A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 4.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
káprázatos színek, csalogató illatok
Milyen dalt vagy verset ismersz, amelyben megénekelik a tavaszi virágok szépségét, illatát?
Melyik növény virágát ismernéd fel csukott szemmel is? Melyik érzékszerved segít ebben?
136. ábra. A meggy tavasszal kibomló virágai nemcsak gyönyörködtetnek, hanem eszünkbe juttatják az ízletes piros gyümölcsöket is.

136. ábra. A meggy tavasszal kibomló virágai nemcsak gyönyörködtetnek, hanem eszünkbe juttatják az ízletes piros gyümölcsöket is.

A tavasz a virágnyílás fő ideje. A lágy szárú és a fás szárú növények virágba borulnak, igaz ki előbb, ki utóbb. De miért teszik? Fennmaradásukért, vagyis a virágos növények így gondoskodnak utódaikról. A virágok a növények szaporító szervei. Először bimbóként hívják fel magukra a figyelmet. Kezdetben csak zöld duzzanatként látszanak a kocsányon. Majd egyre növekszik a bimbó. Később kibomlanak a zöld csészelevelek, és előtűnnek a színes sziromlevelek. Később a Nap melegétől kiterülnek a csésze- és a sziromlevelek, vagyis a virágtakaró levelek. Ekkor tárulnak fel a virág féltve őrzött részei, az ivarlevelek, azaz a porzók és a termő (138) . A porzók portokjai virágport rejtenek. A termő magházában pedig a leendő magok kezdeményei fejlődnek.
138. ábra. Amíg a virág bimbó, addig a csésze és a sziromlevelek betakarják a termőt és a porzókat. Így védik azokat az időjárás viszontagságaitól mindaddig, amíg elég érettek lesznek a szaporodásra.

138. ábra. Amíg a virág bimbó, addig a csésze és a sziromlevelek betakarják a termőt és a porzókat. Így védik azokat az időjárás viszontagságaitól mindaddig, amíg elég érettek lesznek a szaporodásra.

Miért illatoznak a virágok?
Miről ismered fel a porzót és a termőt? Válaszolj a 138. ábra segítségével!
Olvasd le a 140. ábráról, hogy hogyan szerzi meg a méh az édes nektárt az ibolya virágából! Próbáld elmondani, miért jó ez a növénynek!
A kora tavasszal nyíló virágok a rovaroknak kínálják magukat. Különféle cselekkel csalogatják magukhoz a még csak ébredező állatokat. Élénk színükkel, kellemes illatukkal hívják fel magukra a figyelmet. A rájuk talált rovarok keresgélik a virág belsejében képződő édes nedvet, a nektárt (139) . Miközben izgatottan sürögnek-forognak, a portokból kiszabadult töméntelen virágpor szőrös testükre és lábaikra tapad (140) . Később könnyen rákenődik az ebben a virágban, vagy egy másikban kandikáló termő tetejére, a bibére. Ezzel a rovar el is végezte a virág megporzását. Vannak olyan növények, amelyek a szélre bízzák ezt a munkát.
137. ábra. A rovarok szeme másként látja a színeket, mint a miénk. Olyan színeket is látnak, amelyeket mi nem. A sárga virágot kéknek látják, amely a nektárhoz csalogató mintákat is rejt.
137. ábra. A rovarok szeme másként látja a színeket, mint a miénk. Olyan színeket is látnak, amelyeket mi nem. A sárga virágot kéknek látják, amely a nektárhoz csalogató mintákat is rejt.

137. ábra. A rovarok szeme másként látja a színeket, mint a miénk. Olyan színeket is látnak, amelyeket mi nem. A sárga virágot kéknek látják, amely a nektárhoz csalogató mintákat is rejt.

139. ábra. A rovarok sok virágport szednek magukra táplálékkeresés közben. Amikor átrepülnek egy másik virágra, áthurcolják a virágport, és a bibére kenik. Ezzel akaratlanul is nagy szolgálatot tesznek a virágos növényeknek.
140. ábra. Az ibolya illatával csalogatja az éhes rovarokat a nektárra. Csakhogy az jól el van rejtve a virág belsejében, annak sarkantyúszerű nyúlványában. Csak a hosszú szívókájú méhek képesek hozzáférni.
139. ábra. A rovarok sok virágport szednek magukra táplálékkeresés közben. Amikor átrepülnek egy másik virágra, áthurcolják a virágport, és a bibére kenik. Ezzel akaratlanul is nagy szolgálatot tesznek a virágos növényeknek.140. ábra. Az ibolya illatával csalogatja az éhes rovarokat a nektárra. Csakhogy az jól el van rejtve a virág belsejében, annak sarkantyúszerű nyúlványában. Csak a hosszú szívókájú méhek képesek hozzáférni.

 

Érdemes elolvasni!
Miért nem ejtik el a rovarok a virágporszemeket?
Nézd csak meg a vonalzódon, milyen kicsi 1 milliméter! Ha húsz-huszonöt virágporszemet egymás mellé sorakoztathatnál, éppen 1 mm-t tennének ki. Hogyhogy nem esnek le a gyorsan röpködő rovarokról? Úgy, hogy megkapaszkodnak. Apró kampócskákkal, horgocskákkal összefogódznak, és beleakadnak a rovarok szőrös testébe. Egyszerűen nem lehet lerázni azokat.
A szerénynek hitt csalogató
A hóvirágot egyszerű szirmaival, bókoló virágaival a szerénység egyik mintaképének tartják. Pedig dehogy szerény, csak élni akar. Virágait azzal óvja a széltől, az esőtől, hogy lecsüggeszti. Szirmai azonban pompás rovarcsalogatók. A barna avar fölött szinte világít a hófehér virág. Benne sárga porzók csillognak selymesen zöld háttér előtt, hát még a rajtuk ülő ezernyi aranysárga virágporszem! El is lepik a hóvirágot a korán ébredő rovarok. A szirmok rovátkái szinte a portokokhoz vezetik a táplálékot keresgélő állatokat, hiszen lefelé, a virágkehely felé futnak. A virágport rejtő tokok csak akkor pattannak fel, ha a rovarok megérintik. Ilyenkor valóságos virágporeső zúdul a mézcsárdába tévedt állatkákra.
141. ábra. Ilyenek a margaréta (balra), a gólyaorr (középen) és a hegyi juhar (jobbra) virágporszemei ezerszeresre nagyítva. Felületükön kiemelkedések, kampók vannak, amelyekkel könnyen megkapaszkodhatnak a bibéken.

141. ábra. Ilyenek a margaréta (balra), a gólyaorr (középen) és a hegyi juhar (jobbra) virágporszemei ezerszeresre nagyítva. Felületükön kiemelkedések, kampók vannak, amelyekkel könnyen megkapaszkodhatnak a bibéken.

A megporzás után új élet indul a virágban. A termő tetejére került virágporszemből „kiszabadul” egy szaporítósejt, amely hosszú, nehéz út után eljut a magházban rejtőző másik szaporítósejthez. Amikor ez a két sejt összeolvad, megtörténik a megtermékenyítés. A termőből termés, a magkezdeményből pedig mag fejlődik.
Sorolj fel terméseket! Mikor érnek? Miről ismered fel az egyes terméseken, hogy már megértek?
Leckéhez tartozó extrák

Virág

Az animáció segítségével megismerhetjük egy tipikus virág felépítését.

Virág

Kosárba helyezve!