A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Gazdasági élet a medence üledékes vonulatain
Az iparosodásra ítélt Dunántúli-középhegyvidék
Hasonlítsd össze a Dunántúli-középhegyvidék és a Dunántúli-domb- és hegyvidék kialakulását! Miben hasonlóak és miben eltérőek a két nagytáj természeti adottságaik?
Hasonlítsd össze a két táj gazdasági hasznosítását az atlaszodban lévő térképek alapján!
Határold körül a térképen a Dunántúli-középhegyvidéket! Ismertesd földrajzi fekvését! Olvass le néhány magassági számot a területéről!
Hasonlítsd össze a függelék adatainak segítségével a Dunántúli-középhegyvidék területét az Északi-középhegységével!
Mi a különbség a Dunántúli-középhegyvidék és az Északi-középhegység Kárpát-medencén belüli elhelyezkedésében?
Éghajlatválasztó rögsorok a Dunántúlon
279. ábra. Talán itt, a Pilis mészkővonulatainak lábánál, a Dunához közel telepedett meg a honalapító Árpád vezér törzse. Sőt, már Atilla hun király érdeklődését is felkeltette a szemet gyönyörködtető, vadban gazdag táj és a nagy folyó szomszédsága. A régészeti kutatások szerint Atilla városa valahol a mai Pomáz környékén állhatott.

279. ábra. Talán itt, a Pilis mészkővonulatainak lábánál, a Dunához közel telepedett meg a honalapító Árpád vezér törzse. Sőt, már Atilla hun király érdeklődését is felkeltette a szemet gyönyörködtető, vadban gazdag táj és a nagy folyó szomszédsága. A régészeti kutatások szerint Atilla városa valahol a mai Pomáz környékén állhatott.

Sorold fel a Dunántúli-középhegyvidék tagjait! Nevezd meg legmagasabb csúcsaikat! (Mf. 16/b.)
A Dunántúli-középhegyvidéken a vetődéssel kialakult formák mindegyike megtalálható. Keress példát azokra a térkép segítségével!
Ismerkedj meg a Dunántúli-középhegyvidék domborzati jellemzőivel a 280. és 281. ábrák segítségével!
Hogyan hasznosítja a mezőgazdasági termelés az éghajlati adottságokat a hegyvidéken? Olvasd le a térképről!
280. ábra. A Dunazug-hegység három tagja közül a triász időszaki mészkőből álló Pilis a legmagasabb. A Gerecse jura időszaki vörös mészkövén híres kőfaragóipar fejlődött ki. A Budai-hegység változatos felépítése, erősen tagolt és ezért védhető domborzata, a lábánál fakadó gyógyforrások mind hozzájárultak Budapest világvárossá fejlődéséhez.
281. ábra. A Dunántúli-középhegyvidék legtömegesebb és legnagyobb tája a nyugat–keleti irányú völgyekkel tagolt Bakony. A Balaton felől szemlélve négy tája mint négy lépcsőfok látszik: az első a Balatont kísérő Balatoni-Riviéra, a második a Balaton-felvidék, a harmadik a Déli-Bakony, a legmagasabb lépcsőfok pedig a vadregényes Északi-Bakony.
280. ábra. A Dunazug-hegység három tagja közül a triász időszaki mészkőből álló Pilis a legmagasabb. A Gerecse jura időszaki vörös mészkövén híres kőfaragóipar fejlődött ki. A Budai-hegység változatos felépítése, erősen tagolt és ezért védhető domborzata, a lábánál fakadó gyógyforrások mind hozzájárultak Budapest világvárossá fejlődéséhez.281. ábra. A Dunántúli-középhegyvidék legtömegesebb és legnagyobb tája a nyugat–keleti irányú völgyekkel tagolt Bakony. A Balaton felől szemlélve négy tája mint négy lépcsőfok látszik: az első a Balatont kísérő Balatoni-Riviéra, a második a Balaton-felvidék, a harmadik a Déli-Bakony, a legmagasabb lépcsőfok pedig a vadregényes Északi-Bakony.
A csaknem 200 km hosszú Dunántúli-középhegyvidék az egyetlen nagytáj, amelynek teljes területe az országhatáron belül fekszik. A Keszthelyi-hegység, a Bakony, a Vértes és a Dunazug-hegység röghegyvonulatának nagy része középidei üledékes kőzetekből áll. Kiemelt rögei között nem medencék ülnek, mint az Északi-középhegységben, hanem vízfolyásokat és utakat vezető, széles völgyek húzódnak (pl. Móri-árok, Tatai-árok). A délnyugat– északkeleti csapásvonalú középhegység a nedves és a száraz kontinentális éghajlat találkozásánál fekszik. Bár évente 600–800 milliméter csapadék is áztatja fennsíkjait, lapos sasbérceit, mészkő- és dolomittestén nem alakulhatott ki gazdag vízhálózat.
A Dunántúli-középhegyvidéktől kicsit elkülönül a Velencei-hegység. Kihantolódott, összetöredezett, mállott gránittömege dombsági táj képét mutatja (283).
282. ábra. A Tési-fennsík hazánk egyik legtökéletesebb síksága. Az Északi-Bakony keleti részén, több mint 500 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A gyéren lakott, kopár, vízfolyásokban szűkölködő mészkőfennsíkon a gabonaőrlő malmokat az állandóan fújó szél hajtotta. Ennek energiáját igyekeznek felhasználni napjainkban a környéken felállított szélkerekek (turbinák) is.
283. ábra. Különös, kocka formájú sziklák vannak egymás hegyén-hátán a Velencei-hegységben. Kőzetanyaguk még az óidőben keletkezett, amikor a gránitolvadék az oldalirányú nyomóerők elől a felszín felé „menekült”, és a felszín alatt megszilárdult. Miután a rajta fejlődött málladéktakaró lepusztult, a külső erők a gránitot kezdték támadni. A repedések egyre szélesebbre nyíltak, a kőzetek jellegzetes kocka alakú tömbökre darabolódtak. Így jött létre a csupán egy éle mentén alátámasztott ingókő.
282. ábra. A Tési-fennsík hazánk egyik legtökéletesebb síksága. Az Északi-Bakony keleti részén, több mint 500 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A gyéren lakott, kopár, vízfolyásokban szűkölködő mészkőfennsíkon a gabonaőrlő malmokat az állandóan fújó szél hajtotta. Ennek energiáját igyekeznek felhasználni napjainkban a környéken felállított szélkerekek (turbinák) is.283. ábra. Különös, kocka formájú sziklák vannak egymás hegyén-hátán a Velencei-hegységben. Kőzetanyaguk még az óidőben keletkezett, amikor a gránitolvadék az oldalirányú nyomóerők elől a felszín felé „menekült”, és a felszín alatt megszilárdult. Miután a rajta fejlődött málladéktakaró lepusztult, a külső erők a gránitot kezdték támadni. A repedések egyre szélesebbre nyíltak, a kőzetek jellegzetes kocka alakú tömbökre darabolódtak. Így jött létre a csupán egy éle mentén alátámasztott ingókő.
Az alumíniumipar tündöklése és bukása
Hogyan lesz a bauxitból alumínium?
Melyek az alumíniumipar legfőbb telepítő tényezői? Mely európai országokban fejlődött ki ezeken a tényezőkön fejlett ipar? Hazánkban adottak-e ezek a feltételek?
Nézd meg a függelékben, hogy mennyire jelentős Magyarország alumíniumtermelése az 1990-es években! Találj rá magyarázatot!
Figyeld meg a 285. ábrán, milyen területi és technológiai munkamegosztás alakult ki az alumíniumiparban!
285. ábra. A Bakony mélye mindazt rejti, ami az alumínium előállításához szükséges: a bauxitot mint alapanyagot, az energiát biztosító kőszenet és a vizet mint segédanyagokat. Így a hegység területén kifejlődhetett az alumíniumipar mindhárom ága, de ma már mindegyik gyártási folyamat más településen van.

285. ábra. A Bakony mélye mindazt rejti, ami az alumínium előállításához szükséges: a bauxitot mint alapanyagot, az energiát biztosító kőszenet és a vizet mint segédanyagokat. Így a hegység területén kifejlődhetett az alumíniumipar mindhárom ága, de ma már mindegyik gyártási folyamat más településen van.

Az 1950-es években a „vas és acél országát”, egy évtized múlva a „magyar ezüst birodalmát” próbálta felépíteni hazánk. Az alumíniumipar kiépítésének nagyobb lehetőségei voltak, mint a vasiparnak, hiszen a Dunántúli-középhegyvidék európai viszonylatban is jelentős mennyiségű, igaz, gyenge minőségű bauxitot rejt. Az első feldolgozó üzemeket még a II. világháború előtt építették, de a fellendülést csak az 1960-as évek hozták. Az alumíniumgyártás folyamata sok energiát igényel, ezért nem azonos mértékben építették ki minden ágát. Helyette a magyar–szovjet timföld–alumínium egyezmény keretében a Dunántúlon gyártott timföld egy részéért alumíniumtömböket kaptunk cserébe. A KGST felbomlása után megújított államközi szerződések értelmében Oroszországgal és Ukrajnával folytatódik az üzlet. Csakhogy most már nem terméket cserélünk termékre, hanem a timföldet világpiaci áron adjuk el, és azon vásárolunk alumíniumot. Ez a megoldás a nagy szállítási távolságok ellenére is olcsóbb, mint a hazai alumíniumkohászat. Ezért már csak az ajkai (valamint a Kisalföldön a mosonmagyaróvári) timföldgyár és a várpalotai alumíniumkohó működik. Az alumíniumtermelés a korábbiak egyheted részére zsugorodott az 1990-es években. A fém feldolgozása (pl. lemezzé, huzallá, csővé) a fogyasztópiacokon, Budapesten és Székesfehérváron történik. Az iparág jövője az alapanyaggyártás helyett a félkész- és késztermékek előállításában lehet.
Ipari gócok a hegy kincsének feldolgozására
Melyek a Dunántúli-középhegyvidék jelentős iparral rendelkező települései? Minek köszönhető legfőbb iparágaik megtelepedése?
Mikor és miért épültek ki a nagy magyarországi ipari városok?
286. ábra. Tatabánya 14 km hosszan nyúlik el a Vértes és a Gerecse hegységek között húzódó törésvonal mentén.Városszerkezete tükrözi gazdasági szerepkörének változásait, hiszen a bányászok letelepítését és megtartását a különböző időkben más-más feltételekkel biztosították. Az ótelep sivár barakkjai az Osztrák–Magyar Monarchia idejét idézik. A VI. és VII. telep színvonalasabb négyes ikerházai, valamint a bányatelepet övező egykori rendezetlen falvak az 1920–30-as években épültek. A négyszintes betonházakból álló lakótelepek a szocialista iparosítás idején születtek a város hét pontján. Ezekkel fűzték egységes településsé a falvak összevonásával képzett várost

286. ábra. Tatabánya 14 km hosszan nyúlik el a Vértes és a Gerecse hegységek között húzódó törésvonal mentén.Városszerkezete tükrözi gazdasági szerepkörének változásait, hiszen a bányászok letelepítését és megtartását a különböző időkben más-más feltételekkel biztosították. Az ótelep sivár barakkjai az Osztrák–Magyar Monarchia idejét idézik. A VI. és VII. telep színvonalasabb négyes ikerházai, valamint a bányatelepet övező egykori rendezetlen falvak az 1920–30-as években épültek. A négyszintes betonházakból álló lakótelepek a szocialista iparosítás idején születtek a város hét pontján. Ezekkel fűzték egységes településsé a falvak összevonásával képzett várost

Az erdős mészkőhegyvidék természeti erőforrásaira sokszínű ipar telepedett. A legfőbb vonzerő a kőszénkincs volt, hiszen a hő­e­rő­mű­vek­ben való elégetésével nyert energia keltette életre a többi iparágat is Ajkán, Várpalotán, O­rosz­lány­ban és Tatabányán. A Várpalotai-medencében vegyipari körzet alakult ki. Várpalotán, Pe­re­mar­ton­ban és Balatonfűzfőn a mezőgazdaság számára műtrágyák, növényvédő és gyomirtó szerek készülnek. Az iparban hasznosított salétromsav, ammónia, robbanóanyagok, valamint speciális műanyagok (pl. Nikecell) is innen jutnak a hazai piacra. Nagy hagyományai vannak a hegységperem és a medencék kvarchomokját vil­la­mos energia segítségével feldolgozó ü­veg­gyár­tás­nak Ajkán és Tokodon (287) , a művészi porcelánkészítésnek Herenden. A kö­zép­hegy­ség­ben az építőanyag-ipar más ágai is nevesek, pl. Veszprémben a tetőcserép- és hő­szi­ge­te­lő­va­ko­lat-gyártás, Tapolcán a szigetelőanyag-e­lő­ál­lí­tás, illetve Bakonyszerte és a Pilisben a téglagyártás. Vízpartra telepedett a balatonfűzfői és a szentendrei papírgyár. A bányászathoz szükséges gépi berendezéseket, csakúgy, mint az elektromos gépeket, Veszprémben készítik.
A természeti erőforrások kiaknázása és az iparosítás ipari városok (pl. Tatabánya, Oroszlány, Dorog) (286) kiépítésével járt. A régi bányászfalvakat nagy költségekkel városiasították. A felépített lakótelepek közművei és háztartásai olcsóbban jutottak a helyben termelt energiához. Ám a bányászat 1980-as évek végén bekövetkező hanyatlásával ez a kedvezmény megszűnt. A szociális alapon megállapított alacsony közüzemi díjak helyett a piaci árakat kezdték érvényesíteni. Ez a munkahely nélkül maradó bányászok számára – akik munkaerejüket amúgy sem tudják más szakmákban hasznosítani – kilátástalan helyzetet teremtett. Mára világossá vált, hogy milyen veszélyeket rejt a természetes városfejlődés útját megkerülő településfejlesztési politika. Különösen akkor, ha a tervezés egyetlen tényezőn (pl. a nyersanyagkészleten) alapszik, és azt örökéletűnek tekintik.
Ismerkedj meg egy vegyipari üzem környezetvédelmi gondjaival a 32. szemelvényből! Vitassátok meg, hogy megnyugtató-e ma a szennyvízkezelés módja az ipartelepen!
A Dunántúli-középhegyvidék területén történelmi jelentőségű városok is találhatók. Keresd meg azokat a térképen! Járj utána, hogy miről nevezetesek ezek a városok! (Mf. 19.)
Foglald össze a Dunántúli-középhegyvidék gazdaságáról tanultakat a munkafüzet 18. feladata alapján!
284. ábra. Az alumínium előállítása több iparág: a bányászat, a vegyipar, a kohászat, a fémfeldolgozás és a gépipar együttmunkálkodását igényli. A bauxitból előbb marónátronoldat hozzáadásával, majd a kalcináló kemencében hevítéssel timföldet készítenek. Ehhez igen sok hőenergiára és vízre van szükség. Ezután a timföldből villamosenergia felhasználásával nyersalumíniumot készítenek az alumíniumkohóban. Az elektrolizáló kádakban összegyűlt fémolvadékot vákuum segítségével csapolóüstbe szívják, ahonnan a feldolgozó üzembe kerül.
284. ábra. Az alumínium előállítása több iparág: a bányászat, a vegyipar, a kohászat, a fémfeldolgozás és a gépipar együttmunkálkodását igényli. A bauxitból előbb marónátronoldat hozzáadásával, majd a kalcináló kemencében hevítéssel timföldet készítenek. Ehhez igen sok hőenergiára és vízre van szükség. Ezután a timföldből villamosenergia felhasználásával nyersalumíniumot készítenek az alumíniumkohóban. Az elektrolizáló kádakban összegyűlt fémolvadékot vákuum segítségével csapolóüstbe szívják, ahonnan a feldolgozó üzembe kerül.
284. ábra. Az alumínium előállítása több iparág: a bányászat, a vegyipar, a kohászat, a fémfeldolgozás és a gépipar együttmunkálkodását igényli. A bauxitból előbb marónátronoldat hozzáadásával, majd a kalcináló kemencében hevítéssel timföldet készítenek. Ehhez igen sok hőenergiára és vízre van szükség. Ezután a timföldből villamosenergia felhasználásával nyersalumíniumot készítenek az alumíniumkohóban. Az elektrolizáló kádakban összegyűlt fémolvadékot vákuum segítségével csapolóüstbe szívják, ahonnan a feldolgozó üzembe kerül.

284. ábra. Az alumínium előállítása több iparág: a bányászat, a vegyipar, a kohászat, a fémfeldolgozás és a gépipar együttmunkálkodását igényli. A bauxitból előbb marónátronoldat hozzáadásával, majd a kalcináló kemencében hevítéssel timföldet készítenek. Ehhez igen sok hőenergiára és vízre van szükség. Ezután a timföldből villamosenergia felhasználásával nyersalumíniumot készítenek az alumíniumkohóban. Az elektrolizáló kádakban összegyűlt fémolvadékot vákuum segítségével csapolóüstbe szívják, ahonnan a feldolgozó üzembe kerül.

287. ábra. Az üvegiparban felhasznált nyersanyagok súlya töredéke a fűtőanyagokénak, ezért nagyobb üzemei ott telepedtek meg, ahol energiát találtak. A 17. századi üvegműhelyben, a hutában a kvarchomokból olvasztott üvegmasszából fújással, forgatással alakították a kívánt mintára az üveget.

287. ábra. Az üvegiparban felhasznált nyersanyagok súlya töredéke a fűtőanyagokénak, ezért nagyobb üzemei ott telepedtek meg, ahol energiát találtak. A 17. századi üvegműhelyben, a hutában a kvarchomokból olvasztott üvegmasszából fújással, forgatással alakították a kívánt mintára az üveget.

32
Hová tegyük a szennyvizet?
A balatonfűzfői Nitrokémia Ipartelepek mintegy 500-féle termékéhez 25 000-féle alap- és segédanyagot használ fel. Ez a hatalmas vegykonyha a Balaton közvetlen közelében működik, ezért különös problémát jelent a melléktermékek és a szennyvizek kezelése. Kezdetben az volt a jelmondat, hogy „egy csepp szennyvizet se a Balatonba!” Ennek jegyében az üzem területén szenny­víz­tá­ro­ló tavakat és hozzájuk kapcsolódó tisz­tí­tó­rend­sze­re­ket építettek. A termelés növekedésével azonban a szennyvíz átmeneti tárolása már nem lehetett megoldás. Így a kezelt ipari vizet a környékbeli falvak ivóvizét is adó Séd patak felé terelték. Mivel azonban a tisztított szennyvíz nem jó ivóvíznek, más módszert kellett találni. Az üzem területén nagy teljesítményű tisztítóberendezést építettek, amely az összes szennyvizet megszűri és a Séd–Sárvíz-malomcsatornán át a Sióba, majd onnan a Dunába engedi. A szervesoldószer-gyártás során keletkezett hasz­nál­ha­tat­lan szilárd melléktermékek a hulladékégető műben semmisülnek meg. Hogy a levegőt se szennyezzék, a hőerőmű ma már barnakőszén helyett földgázból termeli a szükséges energiát.
Leckéhez tartozó extrák

A Velencei-hegység

Idős röghegység, mely a variszkuszi hegységképződés során jött létre. A legstabilabb képződmény, melyet gránit épít fel.

A bauxit útja

Az alumíniumgyártás alapanyaga a bauxit.

Alumíniumkohó

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

Az üveggyártás folyamata

Az üvegből készült használati tárgyak mindennapjaink szerves részét képezik. De vajon hogyan készülnek?

A Velencei-hegység

A bauxit útja

Alumíniumkohó

Az üveggyártás folyamata

Kosárba helyezve!