A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Negyedik rész
A medence magaslatai
„S a fejsze egyhangúan döng, kopog
odvas bükkök tövébe vágva;
hol, vén fukar módjára,
a bérc sziklás ölébe rejti kincseit,
s megátalkodva állja, tűri
a kutató bányász vas-ékeit.”
(Tompa Mihály)
A természet és az ember egymás szövetségesei. A hegy gyomrának kincseit, hátának
erdeit, a lábánál fakadó vizeit adja, s az ember rátelepszik: kibányássza szenét
és érceit, kivágja fáit, kutakkal csapolja meg a vizét, miközben felépíti városait.



Miről szól ez a rész?
Ha alföldről hegyvidék felé igyekszik az ember, a dombság hullámait látva egyre fokozódik benne a várakozás, hiszen a magaslatokban valamiféle titkot vél. Akad is titka a hegységnek bőven, de ha figyelmesen szemléljük, nagy részük megfejthető. Láthatod majd, hogyan árulja el kialakulását és mélyének kincseit a Kárpát-medence hegy­ko­szo­rú­já­nak belső peremén az Északi-középhegység és a Nyugati-peremvidék, illetve a me­den­cé­be nyugat felől „betolakodott” kőzetlemezdarab hátán a Dunántúli-középhegyvidék, s a medencében képződött üledékekkel borított Dunántúli-domb- és hegyvidék. Meg­is­mer­he­ted, hogy e tájak erőforrásaival hogyan gazdálkodik a társadalom, hogyan veszi védelmébe a természeti és kulturális értékeket, vagy hogy éppen hogyan teszi azokat tönkre a Dunakanyarban, a Balaton és a Velencei-tó üdülőövezetében. Megismerheted e hegységi és dombsági tájak fő terményeit. Megértheted, miért kerültek nehéz helyzetbe azok az iparvidékek, amelyek kőszénre és bauxitra alapozták gazdaságukat, valamint hogy a „rövidlátó” tervezés, a nemzetközi piacok és a politikai viszonyok változásai hogyan járultak hozzá az iparvidékek és az ipari települések válságához.
Kosárba helyezve!