A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Gyengélkedő, lábadozó és viruló országrészek
Fejlettségkülönbségek az országban
Figyeld meg a 18. ábrán, hogy mekkora fejlettségbeli különbségek vannak az egyes németországi tartományok között! Mivel magyarázod? Gondolj történelmi ismereteidre és a tájak eltérő természeti adottságaira!
Olvass a térképről! Mivel magyarázható, hogy a két déli tartomány, Baden-Württenberg és Bajorország fejlődik a leggyorsabban? Mely iparágak jellemzőek e tartományokban?
Olvasd el a 2. szemelvényt! Mely országokban találkoztál már hasonló folyamatokkal?
2
A szárazföldre vetett kikötőváros
A belváros felé tartva nyüzsgő város képe tárul elénk. Toronydaruk erdeje emelkedik a telkek fölött, ahol modern irodaházak és üzletközpontok épülnek. Az elmúlt években több mint egymillió négyzetmétert építettek be, s még nincs vége. A lakónegyedekben is felújítják a házakat, a belvárosban pedig egymást érik a luxuscikkeket árusító üzletsorok. Mindez a csillogás Hamburg látványos gazdasági fejlődését tükrözi. Az egy főre jutó összes nemzeti termék (70 208 euró) itt a legmagasabb az országban. Az egykori Hanza-város, amely egyben a német szövetségi államok egyike is, az ország legtehetősebb vidéke. Egy uniós tanulmány szerint Európában is a leggazdagabb a hollandiai Groningen után. Ha két évtizeddel ezelőtt valaki ezt jósolta volna, alighanem kinevetik, mert akkoriban Hamburgnak komoly gazdasági nehézségei voltak. A tengerhez kapcsolódó hagyományos üzletágak jelentősége itt visszaesett, vagy a termelés olyan vidékre költözött, ahol alacsonyabbak voltak az ingatlanárak, a bérleti díjak és az adók. Az olajfinomító ipart erősen visszavetette a nemzetközi olajválság. A kikötő részesedése az ország külkereskedelméből negyedére csökkent, mivel egyre több árut szállítottak közúton, vasúton vagy repülőgépen. Így a változások a korszerű technológiával rendelkező déli ipari központoknak kedveztek.
1987-ben üzletemberek, bankárok és politikusok társaságot alapítottak a város gazdaságának megújítására. De a sikert elsősorban a berlini fal, a „vasfüggöny” leomlása hozta, amely 1989-ig a várostól alig 45 kilométernyire volt. Ettől kezdve Hamburg hirtelen a középpontba került. „Városunk egykor Németország kapuja volt a nagyvilágra, most pedig a világ kapuja lett Németország felé” – állítja egy gazdasági szakértő. A német és a külföldi kereskedők, pénzemberek és gyárosok hamar megjelentek a városban. Elsősorban az ázsiai vállalatok érdeklődése volt nagy, ma már több tucat japán, tajvani, kínai és koreai ipari cég telepedett meg itt. Az Ázsiával való kereskedelem felgyorsította a kikötő fejlődését. „Kedvező fekvése miatt választottuk Hamburgot” – állítja a koreai Hyundai hajózási leányvállalat ügyvezető igazgatója. A kikötő múltja a tengeren volt, jelene azonban a szárazföldön van, s fontosabb, mint valaha.
18. ábra. Az ábra azt mutatja, hogy a szövetségi köztársaság egyes tartományainak fejlettsége mennyiben tér el az országos átlagtól (2002).

18. ábra. Az ábra azt mutatja, hogy a szövetségi köztársaság egyes tartományainak fejlettsége mennyiben tér el az országos átlagtól (2002).

Az ásványkincsekben és nehézipari ha­gyo­má­nyok­ban gazdag középhegyvidék (a Rajnai-palahegységtől az Alpokig) az ország gazdaságilag legfejlettebb területe. Különösen a hagyományos nehéziparon nőtt óriás, a Rajna–Ruhr-vidék, illetve modern iparágaival a déli tartományokban München és Stuttgart környéke emelkedik ki. A Germán-alföld északnyugati részén fekvő tar­to­má­nyok mezőgazdasági jellegűek, így termelési szerepük mérsékeltebb. Csak a hatalmas ki­kö­tő­bi­ro­dal­mak, Hamburg és Bréma jelentősége emelkedik messze az átlag fölé (19). Az egykori NDK területének lemaradása még mindig jelentős. Bár szaktudásban és gyártási hagyományokban itt sincs hiány, felzárkózása még évtizedeket kíván.
19. ábra. a A turzásokkal tarkitott épülő tengerparton csak a szélesre táruló torkolatokban van jó kikötési lehetőség. Hamburg konténerkikötője az Elba tölcsére mellé telepedett.

19. ábra. a A turzásokkal tarkitott épülő tengerparton csak a szélesre táruló torkolatokban van jó kikötési lehetőség. Hamburg konténerkikötője az Elba tölcsére mellé telepedett.

Ürülő szeneskannák a boszorkánykonyhában
Figyeld meg a térképen, hogy mely tájra telepedett a legtöbbféle iparág! Mi vonzotta azokat oda?
Figyeld meg a 20. ábrán, hogyan változott meg a táj képe alig másfél évszázad alatt! Minek köszönhetők a változások? Mely gazdasági ágak és milyen szakmák voltak a legfőbb részesei az átalakulásnak? Hogyan állíthatók helyre a tájban ütött sebek?
20. ábra. A Rajna-völgy képét ugyancsak megváltoztatta az ember az elmúlt évszázad alatt. Miért és hogyan tette?
20. ábra. A Rajna-völgy képét ugyancsak megváltoztatta az ember az elmúlt évszázad alatt. Miért és hogyan tette?

20. ábra. A Rajna-völgy képét ugyancsak megváltoztatta az ember az elmúlt évszázad alatt. Miért és hogyan tette?

A német ipar szíve a Rajna völgyében dobog. A hegyvidékről az alföldre kilépő folyó mentén a hatalmas Rajna–Ruhr-iparvidék jött létre. Egymással összenőtt településein mintegy 10 millió ember zsúfolódik össze. Az országban gyártott vas, acél és vegyipari cikkek fele itt készül. De miért itt bontakozott ki a földrész legsokoldalúbb, hatalmas iparvidéke? Fejlődését elsősorban a környékbeli feketekőszén és vasérc indította el. (Ma már svéd és brazil érc érkezik hajón a kohókhoz.) A hajdan legendás Ruhr-vidék minden iparága a szénbányászathoz kapcsolódik. A szénnel fűtött hőerőművekben termelik a vas- és színesfémkohászathoz, elektroacél-gyártáshoz szükséges energiát. Dortmundban és Duisburgban bányagépeket, erőművi berendezéseket, hadfelszereléseket készítenek. A kokszoló melléktermékeit a vegyipar, a kamragázt az üveggyártás hasznosítja. Azonban ez a vidék sem kerülhette el a világszerte kialakult nehézipari válságot. Az utóbbi harminc évben félmillió munkahely szűnt meg. Igaz, újakat is teremtettek, de más iparágakban. A kőszén feldolgozására alapuló vegyipart a kőolaj felhasználására állították át. Meghonosították az autógyártást (Opel) és az elektronikai ipart. A nők foglalkoztatására műszálat feldolgozó textilipari üzemeket telepítettek.
Az iparvidék területe délebbre, Köln környékére húzódott, s már csaknem összeér a Majna torkolatától délre fekvő ipari körzettel. Köln a középkor óta kereskedelmi és kulturális központ. Szinte minden iparág megtalálható a városban. Autógyártása (Ford), édesipara (Stollwerck) és vegyipara világhírű. A délebbre fekvő Frankfurt am Main a kereskedelem és az Európai Unió pénzügyi életének központja (21). A gépiparáról nevezetes Mannheim és a Rajna túlpartján lévő vegyipari fellegvár, Ludwigshafen a Neckar torkolatánál fekszenek. A Rajna menti iparvidék és a Ruhr-vidék érintkezésénél található Bonn. Egykor, a két országrész újraegyesülése előtt, Németország nyugati felének fővárosa volt, ma igazi hivatalnokváros.
3
A Rajna visszavágott
„A Rajna Európa szennyvízcsatornája”, „Olajat a Rajnából bányássz, ne a Föld mélyéből!”, „A gyilkos folyó évente 35 millió tonna mérgező anyagot küld ivóvizünkbe” – efféle címekkel illették a folyóról szóló írásokat a német újságok az 1980-as évek elején. Volt is erre okuk bőven, hiszen a partjára települt nagy ipari üzemek gátlástalanul és büntetlenül engedték bele szennyvizeiket, és a hajók oda ürítették a fáradt olajat. A bajt ugyan már a hetvenes évek végén észlelték, de az akkor még csak a környezetvédőket zavarta. Ha egy-egy szennyezéshullám érkezett, lezárták a vízvezetékeket, és a lakosság palackozott vizet ivott. Ám alig egy évtized múltán már nemcsak a Rajna volt veszélyeztetett állapotban, hanem a partmenti lakosok élete is. Történt ugyanis, hogy 1986-ban egy baseli vegyi gyárban tűz ütött ki, s a tűzoltóvízzel kb. 30 tonna mérgező anyag mosódott a folyóba, amitől egészen Frankfurtig kipusztultak a vízi élőlények. No, ez az esemény már felrázta a Rajna menti országokat. Közös vállalkozásban beindították azt a tervet, amellyel 1995-ig megépítették a part menti ipari üzemek szennyvíztisztító berendezéseit. Ezek nemcsak kiszűrik a nehézfém-szennyezéseket, hanem újrahasznosíthatóvá is teszik a vizet. Így a folyó talán túljutott válságos állapotán.
21. ábra. A Majna partján fekvő Frankfurt tipikus középkori kisvárosból Németország ötödik legjelentősebb városává fejlődött. Légikikötőjét Európa forgókorongjaként emlegetik, hiszen – a londoni Heathrow után – a legforgalmasabb repülőtér a földrészünkön.

21. ábra. A Majna partján fekvő Frankfurt tipikus középkori kisvárosból Németország ötödik legjelentősebb városává fejlődött. Légikikötőjét Európa forgókorongjaként emlegetik, hiszen – a londoni Heathrow után – a legforgalmasabb repülőtér a földrészünkön.  

22. ábra. Németország nyugati felének folyói mára túljutottak válságukon, ám a keleti folyók „egészségi állapota” nem javul.

22. ábra. Németország nyugati felének folyói mára túljutottak válságukon, ám a keleti folyók „egészségi állapota” nem javul.

Járj utána, hogy milyen márkájú autók készülnek németországi üzemekben! (Mf. 13/a.)
A világon termelt elektronikai cikkek exportjának egytized része Németországból származik. Készíts listát róluk! (Mf. 13/b.)
Beszéljétek meg, hogy az ember miért bánik felelőtlenül a folyóvizekkel, amelyeknek egyébként sokat köszönhet! Elemezzétek a 3. szemelvényt!
Figyeld meg a 22. ábrán, hogyan változott a Rajna vízminősége az elmúlt évtizedekben! Németország mely részén találsz romló állapotú folyókat? Adj rá magyarázatot!
Keresd meg a függelékben, hogy mely európai ország termeli a legtöbb hulladékot! Mivel magyarázható?
Az NDK-tól örökölt levegőszennyezés csökkentésének feladatait figyeld meg a 4. szemelvényben!
4
Mi a teendő a környezetszennyezés visszaszorításáért?
Az NDK (az USA és Kanada mögött) a legnagyobb energiafogyasztó volt, mert pazarlóan bánt az energiával. A hőerőművekből származó levegőszennyezés csökkenthető az energiafogyasztás mérséklésével.
Energiára persze ezután is szükség lesz, ezért keresni kell a környezetet kevésbé szennyező energiahordozók (pl. a víz, a napsugárzás, a szél és a biogáz) hasznosításának lehetőségeit.
A levegőszennyezés minden országrészben veszélyes, ám korábban csak Berlinben és Halléban gondoltak erre. Lipcse és Drezda ipari üzemeinek technológiáit is a nemzetközi környezetvédelmi előírásokhoz kell igazítani.
A legszennyezőbb üzemeket be kell zárni.
A meglévő erőművekben és üzemekben korszerű, környezetkímélő technológiákat kell alkalmazni.
23. ábra. A dél-németországi tartomány, Bajorország büszkesége a müncheni székhelyű Bayerische Motor Werke. Itt készülnek a legmodernebb technológia és a magasan képzett munkaerő alkalmazásával a világ minden részén keresett BMW személyautók.
24. ábra. Németország a világ 2. legnagyobb autógyártó és autóexportáló országa. Hat nagy vállalatbirodalom állítja elő az országban gyártott gépkocsik kilenctized részét. Sok országban – így hazánkban is – működtetnek alkatrészgyártó és bedolgozó üzemeket, így olcsóbban termelhetnek.
23. ábra. A dél-németországi tartomány, Bajorország büszkesége a müncheni székhelyű Bayerische Motor Werke. Itt készülnek a legmodernebb technológia és a magasan képzett munkaerő alkalmazásával a világ minden részén keresett BMW személyautók.24. ábra. Németország a világ 2. legnagyobb autógyártó és autóexportáló országa. Hat nagy vállalatbirodalom állítja elő az országban gyártott gépkocsik kilenctized részét. Sok országban – így hazánkban is – működtetnek alkatrészgyártó és bedolgozó üzemeket, így olcsóbban termelhetnek.
	25. ábra. A II. világháború után Berlint két részre osztották a győztes hatalmak. A két világot betonfal választotta el egymástól. A Brandenburgi-kaput is befalazták. Így a város két részének élete négy évtizeden át külön úton folyt. Az 1980-90-es évek fordulóján a nemzetközi politika változása következtében jelképesen és a valóságban is leomlott a berlini fal.
26. ábra. Az egykori Nyugat-Berlin és Kelet-Berlint elválasztó „senki földjén” az ország újraegyesítése után új, modern városrész épült. Német, más európai, amerikai és japán óriáscégek székházai magasodnak pl. a képen látható ún. „Sony-városban”. Számos gazdasági, politikai és kulturális intézményt telepítettek ide. A régi keleti városközpontot is megújították.
25. ábra. A II. világháború után Berlint két részre osztották a győztes hatalmak. A két világot betonfal választotta el egymástól. A Brandenburgi-kaput is befalazták. Így a város két részének élete négy évtizeden át külön úton folyt. Az 1980-90-es évek fordulóján a nemzetközi politika változása következtében jelképesen és a valóságban is leomlott a berlini fal. 26. ábra. Az egykori Nyugat-Berlin és Kelet-Berlint elválasztó „senki földjén” az ország újraegyesítése után új, modern városrész épült. Német, más európai, amerikai és japán óriáscégek székházai magasodnak pl. a képen látható ún. „Sony-városban”. Számos gazdasági, politikai és kulturális intézményt telepítettek ide. A régi keleti városközpontot is megújították.
Kíméletlen ipar és mezőgazdaság a városvonaltól északra
Keresd meg a térképen a középhegység és a Germán-alföld találkozási vonalán kialakult jelentős városokat! Figyeld meg, hogy mely iparágak jellemzik azokat! Adj rájuk magyarázatot!
Mi ösztönözte az alföldi nagyvárosok fejlődését?
27. ábra. A Sváb–Bajor-medence a német mezőgazdaság központja.

27. ábra. A Sváb–Bajor-medence a német mezőgazdaság központja.

A Német-középhegység és a Germán-alföld találkozásánál valóságos városöv húzódik, amely a Ruhr-vidéken találkozik a Rajna menti városok sorával. Ezekben az egykori vásárvárosokban (pl. Hannoverben) cseréltek gazdát a hegyvidékek és a síkság árui évszázadokon át. A vegyipari óriás, Halle fejlődéséhez a környékbeli, felszínen fejthető barnakőszéntelepek és a Harz-hegység kősó- és kálisótelepei is hozzájárultak. Lipcsének hasonló ipari múltja volt, ám a városban az évente megrendezett nemzetközi vásárok Európa-szerte ismertté tették. Így igen sokféle, modern iparág választotta telephelyéül, csakúgy mint Drezdát, a világháború legfőbb áldozatát. Közép-Európa legnagyobb városának, Berlinnek (25)   a sorsa sem volt könnyebb. Az 1945–1990 között megosztott város a fal két oldalán eltérően, de sokoldalúan fejlődött. Lakosságának többsége a szolgáltatásokban dolgozik, de a főváros vezető gazdasági ága az elektronikai-elektrotechnikai ipar.
Németországban a természet nem túl kegyes a mezőgazdasághoz (27). Mégis nagyrészt fedezni tudja a lakosság élelmiszerszükségletét. Ehhez a családi farmgazdaságokban alkalmazott korszerű agrotechnika és gondos művelés szükséges. Az ország keleti részén még többnyire nagy területű gazdaságokban termelnek, jóval kisebb hatásfokon. A mezőgazdaság az ipar szolgálatában áll. Az istállókban, korszerű technikák alkalmazásával nevelt szarvasmarha- és sertésállományra épül a hús- és a tejipar. Németország viszi piacra a legtöbb sertéshúst és a második legtöbb marhahúst a világon.
A komlót és a sörárpát a söripar dolgozza fel. A német sör a világ minden részén kelendő, csakúgy, mint a tejtermékek és a különleges édességek.
Leckéhez tartozó extrák

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Vasipar (alapfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési...

Kikötő

Vasipar (alapfok)

Levegőszennyezés

Kosárba helyezve!