A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Kereskedés Európával és a világgal
Irány a régiók Európája!
340. ábra. Hazánk és szomszédai között területi együttműködési lehetőségek rejlenek. Bennük a regionális központok olyan nemzetközi szerepkört is találhatnak, amely segítheti megerősödésüket és igazi nagyvárossá válásukat.

340. ábra. Hazánk és szomszédai között területi együttműködési lehetőségek rejlenek. Bennük a regionális központok olyan nemzetközi szerepkört is találhatnak, amely segítheti megerősödésüket és igazi nagyvárossá válásukat.

A 20. század vége a területi különbségek kiéleződését hozta Magyarországon. Ez azonban nem csupán hazai jelenség, hanem az átalakuló Kelet- és Közép-Európa egészére jellemző. Ugyanakkor világjelenség, hogy a gazdasági élet egyre kevésbé veszi figyelembe az or­szág­ha­tá­ro­kat, helyette a tájak történelmi-gazdasági kap­cso­la­ta­i­hoz igazodik. Így az országhatárokon belül gondolkodó nemzetek Európájából egyre inkább a régiók Európája bontakozik ki. Ez a folyamat különösen ott jelentős, ahol a kontinens eltérő múltú és gazdasági szerkezetű részei találkoznak egymással. S hol lenne ez a legjellemzőbb, mint a Kárpát-medencében, ahol Dél-, Kelet- és Közép-Európa érintkezik. Igaz, ma még többnyire csak a lehetőség adott a határokon túl nyúló együttműködésekre (340). Hogy mennyire élnek vele az érintett országok, az a mindenkori nemzetközi politikai viszonyoktól is függ.
Olvasd le a 340. ábráról, hogy mely országok érintettek az egyes regionális együtt­mű­kö­dé­sek­ben! Mely magyar városok várhatnak ettől fejlődést?
A gazdaságfejlesztés kulcsa a külkereskedelem
341. ábra. A külkereskedelem áruszerkezete összefügg az ország gazdasági fejlettségével és szerkezetével.

341. ábra. A külkereskedelem áruszerkezete összefügg az ország gazdasági fejlettségével és szerkezetével.

Melyek a külföldön is könnyen eladható magyar termékek? Mely országok a fő vásárlói?
Milyen cikkeket kell külföldön beszerezni a magyar gazdaság működéséhez?
A korábbi fejezetekben megismerhetted, hogy Magyarország miként van ráutalva más országokra, és hogy mivel, hogyan vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. Hazánk nyitott gazdaságú ország. Történelme során egyre többféle módon kapcsolódott be a munkamegosztásba, vi­lág­gaz­da­sá­gi jelentősége mégis csökkent. (Míg 1970-ben a világ exportjának 0,7%-át, ma már csak 0,2%-át bonyolítja le.) A nemzetközi áringadozásokra érzékeny, mert a behozott áruk között még mindig nagy az alapanyagok aránya. A kivitel és a behozatal tervezése és lebonyolítása a külgazdaság feladata.
Olvasd le a 341. ábráról, hogy mely áruféleségek aránya a legnagyobb a kivitelben! Miért különbözik ettől a behozatal áruösszetétele?
Figyeld meg a függelékben, hogy hogyan változott a külkereskedelemben az egyes árucsoportok aránya az elmúlt évtizedekben! Magyarázd meg!
Ismerd meg a 35. szemelvényből, hogy mely magyar termékek adhatók el a külpiacokon!
35
A sikertermékeken keresztül ismerik meg az országot
Mely termékeinket fogadja szívesen a világpiac?
Azokat, amelyek hosszú időn át alig változnak, és mivel alaptermékek, nem is kell, hogy változzanak (pl. búza, brojlercsirke, őrölt fűszerpaprika, alumíniumkohászati termékek).
Azokat, amelyek kifejezetten újdonságok (ilyen volt egykor a dinamó, a villanymozdony vagy a hengerszék, és ilyen ma pl. a mélyfúrótömlő). Fontos azonban, hogy ne legyenek könnyen másolhatók.
Azokat, amelyekre minden korban szükség van és egyenletes minőségben, folyamatosan termelhetők (pl. izzólámpa, gyógyszerek, minőségi borok, vetőmagok, növényolajok, Pick szalámi).
Azokat az egy-egy vállalathoz kötődő termékeket, amelyek a kor igényeinek (pl. számítástechnikai részegységek, optikai cikkek, orvosi műszerek, mérőműszerek) vagy a divat változásainak (pl. sportcikkek) megfelelően állandóan megújulnak, fejlődnek.
Azokat, amelyek összetett, ún. kulcsrakész rendszerek (pl. komplett kórház, iskola vagy baromfikeltető üzem).
A külkereskedelemben gazdát cserélő termékek köre a századok során többször is átalakult. Legfőbb jellegzetessége azonban mindvégig megmaradt: a behozatalban az ipari nyersanyagok és az energiahordozók, a kivitelben pedig az alapanyagok, a félkész termékek, a gyógyszerek és az alig feldolgozott élelmiszerek a legjelentősebbek. Viszont piacaik helye kétszer is, alapjaiban megváltozott. A II. világháború előtt Németország, Ausztria, Olaszország és az Egyesült Királyság voltak legfőbb kereskedőtársaink. A szocializmus évtizedei azonban kelet felé fordították a külkereskedelmet, a piaci kapcsolatok irányítója a Szovjetunió volt. Ebben az időszakban sokféle sikertermékünk volt, a szocialista országok hatalmas felvevőpiacot jelentettek a gabonának, a zöldségkonzervnek, az asztali bornak, az autóbusznak, a kerékpárnak vagy a cipőipar termékeinek. Csak a KGST felbomlása után derült ki, hogy e cikkek legtöbbje a fejlettebb gazdaságú országokban szinte eladhatatlan. Az 1990-es években a magyar külkereskedelem fokozatosan a hagyományos partnerek (elsősorban Németország és Ausztria) felé fordult. Ma nagyobb hányada Európa fejlett országaival (főleg az unió és a CEFTA tagállamaival) bonyolódik le (342). Főleg technikai berendezéseket, alapanyagokat, vegyszereket, személygépkocsit vásárolunk, mezőgazdasági termékeket, feldolgozott élelmiszereket és ruházati cikkeket adunk el. Kelet felé csak Oroszországgal és Ukrajnával maradt jelentős az árukapcsolat. Ma is onnan vásároljuk az energiahordozók nagy részét, az energiát, az érceket, és ott értékesítjük az autóbuszokat, a gépeket, a gabona egy részét.
342. ábra. A kivitel és a behozatal fő irányai és arányai ma már csaknem azonosak. Fő kereskedelmi partnereink az Európai Unió tagállamai. A behozott termékek értéke meghaladja a külföldön értékesítettekét, vagyis a külgazdaság összességében véve ráfizetéses.

342. ábra. A kivitel és a behozatal fő irányai és arányai ma már csaknem azonosak. Fő kereskedelmi partnereink az Európai Unió tagállamai. A behozott termékek értéke meghaladja a külföldön értékesítettekét, vagyis a külgazdaság összességében véve ráfizetéses.

A külkereskedelemből származó áruknak a lakossághoz és a felhasználó vállalatokhoz való eljutását a belkereskedelem biztosítja. A termelőüzemekkel a nagykereskedelem tartja a kapcsolatot. Területi központjai a megyeszékhelyeken vannak. A nagykereskedelemben felvásárolt árut a kiskereskedelem juttatja el a lakossághoz. Míg korábban a kiskereskedelmi forgalom nagy része az állami nagyáruházakban zajlott, ma egy része kivonult az utcára (pl. könyv, élelmiszer, virág és ruházati cikkek árusítása) vagy a diszkont-áruházakba.
343. ábra. A nagy, gyakran külföldi érdekeltségű áruház- és üzletláncok is egyre erősebben vetik meg lábukat országszerte. Sőt, a magyar vásárlási szokásoktól idegen, nyugati stílusú bevásárlóközpontok nyílnak.
344. ábra. Az ország gazdasági fellendülésre vár, akár az ügynökök a részvények értékének emelkedésére a tőzsdén. A tőzsdén tömegáruk (pl. gabona, fémek) vagy értékpapírok kereskedelme folyik.
343. ábra. A nagy, gyakran külföldi érdekeltségű áruház- és üzletláncok is egyre erősebben vetik meg lábukat országszerte. Sőt, a magyar vásárlási szokásoktól idegen, nyugati stílusú bevásárlóközpontok nyílnak.344. ábra. Az ország gazdasági fellendülésre vár, akár az ügynökök a részvények értékének emelkedésére a tőzsdén. A tőzsdén tömegáruk (pl. gabona, fémek) vagy értékpapírok kereskedelme folyik.
Az Európai Uniótól remélt szebb jövő
Hazánk a KGST felbomlása után az Európai Unió felé fordult, és 1991-ben aláírta a társulási megállapodást a szervezettel a gyors gazdasági fellendülés reményében. A tagállamok sem voltak feltétlen hívei a szervezet új államokkal való, gyors bővítésének. Elsőbbséget élvezett az unió belső feszültségeinek kezelése, a pénzügyi-gazdálkodási reformok végrehajtása. Előnyösebb volt számukra, hogy a magyar vállalkozókkal, a vállalatok dolgozóival vagy az állammal szövetkezve vegyesvállalatokat alapítsanak Magyarországon. 2003 áprilisában Magyarország is aláírta az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést. Ezzel 2004 májusától 25 tagúra bővült a szervezet. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink kelendőek lehetnek az unió piacain, Magyarország vonzó terület maradhat a külföldi befektetők számára. A hazai munkanélküliség csökkenhet a külföldi munkavállalás és vállalkozás lehetősége révén. A mezőgazdaság fejlesztéséhez és az elmaradott országrészek felzárkóztatásához pedig támogatásokat és kölcsönöket kaphat az ország. Az unióhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítése azonban áldozatokat is kíván. Olyan kereskedelmi korlátozásokhoz, jogszabályokhoz való igazodást, amelyek átmenetileg nehéz helyzetbe hozhatják a fejlődésnek indult gazdaságot.
Készíts listát Magyarország legfontosabb kiviteli cikkeiből, amelyek az Európai Unióban találnak vevőre! (Mf. 9/c.)
Készíts „bevásárlókosarat”, amelybe beleteszed a legfontosabb, külföldről származó termékeket! (Mf. 9/b.)
Tedd próbára tudásod!
1.
Hasonlítsd össze, hogyan látja Budapest földrajzi fekvését egy magyar geográfus, egy ukrán vállalkozó, egy holland turista és egy osztrák közúttervező mérnök! Mivel magyarázható különböző nézőpontjuk?
2.
Mutasd be, hogy a főváros jelenlegi szerkezete milyen múltbeli hatások és folyamatok emlékét hordozza! Milyen folyamatokat indít el vagy erősít fel napjainkban ez a szerkezet?
3.
Próbáld meghatározni Budapest vonzáskörzetét élelmiszer-ellátási, közlekedési, ipari, vállalkozási és idegenforgalmi szempontból! Mivel magyarázható, hogy a különböző szempontok szerint más-más nagyságú területen érezteti hatását a főváros?
4.
Állítsd össze azt a listát, amely Budapest hazai és nemzetközi vonzerejét tartalmazza! Melyekben rejlenek még kihasználatlan lehetőségek?
5.
Készíts egy olyan listát is, amely a főváros legfőbb gondjait foglalja össze! Melyikre milyen megoldást javasolsz?
6.
Egy ljubljanai gyógyszerszállítmányt kell eljuttatnod Magyarországon át Lvovba. Tervezd meg az áruszállítás módját és útvonalát! Találkozna-e ez a küldemény a Sziléziából Belgrádba indított kokszszállítmánnyal?
7.
A televízió miskolci, debreceni, győri és kispesti körzeti stúdiói rövid műsorban kívánják bemutatni tágabb régiójuk főbb jellegzetességeit. Készítsd el a forgatókönyvnek azon részleteit, amelyek megjelölik a forgatási helyszíneket! Indokold is választásodat!
8.
Nyújts segítséget a regionális tervezésben! Milyen nemzetközi gazdasági és kulturális együttműködések lehetőségét látod a határ menti térségekben? Mi nehezít e kapcsolatok kibontakozását?
Kosárba helyezve!