Földrajz 10.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!

A rendszerváltás társadalmi-gazdasági hatásai

kiegészítő anyag

FOGALOMTÁR

rendszerváltás, tervgazdaság, adósságcsapda, piacgazdaság, tulajdonformák, privatizáció, munkanélküliség, infláció, gazdasági és foglalkozási szerkezet, külföldi működő tőke

A rendszerváltás előtti jellemzők

kép a lexikonba

A nehézipar erőltetett fejlesztése hívta életre az 1950-es években a Dunai Vasművet

Ahhoz, hogy a rendszerváltás lényegét érthetőbbé tegyük, egy rövid visszatekintésben összegezzük a megelőző időszak társadalmi-gazdasági jellemzőit.

A második világháború után a régió többi országához hasonlóan nálunk is megkezdődött a politikai és gazdasági élet szovjet mintájú átalakítása. 1948-ban a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülésével megteremtődtek az egypártrendszerre épülő pártállami diktatúra feltételei.

Átalakult a gazdaság is. A földreform végrehajtása után (1945) erőszakos szövetkezetesítés kezdődött. Felszámolták a magántulajdont. Nemcsak a bányák, a gyárak, a bankok, a közleke dés kerültek állami tulajdonba, hanem pl. a sajtó, a filmgyártás, a könyvkiadás és az oktatás is. Fokozatosan épült ki a központi gazdaságirányítás. 1947-ben elkezdődött a tervgazdálkodás. A ránk erőltetett intézkedések súlyos aránytalanságokat idéztek elő a gazdasági szerkezetben. Túlfejlesztették a nehézipart a mezőgazdaság rovására.

A szovjet érdekszférába tartozó országok egy új gazdasági közösséget alapítottak a Szovjetunió vezetésével. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) célja a tagállamok gazdaságainak összehangolása volt. Továbbá annak bizonyítása, hogy lehetséges a kapitalista fejlődéstől gyökeresen eltérő szocialista típusú fejlődés és együttműködés is.

A tagországok terveit egyeztetve hosszú lejáratú egyezményekkel szabályozták a kölcsönös árucserét*. Bár az országok egy-egy iparágban szakosodtak, az előállított termékek minősége alacsony színvonalú volt. A KGST nem vált integrációs szervezetté. Tagjai hosszú időre kimaradtak a fejlett országokkal való gazdasági együttműködésekből.

A szovjet mintájú rendszer és a KGST egyaránt működésképtelennek bizonyult. Mind termelékenységben, mind műszaki fejlődésében alulmaradt a piacgazdaságot működtető nyugati országokkal szemben. A KGST 1991-ben megszűnt.

kép a lexikonba

A köztársaság kikiáltása a Kossuth téren 1989-ben

A tervgazdaság átalakítása

A tervgazdaság átalakítása már a szocializmusban megkezdődött. A kormányzat 1968-tól reformokkal próbált enyhíteni a szocialista gazdaság egyre súlyosbodó problémáin (pl. a nagyvállalatok döntési lehetőségeinek növelésével).

Az 1980-as évektől ösztönözni kezdte a magánvállalkozások létesítését, eleinte a mezőgazdaság, a kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások terén (a „második gazdaság” megjelenése). Mindezek a piacgazdaság csíráinak tekinthetők. A szovjet nyersanyag- és energiaellátástól való füg gés és a rossz hatásfokú ipari ágazatok fenntartása azonban egyre mélyítette a válságot. Gazdaságunk távolra került a technikai haladás élvonalától is.

Az életszínvonal* fenntartására jelentős hiteleket vett fel az ország. Ezek visszafizetése is újabb hitelekből történt, ami az 1980-as években a nettó adósságállomány megduplázódásához vezetett.

Mit tanultál más országok eladósodásának okairól? Mi az adósságcsapda? Az infláció felgyorsult, a lakosság vásárlóereje erőteljesen csökkent. A költségvetési hiány* enyhítésére vezették be 1988-ban az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót.

A gazdaság válságához társadalmi és politikai válság is párosult. Mindezek elodázhatatlanná tették az alapvető változtatások megindítását az élet csaknem minden területén. Az alkalmazott lépések együtt jártak az árak és a kereskedelem fokozatos liberalizációjával, a piacgazdaság intézményi és jogi alapjainak lerakásával.

kép a lexikonba

A munkanélküliség alakulása a rendszerváltás után. Hasonlítsd össze a munkanélküliség adatait az EU néhány országával, és a hazai régiókét egymással! (167. 1. ábra)

A tervgazdaságból a piacgazdaságba

Az 1989-es politikai rendszerváltást követő években Magyarország megteremtette a piacgazdaság feltételeit.

Az 1990-es évtized elején – főként a keleti piacok összeomlása és a gazdasági szerkezetváltás* következtében – visszaesett a gazdaság teljesítménye. Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek* száma. Zsugorodtak a keresetek, a jövedelmek és az állami bevételek. Erőteljesen nőtt az adósságállomány, a költségvetési, a fizetési és a kereskedelmi mérleg hiánya. Mindezek következtében csökkent a GDP.

kép a lexikonba

A 15–74 éves népesség munkanélküliségi aránya (2006). Nézz utána a frissebb adatoknak!

A visszaesés korszaka az 1990-es évek közepére-végére lezárult. Magyarország sikeresen végrehajtotta az átmenetet a piacgazdaságba. A folyamat során kialakultak, és működőképessé váltak a piacgazdaság intézményei.

Melyek ezek az intézmények? Milyen feladatokat látnak el?

Hazánkban egyidejűleg zajlott a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető átalakulás és a nemzetgazdaság integrálódása az európai és a globális piacokba. Mindezek együttes megjelenésére nem állt előttünk példa.

Az átmenet és árnyoldalai

A rendszerváltás előtt az állami tulajdonban* lévő vállalatok adták a GDP 80%-át, a magángazdaságok részesedése 20% körüli volt. A piacgazdasági átalakulással ez az arány megfordult. A gazdaság tehát döntően a magántulajdonra* épül.

kép a lexikonba

A privatizációs* bevételek alakulása. Mire használta fel az állam a bevételeket?

A piacgazdaság egyfajta szimbólumaként 1990-ben megkezdte működését a Budapesti Értéktőzsde.

Nézz utána! Mely szolgáltatások, cégek vannak még állami tulajdonban, melyek privatizációja várható?

Az átmenet során sokkhatásként érte a társadalmat a tömeges munkanélküliség* megjelenése. A gazdaságtalanul működő nagyüzemek leállása következtében közel 1,5 millió fővel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Különösen súlyosan érintette a leépítés a bányászatban, a kohászatban és a mezőgazdaságban dolgozó kat. A magánszektor megjelenése ezt nem tudta ellensúlyozni.

kép a lexikonba

A munkanélküliek aránya (2007). Keress magyarázatokat a régiók közötti különbségekre!

Hiányzott a magánvállalkozásokhoz a tőke, a tapasztalat, a vállalkozásra való készség, de az állam támogató politikája is. Az 1990-es évek derekáig a mennyiségi létszámleépítés és elbocsátás volt a jellemző.

Az 1990-es évek második felétől érzékelhetően nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség 10% alá csökkent. Egyre inkább előtérbe került a munkaerő szakképzettsége, tudása, munkakultúrája, nyelvtudása, megújulásra való hajlandósága: a munkaerő minősége. Megjelent a munkaerőpiacon a modern társadalmakra jellemző kettősség: a túlkereslet az éppen felfutó szakmák iránt, illetve a túlkínálat az elavultakból.

Keress aktuális példákat mindkettőre!

A 15–64 év közötti tényleges munkavállalók aránya napjainkban hazánkban 57%, míg az EU-27 csoportban 63%. Az is rontja a hazai arányokat, hogy nehezen nyer nálunk teret a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka**.

Mivel magyarázható ez?

Az 1990-es évek elején ugyancsak ugrásszerűen megnőtt az infláció. Később a piacgazdasági feltételek kialakulásával fokozatosan csökkent az üteme.

A forint 1996-ban konvertibilissé vált.

Nézz utána! Mennyire felel meg hazánk az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek?

kép a lexikonba	kép a lexikonba
Az infláció alakulása. Hasonlítsd össze néhány szomszédos országéval! Nézz utána a frissebb adatoknak!	Vizsgáld meg a foglalkozási szerkezet* átrétegződését! Melyeket tartod kedvező, illetve kedvezőtlen változásnak? Hasonlítsd össze a 13.2. ábrával!

kép a lexikonba

Versenyképességünk megőrzésének feltétele a szakképzett munkaerő

Erősödő ipar és élre törő szolgáltatás

Az átmeneti időszak felerősítette a gazdasági és foglalkozási szerkezet* átalakulását. Csökkent a mezőgazdaság és az alapanyag-termelés részesedése. Erősödött a feldolgozóipar. Látványosan emelkedett a szolgáltatások hozzájárulása a GDP-hez.

Hazánkban 1992-ben haladta meg először a szolgáltatásban dolgozók aránya az 50%-ot. Ekkor léptünk át a posztindusztriális* szakaszba.

A hazai foglalkozási átrétegződés oka az ipar hirtelen zsugorodása volt (az ipari ágazatok válsága, az üzemek bezárása). Az emiatt munkanélkülivé vált emberek sokszor csak hosszabb idő elteltével, évek múlva találtak állást a dinamikusan bővülő harmadik szektorban.

kép a lexikonba

A GDP-hez való hozzájárulás a gazdaság fő szektorai szerint (2006). Keress olyan országot, ahol hasonlóak az arányok!

Kilépés a gazdasági csapdákból

Az 1990-es évek elején hazánk többszörös gazdasági csapdába került. A felhalmozódott külföldi adósság és kamatainak törlesztése nagy terhet rótt az átalakuló gazdaságra. Ráadásul ezzel egyidőben csökkent az ország gazdasági teljesítménye. A valutatartalékok és az exportbevételek egyaránt visszaestek.

A kamatfizetési terhek miatt a költségvetési hiány* is csapdahelyzetet eredményezett. Miközben csökkentek a költségvetés bevételei (a gazdasági teljesítmény visszaesése, a magas munkanélküliség miatt), nagymértékben nőttek a kiadásai (munkanélküli segély stb.).

Az 1990-es évek végére a költségvetési hiány nemzetközileg is elfogadható mértékre csökkent. Ehhez járult hozzá például az export erőteljes emelkedése. Ez döntően a külföldi működő tőke zöldmezős ipari beruházásaiból származott. A privatizációs bevételek pedig a valutatartalékot növelték.

kép a lexikonba

Mikroelektronikai üzem Székesfehérvárott

Az 1990-es évtized második felétől Kelet-Közép-Európa lendületesen fejlődött. A térség gazdasági növekedésének* motorja a külföldi működő tőke beáramlása volt. Ezek a pozitív folyamatok érvényesültek hazánk gazdaságában is.

A tőkebeáramlás, a termelékenység, az árukivitel (export) növekedése, a szolgáltatások bővítése, a beruházásokat ösztönző gazdaságpolitika eredményeként hazánk kilépett a gazdasági csapdákból.

Magyarország gazdaságát az ezredfordulón fenntartható növekedés, nyitott, versenyképes piacgazdaság jellemezte. A változó nemzetközi gazdasági környezethez való alkalmazkodás azonban – az EU-csatlakozást követően is – folyamatos kihívást jelent hazánknak.