|
|
|
|
A rendszerváltás társadalmi-gazdasági hatásai
kiegészítő anyag
|
| FOGALOMTÁR |
|
A rendszerváltás előtti jellemzők
|
|
Ahhoz, hogy a rendszerváltás lényegét érthetőbbé tegyük, egy rövid visszatekintésben összegezzük a megelőző időszak társadalmi-gazdasági jellemzőit.
A második világháború után a régió többi országához hasonlóan nálunk is megkezdődött a politikai és gazdasági élet
szovjet mintájú
átalakítása. 1948-ban a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülésével megteremtődtek az egypártrendszerre épülő pártállami diktatúra feltételei.
Átalakult a gazdaság is. A földreform végrehajtása után (1945) erőszakos szövetkezetesítés kezdődött. Felszámolták a magántulajdont. Nemcsak a bányák, a gyárak, a bankok, a közleke
dés kerültek állami tulajdonba, hanem pl. a sajtó, a filmgyártás, a könyvkiadás és az oktatás is. Fokozatosan épült ki a központi gazdaságirányítás. 1947-ben elkezdődött a
tervgazdálkodás.
A ránk erőltetett intézkedések súlyos aránytalanságokat idéztek elő a gazdasági szerkezetben. Túlfejlesztették a nehézipart a mezőgazdaság rovására.
A szovjet érdekszférába tartozó országok egy új gazdasági közösséget alapítottak a Szovjetunió vezetésével. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
(KGST)
célja a tagállamok gazdaságainak összehangolása volt. Továbbá annak bizonyítása, hogy lehetséges a kapitalista fejlődéstől gyökeresen eltérő
szocialista típusú
fejlődés és együttműködés is.
A tagországok terveit egyeztetve hosszú lejáratú egyezményekkel szabályozták a kölcsönös árucserét*. Bár az országok egy-egy iparágban szakosodtak, az előállított termékek minősége alacsony színvonalú volt. A KGST nem vált integrációs szervezetté. Tagjai hosszú időre kimaradtak a fejlett országokkal való gazdasági együttműködésekből.
A szovjet mintájú rendszer és a KGST egyaránt
működésképtelennek
bizonyult. Mind termelékenységben, mind műszaki fejlődésében alulmaradt a piacgazdaságot működtető nyugati országokkal szemben. A KGST 1991-ben megszűnt.
A tervgazdaság átalakítása
A tervgazdaság átalakítása már a
szocializmusban
megkezdődött. A kormányzat 1968-tól reformokkal próbált enyhíteni a szocialista gazdaság egyre súlyosbodó problémáin (pl. a nagyvállalatok döntési lehetőségeinek növelésével).
Az 1980-as évektől ösztönözni kezdte a
magánvállalkozások
létesítését, eleinte a mezőgazdaság, a kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások terén (a
„második gazdaság”
megjelenése). Mindezek a piacgazdaság csíráinak tekinthetők. A szovjet nyersanyag- és energiaellátástól való füg
gés és a rossz hatásfokú ipari ágazatok fenntartása azonban egyre mélyítette a válságot. Gazdaságunk távolra került a technikai haladás élvonalától is.
Az életszínvonal* fenntartására jelentős
hiteleket
vett fel az ország. Ezek visszafizetése is újabb hitelekből történt, ami az 1980-as években a nettó adósságállomány megduplázódásához vezetett.
Mit tanultál más országok eladósodásának okairól? Mi az
adósságcsapda?
Az infláció felgyorsult, a lakosság vásárlóereje erőteljesen csökkent. A költségvetési hiány* enyhítésére vezették be 1988-ban az általános
forgalmi adót
és a
személyi jövedelemadót.
A gazdaság válságához társadalmi és politikai válság is párosult. Mindezek elodázhatatlanná tették az alapvető változtatások megindítását az élet csaknem minden területén. Az alkalmazott lépések együtt jártak az árak és a kereskedelem fokozatos liberalizációjával, a piacgazdaság intézményi és jogi alapjainak lerakásával.
|
|
A 15–64 év közötti tényleges munkavállalók aránya napjainkban hazánkban 57%, míg az EU-27 csoportban 63%. Az is rontja a hazai arányokat, hogy nehezen nyer nálunk teret a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka**.
Mivel magyarázható ez?
|
|
Az 1990-es évek elején ugyancsak ugrásszerűen megnőtt az
infláció.
Később a piacgazdasági feltételek kialakulásával fokozatosan csökkent az üteme.
A forint 1996-ban konvertibilissé vált.
Nézz utána! Mennyire felel meg hazánk az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek?
|
|
Erősödő ipar és élre törő szolgáltatás
Az átmeneti időszak felerősítette a
gazdasági
és
foglalkozási szerkezet*
átalakulását. Csökkent a mezőgazdaság és az alapanyag-termelés részesedése. Erősödött a feldolgozóipar. Látványosan emelkedett a szolgáltatások hozzájárulása a GDP-hez.
|
|
Hazánkban 1992-ben haladta meg először a szolgáltatásban dolgozók aránya az 50%-ot. Ekkor léptünk át a posztindusztriális* szakaszba.
A hazai foglalkozási átrétegződés oka az ipar hirtelen zsugorodása volt (az ipari ágazatok válsága, az üzemek bezárása). Az emiatt munkanélkülivé vált emberek sokszor csak hosszabb idő elteltével, évek múlva találtak állást a dinamikusan bővülő harmadik szektorban.
|
Kilépés a gazdasági csapdákból
Az 1990-es évek elején hazánk többszörös gazdasági csapdába került. A felhalmozódott külföldi adósság és kamatainak törlesztése nagy terhet rótt az átalakuló gazdaságra. Ráadásul ezzel egyidőben csökkent az ország gazdasági teljesítménye. A valutatartalékok és az exportbevételek egyaránt visszaestek.
|
|
A kamatfizetési terhek miatt a költségvetési hiány* is csapdahelyzetet eredményezett. Miközben csökkentek a költségvetés bevételei (a gazdasági teljesítmény visszaesése, a magas munkanélküliség miatt), nagymértékben nőttek a kiadásai (munkanélküli segély stb.).
|
|
Az 1990-es évek végére a költségvetési hiány nemzetközileg is elfogadható mértékre csökkent. Ehhez járult hozzá például az export erőteljes emelkedése. Ez döntően a
külföldi működő tőke
zöldmezős ipari beruházásaiból származott. A privatizációs bevételek pedig a valutatartalékot növelték.
Az 1990-es évtized második felétől Kelet-Közép-Európa lendületesen fejlődött. A térség gazdasági növekedésének* motorja a külföldi működő tőke beáramlása volt. Ezek a pozitív folyamatok érvényesültek hazánk gazdaságában is.
A tőkebeáramlás, a termelékenység, az árukivitel (export) növekedése, a szolgáltatások bővítése, a beruházásokat ösztönző gazdaságpolitika eredményeként hazánk kilépett a gazdasági csapdákból.
Magyarország gazdaságát az ezredfordulón fenntartható növekedés, nyitott, versenyképes
piacgazdaság
jellemezte. A változó nemzetközi gazdasági környezethez való alkalmazkodás azonban – az EU-csatlakozást követően is – folyamatos kihívást jelent hazánknak.
|
;){kind=link}
;){kind=link}
&src=./course/foldrajz_10/jpg_big/f0_149-3_2008.jpg&bid=MS-2625&laz=L102623');){kind=link}
. Nézz utána a frissebb adatoknak!&src=./course/foldrajz_10/jpg_big/f0_182-3_2008.jpg&bid=MS-2625&laz=L102623');){kind=link}
;){kind=link}
. Keress magyarázatokat a régiók közötti különbségekre!&src=./course/foldrajz_10/jpg_big/f0_r183-1uj_2008.jpg&bid=MS-2625&laz=L102623');){kind=link}
;){kind=link}
;){kind=link}
;){kind=link}
. Keress olyan országot, ahol hasonlóak az arányok!&src=./course/foldrajz_10/jpg_big/f0_184-1uj_2008.jpg&bid=MS-2625&laz=L102623');){kind=link}
;){kind=link}
|
|
|
|