A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A medence földjének története
A kincses medence évmilliói
Mikor keletkeztek nagy hegységrendszerek a földtörténet során?
Mely folyamatok során születnek hegységek?
Milyen módjait ismered a medencék és az alföldek kialakulásának? Mikor keletkeztek Európa nagy síkvidékei?
Mely kőzetlemezen fekszik Európa? (Használd az atlasz szerkezeti térképét!) Mely kőzetlemezekkel szomszédos? Milyen folyamatok játszódtak le kőzetlemezünk határán?
Európa mely részeivel rokon a Kárpát-medence fejlődése? Milyen földrajzi következményekkel jár ez a rokonság?
4. táblázat. A földtörténeti időbeosztás és a legfontosabb földtörténeti események.

4. táblázat. A földtörténeti időbeosztás és a legfontosabb földtörténeti események.

Mi van a Kárpát-medence fenekén?
A Kárpát-medence a kőzetlemezek különös ütközési területe. Talán nem is olyan meglepő ez, ha belegondolsz azokba a folyamatokba, amelyek a kőzetlemezek találkozása mentén játszódnak le. Hiszen a medence abban az övezetben fekszik, ahol az Eurázsiai-kőzetlemez és az Afrikai-kőzetlemez egymáshoz préselődött. A közéjük szorult óceáni üledékekből felgyűrődtek az Eurázsiai-hegységrendszer vonulatai. Ekkor a lemezek peremei összetöredeztek, kisebb-nagyobb darabjai leszakadtak és elvonszolódtak. Így történhetett, hogy az afrikai eredetű lemezszegély-darab ékszerűen benyomult az Eurázsiai-lemez testébe. Mintegy 25 millió évvel ezelőtti össze­for­ra­dá­suk helye a Közép-magyarországi vonal (nagyszerkezeti zóna) (84). Azok a kőzetek tehát, amelyek a fő szerkezeti vonaltól északnyugatra fekszenek, az Afrikai-lemez peremén keletkeztek, az egykori Tethys-óceán (tétisz) déli partszegélyén. Az a szénhidrogén-kutató mélyfúró pedig, amely a szerkezeti vonaltól délkeletre hatol a medencealjzatba, az Eurázsiai-kőzetlemez déli peremén, a Tethys-óceánban keletkezett kőzeteket éri el. A Kárpát-medence 25 millió évesnél idősebb kőzetei tehát nem a mai helyükön keletkeztek, hanem évmilliókig tartó utazással jutottak a mai helyükre (86).
84. ábra. Ha képzeletben lefejtenénk a Kárpát-medencét kitöltő laza üledékes kőzeteket kb. 4000 m mélységig, különös dolgot látnánk. A medence északnyugati fele az afrikai kőzetlemez pereméről származik.
85. ábra. A Kárpát-medencét körbefogó magashegység, a Kárpátok a 2655 m-es Gerlahfalvi-csúcsban emelkedik a legmagasabbra. Emlékezteti a szemlélőt azokra a roppant erőkre, amelyek felgyűrték a pompás hegyvonulatot.
84. ábra. Ha képzeletben lefejtenénk a Kárpát-medencét kitöltő laza üledékes kőzeteket kb. 4000 m mélységig, különös dolgot látnánk. A medence északnyugati fele az afrikai kőzetlemez pereméről származik.85. ábra. A Kárpát-medencét körbefogó magashegység, a Kárpátok a 2655 m-es Gerlahfalvi-csúcsban emelkedik a legmagasabbra. Emlékezteti a szemlélőt azokra a roppant erőkre, amelyek felgyűrték a pompás hegyvonulatot.
Figyeld meg a 86. ábrán látható hegységek mai elrendeződését a térképen! Találj magyarázatot az eltérésekre!
A földtörténeti múlt eseményeiről és az egykori élővilág maradványairól részletesen olvashatsz Juhász Árpád Évmilliók emlékei című könyvében
86. ábra. „Pillanatképek” a Kárpát-medence fejlődéstörténetéből. (Az első két rajzon rárajzoltuk a kőzetlemezekre a földrészek mai körvonalát, hogy könnyebben tájékozódj azokon.) Az óidő végén (kb. 250 millió éve) a korábbi egységes szárazföld, a Pangea eurázsiai partját az ős-Tethys óceán vize mosta. A mai Kárpát-medence vidéke ekkor az öböl elhegyesedő, nyugati végénél volt (zöld kör), így ott változatos üledékes kőzetek képződtek. A középidőben a tengeri mészvázú élőlények elhalt maradványaiból hatalmas mészkő- és dolomittömegek keletkeztek a hátságképződés során kinyíló Tethys-óceán fenekén. A medencét ma övező egyes hegységek anyaga más-más környezetben született. (Helyüket jelzik a zöld nyilak.) Csak az eocén kor végén (kb. 40 millió évvel ezelőtt) került egymás közelébe az Eurázsiai-kőzetlemez és az afrikai eredetű kőzetlemez-darab. Az afrikai töredék hátán utazva csúsztak be a Kárpát-medence északi felébe pl. a Dunántúli-középhegyvidék vagy a Bükk üledékes kőzettömegei.

86. ábra. „Pillanatképek” a Kárpát-medence fejlődéstörténetéből. (Az első két rajzon rárajzoltuk a kőzetlemezekre a földrészek mai körvonalát, hogy könnyebben tájékozódj azokon.) Az óidő végén (kb. 250 millió éve) a korábbi egységes szárazföld, a Pangea eurázsiai partját az ős-Tethys óceán vize mosta. A mai Kárpát-medence vidéke ekkor az öböl elhegyesedő, nyugati végénél volt (zöld kör), így ott változatos üledékes kőzetek képződtek. A középidőben a tengeri mészvázú élőlények elhalt maradványaiból hatalmas mészkő- és dolomittömegek keletkeztek a hátságképződés során kinyíló Tethys-óceán fenekén. A medencét ma övező egyes hegységek anyaga más-más környezetben született. (Helyüket jelzik a zöld nyilak.) Csak az eocén kor végén (kb. 40 millió évvel ezelőtt) került egymás közelébe az Eurázsiai-kőzetlemez és az afrikai eredetű kőzetlemez-darab. Az afrikai töredék hátán utazva csúsztak be a Kárpát-medence északi felébe pl. a Dunántúli-középhegyvidék vagy a Bükk üledékes kőzettömegei.

A kőzetlemezek torlódásának következményei
Elevenítsd fel, hogy milyen folyamatok játszódnak le, amikor két szárazföldi kőzetlemezrész összetalálkozik egymással!
87. ábra. A Velencei-hegységben felszínre bukkan az óidő során a szárazföldi kéregben keletkezett gránittömeg. A gránit a szerkezeti mozgásoknak is ellenálló kőzet, ezért alkalmas a tengerszint feletti magasság rögzítésére. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején hazánk magassági alappontját Nadap község határában helyezték el. Minden magyarországi pont tengerszint feletti magasságát e ponthoz viszonyítva számították ki.
88. ábra. Az Erdélyi-középhegység keleti peremén tornyosuló középidei mészkőrög, a Székely-kő. A mögötte megbújó kis településeket megóvja az időjárás támadásaitól, és a lakókat egy különleges jelenséggel kápráztatja el. Itt ugyanis naponta kétszer kel fel a Nap. Először a látóhatáron, de rövidesen elbújik a hegy mögött, és csak néhány óra múlva bukkan elő újra a sziklák tetején.
87. ábra. A Velencei-hegységben felszínre bukkan az óidő során a szárazföldi kéregben keletkezett gránittömeg. A gránit a szerkezeti mozgásoknak is ellenálló kőzet, ezért alkalmas a tengerszint feletti magasság rögzítésére. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején hazánk magassági alappontját Nadap község határában helyezték el. Minden magyarországi pont tengerszint feletti magasságát e ponthoz viszonyítva számították ki.88. ábra. Az Erdélyi-középhegység keleti peremén tornyosuló középidei mészkőrög, a Székely-kő. A mögötte megbújó kis településeket megóvja az időjárás támadásaitól, és a lakókat egy különleges jelenséggel kápráztatja el. Itt ugyanis naponta kétszer kel fel a Nap. Először a látóhatáron, de rövidesen elbújik a hegy mögött, és csak néhány óra múlva bukkan elő újra a sziklák tetején.
A kőzetlemez-darabok vonszolódása, torlódása azzal jár, hogy a kőzeteik összepréselődnek és átalakulnak. Máskor az óceánfenék anyagából is magukkal cipelnek darabokat (90). Azonban a kőzetlemezmozgások leglátványosabb következménye a hegységképződés. A kőzetlemezek között lévő óceáni üledéktömegek felgyűrődésének emlékei az Alpok és a Kárpátok vonulatai. A középidő végétől a harmadidőszak végéig, a mintegy 190 millió évig tartó alpi hegységképződés során keletkeztek. Egyes felgyűrt üledékredők a roppant nyomóerők hatására elszakadtak gyökerüktől. Így hatalmas üledéktakarót borítottak környezetükre. Legszebb példáit az Északnyugati- és a Déli-Kárpátokban találjuk, de pl. a Villányi-hegység is e folyamatnak köszönheti pikkelyes szerkezetét. A kőzetlemez-darabok találkozását és alábukását több ízben főleg andezites vulkanizmus is kísérte   (89, 93).
90. ábra. Az Egerből Bélapátfalvára vezető út mentén, Szarvaskő község területén különös, sok-sok egymásra rakott párnára emlékeztető kőzettömeget láthatsz. Bazaltszerű anyaga az óceáni hátság mentén, a tenger mélyén keletkezett a középidő elején, amikor a Tethys-óceán medencéje felnyílt.
89. ábra. A Kárpát-medencében több vulkáni időszak emlékei is megtalálhatók. A legnagyszerűbb andezites rétegvulkánok a harmadidőszak második felében működtek a Kárpátok medencére néző szegélyén. Az idősebb vulkánok anyaga üledéktakaró alatt rejtőzik, csak mélyfúrásokból ismert, vagy az egykori teléreket bezáró üledékes kőzetek lepusztulásával vált láthatóvá.
90. ábra. Az Egerből Bélapátfalvára vezető út mentén, Szarvaskő község területén különös, sok-sok egymásra rakott párnára emlékeztető kőzettömeget láthatsz. Bazaltszerű anyaga az óceáni hátság mentén, a tenger mélyén keletkezett a középidő elején, amikor a Tethys-óceán medencéje felnyílt.89. ábra. A Kárpát-medencében több vulkáni időszak emlékei is megtalálhatók. A legnagyszerűbb andezites rétegvulkánok a harmadidőszak második felében működtek a Kárpátok medencére néző szegélyén. Az idősebb vulkánok anyaga üledéktakaró alatt rejtőzik, csak mélyfúrásokból ismert, vagy az egykori teléreket bezáró üledékes kőzetek lepusztulásával vált láthatóvá.
Vesd össze a 89. ábrát a térképpel! Olvasd le a Kárpát-medence miocén korban keletkezett andezitvulkánjainak a nevét!
91. ábra. A Kisalföld déli részén fekvő Ság-hegy a pliocén vulkáni működés maradványa. Ha az 1910-es években nem kezdenek hozzá itt a bazalt fejtéséhez, ma csak egy lepusztult kúpot láthatnánk. A bányászat azonban félbevágta a krátert és az 50 m mélységig kibontott kürtőt. Az 5 km mélységben lévő magmakamrából néhány százezer év alatt több szakaszban bazalt ömlött a felszínre. Amikor a kamra kiürült, az utolsó kitörés lávája legyezőszerűen széttartó oszlopokban dermedt a kürtőbe.
92. ábra. A Kárpátok ívét <br/>						(a Déli-Kárpátok kivételével) kívülről széles és lapos hátú flisvonulat építi fel. A kárpáti flis olyan homokkő, amely a középidő végén keletkezett a tengerek parthoz közeli részén. A földrengések hatására a tengerben összegyűlt hatalmas üledéktömeg megindult lefelé a lejtőkön, és az óceán fenekén vastag rétegekben felhalmozódott. Ez a kőzetanyag később, a Kárpátok kiemelkedésekor vonulatokba gyűrődött.
91. ábra. A Kisalföld déli részén fekvő Ság-hegy a pliocén vulkáni működés maradványa. Ha az 1910-es években nem kezdenek hozzá itt a bazalt fejtéséhez, ma csak egy lepusztult kúpot láthatnánk. A bányászat azonban félbevágta a krátert és az 50 m mélységig kibontott kürtőt. Az 5 km mélységben lévő magmakamrából néhány százezer év alatt több szakaszban bazalt ömlött a felszínre. Amikor a kamra kiürült, az utolsó kitörés lávája legyezőszerűen széttartó oszlopokban dermedt a kürtőbe.92. ábra. A Kárpátok ívét (a Déli-Kárpátok kivételével) kívülről széles és lapos hátú flisvonulat építi fel. A kárpáti flis olyan homokkő, amely a középidő végén keletkezett a tengerek parthoz közeli részén. A földrengések hatására a tengerben összegyűlt hatalmas üledéktömeg megindult lefelé a lejtőkön, és az óceán fenekén vastag rétegekben felhalmozódott. Ez a kőzetanyag később, a Kárpátok kiemelkedésekor vonulatokba gyűrődött.
93. ábra. Az Eperjes–Tokaji-hegyvidék déli részén a Sátor-hegy csoportja 11-13 millió éves, ezért vulkáni kúpjai mára erősen megkoptak.

93. ábra. Az Eperjes–Tokaji-hegyvidék déli részén a Sátor-hegy csoportja 11-13 millió éves, ezért vulkáni kúpjai mára erősen megkoptak.

A medence vastag üledéktakarót kap
95. ábra. A kéregben tárolódó hévizek hőmérséklete – az elvékonyodott földkéreg miatt – a Kárpát-medence területén magasabb az európai átlagnál. A felszíntől lefelé haladva nálunk átlagosan 18 méterenként nő 1 °C-kal a vizek hőmérséklete, amíg máshol 33 méterenként. Kisebb mélységből e vizek olcsón felszínre hozhatók. Mondják is, Magyarország hévíz-nagyhatalom.

95. ábra. A kéregben tárolódó hévizek hőmérséklete – az elvékonyodott földkéreg miatt – a Kárpát-medence területén magasabb az európai átlagnál. A felszíntől lefelé haladva nálunk átlagosan 18 méterenként nő 1 °C-kal a vizek hőmérséklete, amíg máshol 33 méterenként. Kisebb mélységből e vizek olcsón felszínre hozhatók. Mondják is, Magyarország hévíz-nagyhatalom.

A különböző származású kőzetlemezeket egybeforrasztó alpi hegységképződés és az azt kísérő vulkánosság a miocén végére létrehozta a Kárpát-medence alapszerkezetét. Csakhogy az akkor még igencsak másmilyen volt, mint manapság. A táj peremein magashegységek tornyosultak. Előterükben vulkánok füstölögtek a tengerparton, a vulkáni telérekben érctelepek születtek. E tengerág mélysége gyakran változott attól függően, hogy milyen összeköttetése volt a Tethys-óceán utódjával, a Földközi-tengerrel. Hol kisebb, hol nagyobb hegységek emelkedtek ki szigetként a tengerből, amelyben vastag üledékrétegek halmozódtak fel. Mintegy 15 millió éve a miocén tengerág végképp elszakadt a Földközi-tengertől. Ezért vize kiédesedett, amiért a Pannon-beltó nevet kapta. A ma­gas­hegy­sé­gek­ből lefutó folyók több ezer méter vastag agyaggal, homokkal és kaviccsal töltötték fel az egyre süllyedő medencét és a beltót. Így a pliocén elejére (kb. 4-5 millió éve) a hegységkoszorún belül egy vastag üledéktakaróval bélelt medence jött létre. Benne az egykori mocsári környezetek emlékeként kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek keletkeztek, később pedig jelentős mennyiségű rétegvíz gyűlt össze.
A kőzetlemezek egymáshoz préselődése és forgolódása igencsak elgyengítette a kőzetlemezek szerkezetét, a vulkáni működés pedig elvékonyította a földkéreg alsó részét. Ezért az üledékekkel megterhelt medence kérgén a pliocénben törések, hasadékok keletkeztek, amelyeken át a földköpeny bazaltos kőzet olvadéka a felszínre juthatott. Így születtek a bazaltvulkánok (pl. a Balaton-felvidéken, a Kisalföld déli részén és a Nógrádi-medencében) (89, 91). A vékony földkéregnek köszönhető az is, hogy a mélyben tárolódó vizek hőmérséklete magas, tehát jelentős hévízkincsünk van   (95). A hévizek többsége a medence belsejében tárolódik. Ám a Kárpátok törései mentén is számtalan, gyógyvízként hasznosított hévforrás bukkan a felszínre a felvidéki Bártfafürdőtől a székelyföldi Tusnádfürdőn át a Déli-Kárpátok előterében fekvő Herkulesfürdőig.
94. ábra. A Pannon-beltó kb. 20 millió évvel ezelőtt volt a legnagyobb kiterjedésű, attól kezdve egyre zsugorodott. Legtovább a mai Dráva–Száva közét elfoglaló szlavóniai medencében maradt meg. Ide folytak az Északnyugati-Kárpátokból lesiető folyók egészen addig, amíg a megemelkedő Dunántúli-középhegyvidék és -dombság el nem terelte azokat. A jégkor végén a Duna már a Visegrádi-szorosban tört át, és számos ágra szakadva, Szeged irányában folyt le. Mai medrét csak 6000-7000 éve alakította ki.

94. ábra. A Pannon-beltó kb. 20 millió évvel ezelőtt volt a legnagyobb kiterjedésű, attól kezdve egyre zsugorodott. Legtovább a mai Dráva–Száva közét elfoglaló szlavóniai medencében maradt meg. Ide folytak az Északnyugati-Kárpátokból lesiető folyók egészen addig, amíg a megemelkedő Dunántúli-középhegyvidék és -dombság el nem terelte azokat. A jégkor végén a Duna már a Visegrádi-szorosban tört át, és számos ágra szakadva, Szeged irányában folyt le. Mai medrét csak 6000-7000 éve alakította ki.

Érdemes elolvasni!
Szent László pénze
A Kárpát-medencében, az újidő kezdetén felhalmozódott üledékben sokfelé zsákszámra gyűjthetők a pénzérmékre emlékeztető tengeri, mészvázas egysejtűek, a Nummulitesek maradványai. Különös alakjuk és gyakoriságuk felkeltette az emberek képzeletét, így számos történet született róluk. Lássuk az erdélyi népmondát!
Egyszer a kunok nagy sereggel megrohanták Kolozsvár falait, és már erősen szorongatták a várost. Amikor Szent László király ezt meghallotta, tüstént hadat kiáltott, és erős sereggel megtámadta a kunokat. Hullott a pogány, mint a fű a kaszás előtt. S aki tudott, lóhalálában menekült a magyarok elől. Ekkor a kunok vezére hirtelen kibontotta az iszákját, s mintha magot vetne, az üldöző magyarok elé borította a sok aranyat. Erről példát vettek a többi kunok is, csakúgy szórták az aranyat, hogy a magyarokat megállítsák, és megtartsák az életüket. Amikor a magyarok meglátták a sok kincset, egymás után ugráltak le a lóról, és kapkodták fel az aranyat. Megfeledkeztek a kunok üldözéséről, csak a kincsre gondoltak. László király egy ideig biztatta a vitézeket, hogy folytassák az üldözést, de hiába, mert a kincsvágy még a királyi szónál is hatalmasabb volt. Ekkor a szent király Istenhez fordult segítségül: – Uram, te segíts meg, éretted harcoltam! – És íme, csoda történt: Isten mind kővé változtatta a sok aranyat, amit a kunok a földre szórtak.
A folyók és a szél veszik át a hatalmat
Kövesd nyomon a 94. ábrán a Kárpát-medence vízrajzi képének változását! Mivel magyarázható a folyók helyváltoztatása? Melyik folyó találta meg legkorábban mai futásirányát?
97. ábra. Ahol növényzet nem tudja megkötni a homokot, ott a felszín folyton változik. A szél fodrokba, majd buckákba rendezi a homokot. Ilyen körülmények között csenevész növényzet tengődik.

97. ábra. Ahol növényzet nem tudja megkötni a homokot, ott a felszín folyton változik. A szél fodrokba, majd buckákba rendezi a homokot. Ilyen körülmények között csenevész növényzet tengődik.

Az alpi hegységképződés befejeződése után sem köszöntött nyugalom a tájra. A medence belsejében lévő hegységek és dombságok több száz méterrel emelkedtek, a közöttük lévő alföldek pedig hasonló mértékben, több ízben is, tovább süllyedtek a negyedidőszak folyamán. A folyók mindig a legerősebben süllyedő területek felé vezették a vizüket (94). Így a Duna is gyakran változtatta a helyét, amit maga mögött hagyott hordalékkúpjai hűen tükröznek (96). A Duna hordalékából épültek fel a medence nagy szigetei: a Szigetköz és testvére, a Csallóköz, a Szentendrei-, a Csepel- és a Mohácsi-sziget.
Amikor a jég uralta Európát, a Kárpát-medence fás tundrává változott. A zord északi és keleti szelek a medencébe sodorták az ázsiai puszták és a kárpáti sziklahavasok könnyű törmelékét, és a hordalékkúpokból kifújt port rendezgették. A Mezőföldön, Bácskában, a Hajdúságban, az Északi-középhegység déli előterében és a Délkelet-Dunántúl dombvidékén a lerakott port a füves növényzet megkötötte. A porból lösz keletkezett (98), amelyen kitűnő termőtalajok (feketeföldek) képződtek. A hordalékkúpból kifújt homokot pedig a szél buckákba rendezte a Kiskunságban (97) és a Nyírségben. Az utolsó tízezer év változásait már az ember is láthatta. Kezdetben csak szemlélte, majd ő maga vette kezébe a táj alakítását.
96. ábra. A Kárpátokból lesiető Tisza és mellékfolyói vastag kavicstakarót halmoztak fel a Kárpátalján. Pereme szinte függőleges falként kíséri az utat, amelyet a szekerek egyre mélyebbre vágtak a laza felszínbe.
98. ábra. A Mezőföld meredek löszfallal tekint a Duna völgyére. Ha a dunaföldvári löszfalat nézed, ugye nem is gondolnád, hogy ez a hatalmas kőzettömeg széllel szállított, liszt finomságú porból keletkezett a jégkorban.
96. ábra. A Kárpátokból lesiető Tisza és mellékfolyói vastag kavicstakarót halmoztak fel a Kárpátalján. Pereme szinte függőleges falként kíséri az utat, amelyet a szekerek egyre mélyebbre vágtak a laza felszínbe.98. ábra. A Mezőföld meredek löszfallal tekint a Duna völgyére. Ha a dunaföldvári löszfalat nézed, ugye nem is gondolnád, hogy ez a hatalmas kőzettömeg széllel szállított, liszt finomságú porból keletkezett a jégkorban.
Leckéhez tartozó extrák

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

A homokbuckás Kiskunság

A Kiskunság egyes részein növényzet hiányában a szél munkája olyannyira meghatározó, hogy hatalmas homokbuckákat épít. Egyes pontok valósággal sivatagi...

A lösz

Laza szerkezetű, durva kőzetlisztből álló sárgás üledékkőzet.

Kőzetlemezek

A homokbuckás Kiskunság

A lösz

Kosárba helyezve!