A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A népesedési válsághoz vezető út
A népességszám ingadozása
Olvasd le a 8. táblázatból, hogy mikor csökkent lényegesen Magyarország népességszáma! Mivel tudnád megmagyarázni?
Miért nőtt meg a Magyarországra való bevándorlás az 1990-es évek elején? Milyen következményekkel járt?
8. táblázat. Hazánk népességszáma az 1980-as évekig – ha nem is egyenletes mértékben – de általában növekedett. Azóta azonban fogy a népesség. Vajon meddig tart és hová vezet ez a folyamat?

8. táblázat. Hazánk népességszáma az 1980-as évekig – ha nem is egyenletes mértékben – de általában növekedett. Azóta azonban fogy a népesség. Vajon meddig tart és hová vezet ez a folyamat?

9. táblázat. Nemcsak hazánk, hanem a Kárpát-medence népessége is fogy, az 1990-es évek végén már nem érte el a 27 millió főt. Ez leginkább a természetes fogyással magyarázható. Már csak a felvidéken és a Kárpátalján gyarapszik a népesség, de ott is igen kis mértékben.

9. táblázat. Nemcsak hazánk, hanem a Kárpát-medence népessége is fogy, az 1990-es évek végén már nem érte el a 27 millió főt. Ez leginkább a természetes fogyással magyarázható. Már csak a felvidéken és a Kárpátalján gyarapszik a népesség, de ott is igen kis mértékben.

A honalapítás után sokféle nép egyre nagyobb számban talált lakhelyet a kiváló adottságokkal rendelkező Kárpát-medencevidéken. Voltak ugyan olyan korok, amikor időlegesen megcsappant a népesség (pl. a török hódoltság időszakában vagy a világháborúk után), de betelepítésekkel hamar pótlódott. Az utolsó évszázadban azonban többször jelentős mértékű kivándorlás okozott időszakos népességcsökkenést. Mondják: a kivándorlók a lábukkal szavaznak. Tették ezt gazdasági okokból, a jobb boldogulás reményében csaknem 1,5 millióan az I. világháború előtti években, majd a trianoni békeszerződést követően kb. 51 ezren. A II. világháború után (1945 és 1948 között) politikai okokból kb. 100 ezren, az 1956-os forradalom és szabadságharc három hónapja alatt pedig 200 ezren hagyták el Magyarországot.
Az 1989-es nemzetközi politikai változások és társadalmi-gazdasági rendszerváltozás után újra felélénkült ez a folyamat. Ezúttal azonban inkább a fiatalok (pl. nyelvtanulási céllal), vagy az értelmiségiek (pl. kutatók) hagyták el időlegesen vagy véglegesen hazájukat a szakmai érvényesülés reményében. Ezzel egyidőben Magyarország a délkelet- és kelet-európai bevándorlók egyik célországa lett. Nem csak magyarok találtak itt új hazára. Sokan menekültek ide a jugoszláviai háború elől. Mások Ukrajnából, Romániából jöttek a könnyebb, szabadabb élet reményében.
Készítsd el a Kárpát-medence népességdiagramját a 9. táblázat adatai alapján! (Mf. 18/a.)
Hogyan számítják ki a népesség természetes szaporodásának nagyságát?
Próbáljatok magyarázatot találni arra, hogy miért alacsony a természetes szaporodás a Kárpát-medence minden részén!
Egyre kevesebben és egyre öregebbek vagyunk

167. ábra. Annak, hogy szív- és érrendszeri betegségben halunk meg, ma több mint kétszer akkora az esélye, mint fél évszázaddal ezelőtt. Hazánkban ugyanis a halálozás okai – a nemzetközi változásokhoz hasonlóan – átalakulnak.

167. ábra. Annak, hogy szív- és érrendszeri betegségben halunk meg, ma több mint kétszer akkora az esélye, mint fél évszázaddal ezelőtt. Hazánkban ugyanis a halálozás okai – a nemzetközi változásokhoz hasonlóan – átalakulnak.

Az 1981-es év valószínűleg fekete betűkkel került be a népességkutatók évkönyvébe. Ugyanis ez az az időpont, amitől kezdve Magyarország né­pes­sé­ge fogyásnak indult. Nem kivándorlások, nem háborús veszteségek, hanem társadalmi folyamatok következtében.
Ha többen születnek, mint ahányan meghalnak egy évben, akkor természetes szaporodásról beszélünk. Ha kevesebb a születések száma, mint a halálozásoké, akkor természetes fogyás zajlik. Hazánkban már harmadik évtizede ez történik. A halálozás egyre nagyobb mértékű, mert a népesség elöregedett. Bár a várható élettartam átmeneti csökkenés után lassan növekszik, még mindig jelentősen kisebb az Európai Unió átlagánál. Ma egy újszülött fiú arra számíthat, hogy megéri a 68, egy lány a 76 éves kort. (Persze ez csak egy statisztikai átlagszám.) Ráadásul egyre kevesebb gyerek születik, főleg a há­zas­ság­kö­té­sek számának csökkenése és a családok gaz­da­sá­gi helyzetének romlása miatt. Ha nem sikerül megállítani a népességszám csökkenését, akkor a nemzet jövője kerül veszélybe!
Olvasd le a 166. ábráról, hogy melyek a legnépesebb korosztályok a mai Ma­gyar­or­szá­gon! Melyik korcsoportban több a férfi, melyikben több a nő?
Hasonlítsd össze a Kárpát-medencében és a csak Magyarországon élők korszerkezetét! Milyen problémákat jelez mindkét diagram?
Milyen betegségekben halnak meg a legtöbben hazánkban? Olvasd le a 167. ábráról! Próbáld magyarázni!
Mi lehet az oka annak, hogy – a statisztikák szerint – egy falun élő férfi 50 éves korára csaknem egynegyedével rövidebb életre számíthat, mint városban élő társa?
Miért magasabb a halálozási arányszám Magyarországon, mint Európában? Megtudod a 19. szemelvényből. Hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten?
166. ábra. A korfa (balra) megmutatja, hogy az egyes korcsoportokban hány férfi és hány nő él. Hazánk korfája alaposan megváltozott az utóbbi évtizedekben. Míg rajza a 20. század elején még az „egészséges” társadalomra jellemzően piramis alakú volt, ma már elkeskenyedik az alapja. A Kárpát-medencében sem sokkal kedvezőbb a helyzet.

166. ábra. A korfa (balra) megmutatja, hogy az egyes korcsoportokban hány férfi és hány nő él. Hazánk korfája alaposan megváltozott az utóbbi évtizedekben. Míg rajza a 20. század elején még az „egészséges” társadalomra jellemzően piramis alakú volt, ma már elkeskenyedik az alapja. A Kárpát-medencében sem sokkal kedvezőbb a helyzet.

19
Önmagunk ellenségei vagyunk?
Hogy manapság más betegségekben halunk meg, mint néhány évtizeddel ezelőtt, az nem sajátos magyarországi jelenség. Ám néhány betegséget kiváltó okban előkelő helyen állunk a nemzetközi statisztikákban.
Lássuk a legszembetűnőbbeket!
A dohányzás becslések szerint évente 20-28 ezer ember halálát okozza. A dohányzás egyik következménye, a tüdőrák Magyarországon 50%-kal gyakoribb, mint a szennyezett levegőjű nyugat-európai iparvidékeken. Talán azért is, mert évente átlagosan 4000 szál cigarettát füstöl el minden lakos a statisztika szerint.
Az alkoholizmus évente 7-10 ezer esetben vezet halálhoz. Nem is csoda, hiszen egy lakosra átlagosan 10 liter tisztaszeszfogyasztás jut.
Egészségtelenül táplálkozunk, hiszen túl sok sót és magas kalóriatartalmú ételeket fogyasztunk. A felnőttek 40%-a túlsúlyos.
Egészségtelenül élünk, keveset mozgunk a szabad levegőn.
Kosárba helyezve!