A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Virágzó iparvidék a nyugat vonzásában
230. ábra. 1786-ban alapították a pápai kékfestő manufaktúrát. A helyben készült vásznat a külföldről drágán vásárolt indigóval színezett vízben áztatták, úgy festették kékre. Az üzem gépei még ma is működőképesek, így ez az üzem különleges ipari műemlékünk.

230. ábra. 1786-ban alapították a pápai kékfestő manufaktúrát. A helyben készült vásznat a külföldről drágán vásárolt indigóval színezett vízben áztatták, úgy festették kékre. Az üzem gépei még ma is működőképesek, így ez az üzem különleges ipari műemlékünk.

Melyek a Kisalföld jelentős iparral rendelkező városai? Mely iparágak fejlődtek ki az é­lel­mi­szer­i­pa­ron kívül?
Mivel magyarázható, hogy a Kisalföld középső részén alakult ki az ország egyik gazdasági centruma?
A hatszögű „textilnégyszög”
Állapítsd meg a függelék segítségével a könnyűipar szerepét hazánk gazdasági életében!
A munkaerő hányad részét foglalkoztatja a könnyűipar? Mi lehet az oka annak, hogy termelési eredményei a foglalkoztatottak számához viszonyítva csekélyek?
Mely alapanyagokat dolgozza fel a textilipar? Milyen szerepet tölt be az alapanyag a textilipari üzemek megtelepedésében?

229. ábra. A győri Rábából az elmúlt száz évben sokféle termék került ki: hidak, traktorok, a „Botond” katonai terepjárók, teherautók, vasúti kocsik, dízelmozdonyok. Legnevesebb termékei azonban az autóbuszok, majd a MAN-licenc alapján gyártott autóbuszmotorok és alvázak voltak.

229. ábra. A győri Rábából az elmúlt száz évben sokféle termék került ki: hidak, traktorok, a „Botond” katonai terepjárók, teherautók, vasúti kocsik, dízelmozdonyok. Legnevesebb termékei azonban az autóbuszok, majd a MAN-licenc alapján gyártott autóbuszmotorok és alvázak voltak.

A könnyűipar legjelentősebb gócpontja a Kisalföldön bontakozott ki mintegy két év­szá­zad­dal ezelőtt. Részben azzal magyarázható, hogy a textilipart megalapozó gyapjú kivitelének útvonala erre haladt Bécs felé. Így Győrben hamar kialakult a textilpiac. A város ma­nu­fak­tú­rá­i­ban feldolgozott gyapjútermékeket nyugati tőkések vásárolták fel. Ugyanakkor itt adták el a gyarmatokról származó gyapotot, amely a pamutipar felvirágzását hozta. Az alföld és a környező hegyvidék szegélyén, a sebes folyású patakok energiáját kihasználva, posztóványoló malmok épültek (pl. a Bakonyvidék peremén, Pápán és az Alpokalja szélén, Kőszegen). Sopronban és Szombathelyen fonodák, szövödék létesültek, majd a textilszálak feldolgozása is megkezdődött. Így tehát a Kisalföldön és peremén kialakult a textilipar csaknem valamennyi ága, amely meghatározta a táj gazdasági jellegét. El is nevezték a négy legjelentősebb központtal (Győr, Sopron, Szombathely, Pápa) határolt vidéket „tex­til­négy­szög­nek”. Mosonmagyaróvár és Kőszeg textilipara is jelentős. A legsokoldalúbb termelés Győrben fejlődött ki. Itt működik az ország egyetlen csipkefüggönygyára (Gardénia), valamint a kötött textíliát is használó legnagyobb műbőrgyár (Graboplast). A könnyűiparban sok (különösen női) munkaerő dolgozik, de az általa termelt érték szerény. Az 1990-es években ez az iparág is mély válságot élt át, hiszen mind nyersanyagának biztosításában, mind feldolgozott termékeinek értékesítésében kiszolgáltatott más országoknak.
Mivel magyarázható a könnyűipar szerény teljesítménye? Ismerd meg a következő oldalon lévő 27. szemelvényből!
27
A könnyűipar két évszázados kiszolgáltatottsága
A magyar könnyűipar mai gyenge teljesítményeinek a múltba nyúló okai vannak, amelyektől nehezen tud megszabadulni.
Termelő berendezései elavultak. A textilipar gépeinek átlagéletkora kétszerese a magyar textilgyáripar életkorának. Ezt a furcsa helyzetet az hozta, hogy az 1929–32-es gazdasági világválság idején a cseh és osztrák tőkések az egyre erősebb versenyben – talpon maradásuk érdekében – textilipari gépeiket modernekre cserélték, a leszerelt, elavult gépekkel pedig a magyarországi üzemeket szerelték fel.
A munkabérek egyötöd-egynegyed részei annak, mint amennyit a többi iparágban fizetnek, mert főleg alacsony szakképzettségű és női munkaerőt alkalmaznak.
Termelése kiszolgáltatott a szokások és a divat gyors változásának, ezért kis- és középüzemekben lenne hatékony, de a múltban ebben az iparágban is nagyüzemeket hoztak létre.
Annak ellenére hogy a kis- és középüzemek aránya nagy a többi iparághoz viszonyítva, nem tudnak versenyben maradni a nagyüzemekkel, mert elavult berendezésekkel dolgoznak. A jelenlegi gazdálkodási jogszabályok sem kedveznek működésüknek.
Mind a textil-, mind a papír-, a cellulóz- és a bőripar külföldi nyersanyag behozatalára szorul.
Jelentős a bérmunka aránya (pl. a ruha- és cipőiparban).
Kiépített üzemei jóval többet tudnának termelni, mint ami eladható az igényes piacokon.
Fejlett gépipar kapcsolatokra és szaktudásra alapozva
Melyek hiányoznak a gépipar telepítő tényezői közül a Kisalföldön?
Milyen összefüggés van a gépipar egyes ágai között? Milyen termékeket gyárt a gépipar?
231. ábra. A közművesített, szépen rendezett Győri Ipari Park nagy területen várja a hazai és külföldi vállalatok megtelepedését.

231. ábra. A közművesített, szépen rendezett Győri Ipari Park nagy területen várja a hazai és külföldi vállalatok megtelepedését.

A Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal találkozásában fejlődött ki a hajdani ke­res­ke­dő­vá­ros­ból az ország egyik legjelentősebb ipari városa, Győr. Nagyhagyományú élelmiszer- és textilipara nagyrészt fekvésének köszönhető. Gépipara közlekedési eszközök gyártására sza­ko­so­dott. A már több mint száz éves Rába vállalat bekapcsolódott a nemzetközi járműgyártási együttműködésbe. Olyan közúti jár­mű­al­kat­ré­sze­ket és részegységeket fejlesztett ki és gyárt, amelyeket más külföldi üzemek nem (232). Így a legnagyobb külkereskedelmet folytató magyar vállalatok közé tartozik. Az új, nyugati piacok felé fordulás a termelés átalakítását kívánta. Sze­ren­csé­re a felszabadult munkaerő talált munkát a városban megtelepedett német Audi cégnél. Itt a külföldről behozott alkatrészekből sze­mély­gép­ko­csi-motorokat gyártanak, amelyeket azután külföldön szerelnek be az autókba. A mezőgazdasági szakemberképzés régi központjában, Mosonmagyaróváron a gépgyártás a mezőgazdaság szol­gá­la­tá­ban áll.
Érdemes elolvasni!
Zöldmezős beruházás a hagyományokon
Ha Győrt a főváros felől, az M1-es autópályán közelítjük meg, láthatjuk, hogy új városrész körvonalai bontakoznak ki. A kiváló közlekedés-földrajzi helyzetet kihasználva 1991-ben osztrák és magyar tőkével láttak hozzá a Győri Nemzetközi Ipari Park kiépítéséhez. Olyan területet választottak hozzá, amelyen korábban rétek és szántók voltak, ezért – nemzetközi szóhasználattal élve – „zöldmezős” ipartelepítésnek mondjuk. A közművesített terület mind közúton, mind iparvágányon könnyen megközelíthető, de a tőle mindössze 15 km-re fekvő Pér község kis repülőtere magánrepülőgépek fogadására is alkalmas. A gönyűi kikötő a Mosoni-Duna és a Duna torkolatánál, mindössze 20 km-re van. A város és környékének nagy hagyományokon nevelkedett szakembergárdája van. Vagyis minden együtt állt ahhoz, hogy három ország határrégiójában nemzetközi cégek telepedjenek meg, mint ahogy tette ezt az osztrák chips-, illetve a fehérnemű-gyártó üzem, a német alumínium-alkatrészgyár vagy az amerikai textilpadlóüzem.
232. ábra. A Rába ma a közúti járművek főegységeinek gyártásában jár az élen. Az autóbuszok, teherautók, terepjárók futóművei (balra) az egyesült államokbeli piacokra éppúgy eljutnak, mint a motorok (középen). A járműüzemben autóbusz-alvázak és karosszéria-elemek készülnek (jobbra).
232. ábra. A Rába ma a közúti járművek főegységeinek gyártásában jár az élen. Az autóbuszok, teherautók, terepjárók futóművei (balra) az egyesült államokbeli piacokra éppúgy eljutnak, mint a motorok (középen). A járműüzemben autóbusz-alvázak és karosszéria-elemek készülnek (jobbra).
232. ábra. A Rába ma a közúti járművek főegységeinek gyártásában jár az élen. Az autóbuszok, teherautók, terepjárók futóművei (balra) az egyesült államokbeli piacokra éppúgy eljutnak, mint a motorok (középen). A járműüzemben autóbusz-alvázak és karosszéria-elemek készülnek (jobbra).

232. ábra. A Rába ma a közúti járművek főegységeinek gyártásában jár az élen. Az autóbuszok, teherautók, terepjárók futóművei (balra) az egyesült államokbeli piacokra éppúgy eljutnak, mint a motorok (középen). A járműüzemben autóbusz-alvázak és karosszéria-elemek készülnek (jobbra).


233. ábra. Komárom egykori városközpontja a Duna bal partján, ma Szlovákia területén van.

233. ábra. Komárom egykori városközpontja a Duna bal partján, ma Szlovákia területén van.

Iparosodott településlánc a vízi út mentén
A Kisalföld kelet felé egyre keskenyedve, Esztergomig kíséri a Dunát. E területet gazdasági kapcsolatai inkább a Dunántúli-középhegyvidékhez fűzik. Településeik fejlődésében azonban mindenkor nagy szerepe volt a Duna vízi útjának, ipari- és ivóvizének. Hatására bontakozott ki Lábatlan papír- és cementipara, Nyergesújfalu mű­szál­gyár­tá­sa, de Almásfüzitő alumíniumipara is. Esztergomtól Komáromig szinte összenőttek egymással az ipari települések. A táj legjelentősebb hídvárosa a múltban Komárom volt (233), amelyet azonban a trianoni döntés után meghúzott új országhatár kettévágott. A település így elveszítette városmagját és korábbi társadalmi-gazdasági szerepét, perifériára került. Ma főként könnyűipari üzemeket telepítenek a városba, és igyekeznek kihasználni kedvező fekvésének előnyeit. A Komáromtól Esztergomig húzódó terület ma is az ország egyik gazdasági tengelye, hiszen közép-európai jelentőségű közlekedési útvonalak (pl. a Duna és az M1-es autóút) haladnak rajta keresztül.
Tedd próbára tudásod!
1.
Miért mondhatjuk, hogy az alföldek hazánk legegységesebb tájai? Melyek – a látszólagos egyhangúság ellenére is – jellegzetesen elkülönülő tájtípusai? Miért és hogyan alakultak ki?
2.
Mutasd be idegenvezetőként ökológus szakembereknek a viszonylag érintetlen alföldi tájakat! Hová vinnéd a vendégeket? Milyen nehézségekbe ütköznél a kirándulás tervezésekor?
3.
Egy üzletember alföldi földterületet szeretne vásárolni, hogy élelmiszeripari vállalkozást alapítson. Milyen lehetőségei vannak? Lásd el tanácsokkal!
4.
Hasonlítsd össze a mezőgazdasági termelés lehetőségeit a hordalékkúpokon és a löszvidékeken! Hogyan igazodik ezekhez a feldolgozóipar?
5.
Egy községi önkormányzat úgy döntött, hogy szójafeldolgozó üzemet hoz létre a termőkörzetben. Ehhez a Szeged környéki fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának tapasztalatait kívánja hasznosítani. Értékeld szándékukat és választásukat!
6.
Hasonlítsd össze az iparszerű mezőgazdaság jellegzetességeit a hagyományos mezőgazdaságéval!
7.
Mely természeti erőforrásokat használják fel az Alföldre és a Kisalföldre települt ipari üzemek? Milyen különbségeket látsz a két táj között e tekintetben?
8.
Melyek azok az iparágak, amelyek elsősorban a társadalmi erőforrásokat hasznosítják az alföldi tájakon? Hogyan mutatkozik meg ez területi elhelyezkedésükben?
9.
Mely célok teremtették meg az ipart az alföldeken a társadalmi-gazdasági fejlődés során?
10.
Milyen esélyeid vannak az alföldi ipari parkokban, ha konfekcióipari, csomagolással foglalkozó, szórakoztató elektronikai vagy nyomdaipari vállalkozásod számára keresel telephelyet? Szervezzetek versenytárgyalást! Érvelj mellette úgy, hogy a te céged nyerje el a letelepedés lehetőségét!
Leckéhez tartozó extrák

Ipari park

Biztosítja a vállalkozások számára az infrastrukturális feltételeket és szolgáltatásokat.

Zöld- és barnamezős beruházások

Egy új ingatlant építhetnek teljesen üres területre, de akár felújíthatnak egy romos régi épületet is.

Ipari park

Zöld- és barnamezős beruházások

Kosárba helyezve!