolcadik legnépesebb városa. Lassan kifejlődött a belső kerületek mai szerkezete. A várost körülvevő 7 város és 16 nagyközség élete kezdett összefonódni a fővároséval, de csak 1950 után (a fővároshoz csatolásukat követően) zárkóztak fel hozzá.
303. ábra. „Vonzásod el nem ereszt, gyönyörűségem és gyötrelmem, Budapest.” (Garay Gábor) A budai oldalon a Vár-hegy letűnt korok emlékét idézi. Onnan a pesti oldalra nézve egészen más a kép, ott terül el a nyüzsgő belváros. Műemlékei, kulturális és tudományos intézményei miatt évente több millióan keresik fel a fővárost és különösen ezt a részét. Értékei és tájképi szépsége miatt méltán került fel Magyarországon elsőként az UNESCO világörökségek listájára. 2002-től a belvárosból a Hősök terére vezető, palotasorokkal kísért Andrássy út a Millenniumi Földalattival is része a világörökségnek.

303. ábra. „Vonzásod el nem ereszt, gyönyörűségem és gyötrelmem, Budapest.” (Garay Gábor) A budai oldalon
a Vár-hegy letűnt korok emlékét idézi. Onnan a pesti oldalra nézve egészen más a kép, ott terül el a nyüzsgő belváros. Műemlékei, kulturális és tudományos intézményei miatt évente több millióan keresik fel a fővárost és különösen ezt a részét. Értékei és tájképi szépsége miatt méltán került fel Magyarországon elsőként az UNESCO világörökségek listájára. 2002-től a belvárosból a Hősök terére vezető, palotasorokkal kísért Andrássy út a Millenniumi Földalattival is része a világörökségnek.

Érdemes elolvasni!
A mészégetésből élő Pest városka Budán
A rómaiak korában Buda északi részén, a hévforrások körül egy takaros nagyváros, Aquincum feküdt. Ám az első Árpád-házi királyok idején már csak jelentéktelen falvak húzódtak meg a budai oldalon: a mai Császár-fürdő táján Felhévíz, a Gellért-fürdő körül pedig Alhévíz. Csak a mai Tabán területén fekvő, kőfejtéssel és mészégetéssel foglalkozó Pest városka volt jelentős. Lakói a környékbeli hegységek mészkövét a Budai-hegység faanyagával fűtött mészégető kemencékben hevítették. Az építőkőnek használt mészkövet a Gellért-hegyen és a Nap-hegyen fejtették. E hegyek tetejét – csakúgy mint a Vár-hegyét – hévforrások vizéből kivált ún. édesvízi mészkő borította. A harmadidőszakban ugyanis a meleg vizek még itt fakadtak, forrásaik csak a hegység magasabbra emelkedésével szálltak lassan alább. Munkájukat a hévizek tágította barlangok sora is jelzi. Az édesvízi mészkőtakaró csak a Vár-hegyen maradt épségben, tulajdonosának, a Buda családnak köszönhetően, akik itt nem engedték a kőfejtést. Jó lett volna, ha a hévizeket is sikerül hasonlóan megóvni a későbbi korokban! Azonban 1868-ban nagy ütemben láttak hozzá a hévíztároló üledékes kőzetek megfúrásához, hogy az akkor már nagyra növekedett város vízszükségleteit kielégíthessék. Ez oda vezetett, hogy évente több vizet termeltek ki, mint amennyit a csapadékvíz pótolni képes, ezért a források vízhozama egyre apad.
306. ábra. A belső lakóhelyöv pesti oldala a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerületek belső részeit foglalja magába. Ezekben a városrészekben az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában megismert gettósodás vette kezdetét. Épületeik közül több úgy éri meg a századik évet, hogy egyszer sem újították fel. A mívesen felépített, régi bérházakat a felújítás helyett gyakran lebontják, és helyükön – vagy a II. világháború óta tátongó grundokon – üvegpalotákat építenek, illetve a környezetükön uralkodó középületeket emelnek.
306. ábra. A belső lakóhelyöv pesti oldala a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerületek belső részeit foglalja magába. Ezekben a városrészekben az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában megismert gettósodás vette kezdetét. Épületeik közül több úgy éri meg a századik évet, hogy egyszer sem újították fel. A mívesen felépített, régi bérházakat a felújítás helyett gyakran lebontják, és helyükön – vagy a II. világháború óta tátongó grundokon – üvegpalotákat építenek, illetve a környezetükön uralkodó középületeket emelnek.

306. ábra. A belső lakóhelyöv pesti oldala a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerületek belső részeit foglalja magába. Ezekben a városrészekben az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában megismert gettósodás vette kezdetét. Épületeik közül több úgy éri meg a századik évet, hogy egyszer sem újították fel. A mívesen felépített, régi bérházakat a felújítás helyett gyakran lebontják, és helyükön – vagy a II. világháború óta tátongó grundokon – üvegpalotákat építenek, illetve a környezetükön uralkodó középületeket emelnek.

Érdemes elolvasni!
A réven szerzett város
Pest városka népe az Árpád-házi királyok korában más szempontból is kezdett ismertté válni, hiszen a Dunán való átkelés lakóhelyükön vált a legkedvezőbbé. A rómaiak idején a legjobb átkelési lehetőség még Aquincumnál volt, mert attól délre a folyó mocsaras vidékkel kísérve két ágra szakadt: az egyik a mai mederben, a másik ág Pesten, a mai nagykörút területén kalandozott. A középkor elején azonban megkezdődött a keletebbi Duna-ág haldoklása, Békásmegyer körül pedig új, kanyargós ág született. Ezzel az aquincumi átkelési lehetőség délebbre tolódott. A Dunán az Alföld felől átkelni igyekvők a mai Rákóczi út vonalán érték el a folyópartot. Az Erzsébet híd helyén, a réven átkelve pont a mai budai oldalon fekvő Pest városkához jutottak. Az Alföld benépesülésével, a vármegyék rendezésével egyre több mezőgazdasági terményt szállítottak át a réven, vitték nyugat felé és helyette iparcikkeket hoztak. Csakhogy a Dunán való átkelés jégzajlás vagy áradás idején nem volt lehetséges. Így a bal parton (ami ekkor már szintén Pesthez tartozott) kereskedők telepedtek meg, akik felvásárolták a felhajtott marhát, és raktározták a felszállított eleséget. A vásárlók a másik oldalon jelentkeztek. Miután megkötötték az üzletet a kereskedőkkel, megindulhatott az áruszállítás a réven. Ezt a szépen kifejlődött kereskedelmi rendszert a tatárjárás pusztította el. Később nem merték a korábbi helyén felépíteni a várost, hanem felhúzódtak a Várhegyre. Az új, jobb parti várost ekkor már – régi tulajdonosáról – Budának nevezték, és a bal part neve lett Pest.
307. ábra. A munkahelyöv városmag felé eső peremén az öt-hat emeletes tömbházakban irodák, földszintjükön pedig tágas üzlethelyiségek sorakoznak.
308. ábra. A főváros ipari övezetében gyárak sora alapult az együttműködésekre építve. Közöttük sok olyan működik még ma is, amelynek komoly hazai és nemzetközi hírneve van.
307. ábra. A munkahelyöv városmag felé eső peremén az öt-hat emeletes tömbházakban irodák, földszintjükön pedig tágas üzlethelyiségek sorakoznak.308. ábra. A főváros ipari övezetében gyárak sora alapult az együttműködésekre építve. Közöttük sok olyan működik még ma is, amelynek komoly hazai és nemzetközi hírneve van.
309. ábra. A külső lakóhelyövben, Kispest területén található a zárt, szinte önálló településként élő, 20. század eleji lakótelep, a Wekerle-telep. 1909–1926 között építették angol kertvárosi minták szerint a Budapestre telepedett ipari munkások számára (fent). Az 1970-es évektől épült lakótelepeken már inkább a lakáshiány megoldását tartották szem előtt, és kevéssé törekedtek az otthonos környezet megteremtésére (jobbra).
309. ábra. A külső lakóhelyövben, Kispest területén található a zárt, szinte önálló településként élő, 20. század eleji lakótelep, a Wekerle-telep. 1909–1926 között építették angol kertvárosi minták szerint a Budapestre telepedett ipari munkások számára (fent). Az 1970-es évektől épült lakótelepeken már inkább a lakáshiány megoldását tartották szem előtt, és kevéssé törekedtek az otthonos környezet megteremtésére (jobbra).

309. ábra. A külső lakóhelyövben, Kispest területén található a zárt, szinte önálló településként élő, 20. század eleji lakótelep, a Wekerle-telep. 1909–1926 között építették angol kertvárosi minták szerint a Budapestre telepedett ipari munkások számára (fent). Az 1970-es évektől épült lakótelepeken már inkább a lakáshiány megoldását tartották szem előtt, és kevéssé törekedtek az otthonos környezet megteremtésére (jobbra).

Míg az Európai Unió nagyvárosainak népessége egyre nő, Budapesté csökken. 1990 óta 120 ezer fővel lettek kevesebben a fővárosiak. Leginkább a belső városrészek népessége fogy, mert az emberek menekülnek a leromlott épületekből, az elhagyott üzemterületekről, a zaj és a közlekedési dugók elől. Az elhagyott városrészekben a foghíjtelkeken új épületek (főként irodaházak) emelkednek. A zöldterületekre bevásárlóközpontokat és lakóparkokat építenek. A népesség elvándorlása nem mérséklődik. Ám Budapest így is aránytalanul nagy város. Túlzott méretei nemcsak gazdasági-társadalmi fejlődésének következményei, hanem adminisztratív jellegű változásoknak is. A mai főváros a 19. század második felében három város (Buda, Pest és Óbuda) egyesítésével született, majd 1950-ben hozzácsatolták a korábbi városkörnyéki településeket is. Fél évszázad alatt azonban – Közép-Európában egyedülálló módon – új, 985 ezer főnyi népességű településgyűrű képződött körülötte. Nemcsak a világváros vonzereje duzzasztotta e települések lélekszámát, hanem az is, hogy a fővárosba költözést egy időben korlátozták, így az oda vágyók a környéken telepedtek le. A budapesti agglomeráció lakóinak (310) élete a fővárosiakéval együtt zajlott, mert csaknem felük ott talált munkát. Az ingázás kényszer szülte életforma volt hazánkban. Néhány település (pl. Budakeszi, Üröm, Gyál, Göd, Kerepestarcsa, Szigethalom) lakóinak akár 70%-a is naponta ingázott a fővárosi munkahelyére és vissza. Arányuk már csökken, mert egyre több munkalehetőség kínálkozik helyben. Az agglomerációba egyre több ipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalat települ, mert hely és munkaerő van bőven, kedvező az infrastuktúra és az adóterhek is kisebbek, mint a fővárosban. Városaik megerősödnek (pl. Gödöllő, Vác és Érd).
310. ábra. A budapesti agglomeráció 78 települése sugárszerűen veszi körül a várost. Főként ott indultak fejlődésnek a települések, ahol a fő közlekedési utak befutnak Budapestre.
311. ábra. A fővárost övező agglomeráció pesti oldala a Budapest lakosságát ellátó mezőgazdaság szántóföldjeinek, fóliasátor-sorainak ad helyet. A helybéli lakosok egy része zöldség-, gyümölcs- és virágtermesztéssel vagy háztáji állattartással foglalkozik.
310. ábra. A budapesti agglomeráció 78 települése sugárszerűen veszi körül a várost. Főként ott indultak fejlődésnek a települések, ahol a fő közlekedési utak befutnak Budapestre.311. ábra. A fővárost övező agglomeráció pesti oldala a Budapest lakosságát ellátó mezőgazdaság szántóföldjeinek, fóliasátor-sorainak ad helyet. A helybéli lakosok egy része zöldség-, gyümölcs- és virágtermesztéssel vagy háztáji állattartással foglalkozik.
A Pesti-síkságon, a Tétényi-fennsíkon és a Budai-hegység medencéiben a fóliák alatt vagy üvegházakban zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek, amelyek a főváros piacaira kerülnek (311). A kiskertek a nagyvárosi élet elől menekülők számára jelentenek hétvégi kikapcsolódást. A Szentendrei-szigetet kísérő településsor vagy a Csepel-sziget északi részének települései a fővárosiak kedvelt üdülő- és kirándulóhelyei. Ugyanakkor az agglomeráció lakói könnyen igénybe tudják venni a főváros gazdasági, kulturális és egyéb szolgáltatásait.
Budapest Magyarországon területéhez, népességszámához képest túlméretezett város. Ám európai mércével mérve még nem tartozik az igazi nagyvárosok közé, igaz, hamarosan felzárkózhat azokhoz (312). Nagy hagyományú, sokszínű kulturális élete, viszonylag fejlett idegenforgalmi infrastruktúrája, kiépülő üzleti és pénzügyi szolgáltatásai alkalmassá teszik arra, hogy külföldi üzletközpontok telepedjenek le benne. Itt alakult ki a magyar tudomány és technika fejlődésének egyik legfontosabb gócpontja. A főváros befogadója és közvetítője is a külföldi hatásoknak és kapcsolatoknak.
312. ábra. Az utóbbi két évtizedben nemzetközi nagyvárosi rendszer bontakozott ki az egységesülésre törekvő Európában. Szíve Nyugat-Európában, a gyarmatosítás évszázadaiban megerősödött városokban van (az ábrán pirossal). Körülöttük felnőnek a külső városgyűrű városai Délés Közép-Európában (narancssárga). Budapestnek, Prágának és talán Varsónak is van esélye a közéjük tartozásra.
315. ábra. A legtöbb, iparban érdekelt céget az 1990-es évek fordulóján alapították Budapesten. Ezek fele az építőanyaggyártásban és kivitelezésben, valamint a gépgyártásban tevékenykedik.
312. ábra. Az utóbbi két évtizedben nemzetközi nagyvárosi rendszer bontakozott ki az egységesülésre törekvő Európában. Szíve Nyugat-Európában, a gyarmatosítás évszázadaiban megerősödött városokban van (az ábrán pirossal). Körülöttük felnőnek a külső városgyűrű városai Délés Közép-Európában (narancssárga). Budapestnek, Prágának és talán Varsónak is van esélye a közéjük tartozásra.315. ábra. A legtöbb, iparban érdekelt céget az 1990-es évek fordulóján alapították Budapesten. Ezek fele az építőanyaggyártásban és kivitelezésben, valamint a gépgyártásban tevékenykedik.
Leckéhez tartozó extrák

Budapest

Budapest Magyarország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, továbbá kedvelt idegenforgalmi célpont.

Budapest, mint fürdőváros

A Budapest alatt lezajlódott földtani folyamatoknak köszönhetően több helyen gyógyvíz található. Erre a város egy teljes turisztikai ágat épített.

Budapest fejlődése

Az előnyös földrajzi helyzet az ókori Római Birodalomtól napjainkig szinte mindig kedvezően befolyásolta a város fejlődését.

A város szíve: a city

A városközpont egy nagyváros gazdaságában a legfontosabb helyszín. Itt pezseg a gazdasági és az üzleti élet. Fontos a külcsín, a city kirakatfunkciókat is...

A belső lakóöv

Az európai városok közös jellemzője, hogy a belvárosi területek a legértékesebbek. Az itt vásárolt ingatlanok esetében a lakófunkció gyakran háttérbe szorul.

Pest felett, a budai várban

Az impozáns budai vár a fővárosi városkép egyik legmeghatározóbb épülete. A történelem során fontos szerepet játszott, ma is számos közintézménynek ad otthont.

Budapest és a Duna

A Duna a budapestiek életében meghatározó, egyszerre összeköt és elválaszt. A folyón átívelő hidak mindegyikének sajátos története van.

A lakóparkok

A magasabb társadalmi státuszban élők általában igyekeznek elkülönülni az alsóbb rétegektől. A lakópark az egyik legegyszerűbb elkülönülési lehetőség.

A külső munkahelyöv és a rozsdaövezet

A belváros körül elhelyezkedő területek korábban munkahelyi funkciót töltöttek be, ám mára állaguk erősen leromlott.

A külső lakóöv

A nagyvárosok esetében szinte szükségszerű, hogy a lakosság a külső kerületekbe költözik, és onnan ingázik a munkahelyére.

A lakótelepek

Az 1970-es években házgyári technológiával több százezer panellakást építettek.

Budapest

Budapest, mint fürdőváros

Budapest fejlődése

A város szíve: a city

A belső lakóöv

Pest felett, a budai várban

Budapest és a Duna

A lakóparkok

A külső munkahelyöv és a rozsdaövezet

A külső lakóöv

A lakótelepek

Kosárba helyezve!