A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Nyugatra és keletre is nyitott lengyel kapuk
LENGYELORSZÁG
Területe: 312 685 km2
Népessége: 82,1 millió fő (2006)
Népsűrűsége: 122 fő/km2
Fővárosa: Varsó
Hivatalos nyelve: lengyel
Értékeld Lengyelország fekvésének előnyeit és hátrányait természetföldrajzi és társadalmi szempontból!
Készíts néhány mondatos leírást a nagytájakról a domborzati térkép alapján!
Milyen lehetőségeket nyújtanak az ország nagytájai a gazdálkodáshoz?
Ismerkedj meg Lengyelország sajátos gazdaságtörténeti útjával a 6. szemelvény segítségével!
Lengyelország a nagy területű európai országok közé tartozik. Neve (Polska = mezei) jól jellemzi természeti adottságát, nagy része alföld. A síkvidék fekvése kiváló közlekedési lehetőséget kínál Kelet-Európa és Nyugat-Európa között. Gazdasága alapján átmeneti helyzetű a földrész fejlett és kevésbé fejlett térségei között.
Röghöz kötött ipari gócok
Figyeld meg atlaszod térképén, hogy hol alakultak ki a legjelentősebb iparvidékek Lengyelországban! Milyen iparágak kapcsolódnak össze egymással azok területén?
6
Lengyelország, az más
Lengyelországra gyakran mondták a történelem során – mint ahogyan ma is –, hogy más, mint a többi közép-európai ország. Találgatták, vajon Kelet-Európa legnyugatibb vagy Nyugat-Európa legkeletibb tagja. Ugyanis Németország és Oroszország között, mindig a Kelet és a Nyugat kereszttüzében állt, Európa jelentős kereskedelmi útvonalai haladtak át a területén.
Miben is látszott különlegessége a szocializmus éveiben?
A Szovjetunióhoz csak kényszerűségből kötődött, hiszen Lengyelország a háborúk alatt különösen sok sérelmet szenvedett el tőle.
A mezőgazdaságot nem kényszerítették állami gazdaságokba, szövetkezetekbe, a termelés magántulajdonú kisgazdaságokban folyt.
A nehézipar túlerőltetésének csődje már az 1970-es évek végén nyilvánvalóvá vált, és egyre mélyebb válságot okozott. Így a bajokat már nem sokáig lehetett elkendőzni.
A fejlett országokban sok lengyel vendégmunkás dolgozott, akik sokat láttak az ottani életformából és gazdasági szemléletből, így nem törődtek bele otthoni sorsukba. A bányászok, a hajógyári munkások és az értelmiség is kiterjedt szakszervezeti tiltakozó mozgalmakkal próbálták érvényesíteni érdekeiket.
Az ország társadalmát a katolikus vallás ereje tartotta össze, különösen azután, hogy lengyel pap lett a pápa Vatikánban (II. János Pál).
34. ábra. Gyárkémények és hűtőtornyok erdeje, a látóhatárt keretező meddőhányók, bányaépületek és városok sora, és meglehetősen szennyezett levegő. Ezek fogadják a felső-sziléziai bányavidéken átutazókat.

34. ábra. Gyárkémények és hűtőtornyok erdeje, a látóhatárt keretező meddőhányók, bányaépületek és városok sora, és meglehetősen szennyezett levegő. Ezek fogadják a felső-sziléziai bányavidéken átutazókat.

A világháborútól sokat szenvedett Lengyelországban van Közép-Európa egyik legjelentősebb nehézipari vidéke, Felső-Szilézia (34). Adottságai, és így alapjában iparágai Lengyelországban hasonlóak, mint Csehországban. Csakhogy a rögvidék északi részén sokszínűbb ipar alakult ki. Részben azért, mert itt a feketekőszén (35) mellett egykor gazdag színesfémérc (réz- és cinkérc) lelőhelyek is voltak. Ugyanakkor az Északnyugati-Kárpátok előterében, annak felgyűrődésekor, hatalmas kősó-, kálisó- és kéntelepek keletkeztek. A sokféle ás­vány­kincs­re telepedett, egymással összenőtt nagy iparvárosok (Katowice, Głiwice, Bytom), s a kicsit távolabb fekvő történelmi város, Krakkó (37), a kohászat és a gépipar fellegváraivá fejlődtek. A sziléziai iparvidékről kerül ki az ország ipari termelésének fele, ám olyan iparágakból, amelyeknek egyre kilátástalanabb a jövője. Az 1990-es években a General Motors korszerű gépkocsi-összeszerelő üzemet épített Głiwicében, ahova a magyarországi Szentgotthárdról szállítják a motorokat. A környezetszennyezés szinte megfojtja a 3 milliós lakosságú városegyüttest.
A Lengyel-középhegységtől északra lent termesztenek. A lenfeldolgozás a háziipar hagyományain és az orosz piac igényein nőtt naggyá. A legnagyobb textilipari központ Łódź (vudzs). A hegyvidék és az alföld határán, a Visztula partján munkaigényes iparágak (finomgép- és járműgyártás, műszeripar) telepedtek meg, elsősorban a fővárosban, Varsóban (36). Az Oroszországból csővezetéken érkező kőolajat Płock vegyipari üzemei dolgozzák föl. Igaz, a vegyipar kezdetben az ország területén bányászott kőszén, kősó és kén feldolgozásával bontakozott ki.
Válság a parasztok és a hajóépítők földjén
Keresd meg a függelék adatai alapján Lengyelország helyét Európa mezőgazdaságában!
Mely természeti adottságokat hasznosítja itt a mezőgazdaság?
Melyek lehetnek a lengyel élelmiszeripar legfőbb termékei? Következtess és a 10. oldalon lévő 11. ábra alapján!
35. ábra. A sziléziai iparvidéken a feketekőszén mélyművelésű bányákból kerül a felszínre. A modernizált bányákban a munka nagy részét gépek végzik. A vágat elejéről hatalmas fejtőgép szeli le a szemet, amelyet szállítószalag visz az akna ajtóhoz. Innen lift emeli az osztályozóba. A földalatti munka azonban így is megviseli a bányászok szervezetét.
36. ábra. A Lengyel-alföldön átkanyargó Visztula mellé nagyvárosok sora telepedett, így földrészünk egyik legfiatalabb fővárosa, Varsó is. A 14. században felnőtt, majd a 16. századtól virágzó városból kevés emlék maradt fenn, hiszen a II. világháborúban épületeinek 90%-a elpusztult. Így szinte a semmiből kellett újraépíteni a fővárost.
35. ábra. A sziléziai iparvidéken a feketekőszén mélyművelésű bányákból kerül a felszínre. A modernizált bányákban a munka nagy részét gépek végzik. A vágat elejéről hatalmas fejtőgép szeli le a szemet, amelyet szállítószalag visz az akna ajtóhoz. Innen lift emeli az osztályozóba. A földalatti munka azonban így is megviseli a bányászok szervezetét.36. ábra. A Lengyel-alföldön átkanyargó Visztula mellé nagyvárosok sora telepedett, így földrészünk egyik legfiatalabb fővárosa, Varsó is. A 14. században felnőtt, majd a 16. századtól virágzó városból kevés emlék maradt fenn, hiszen a II. világháborúban épületeinek 90%-a elpusztult. Így szinte a semmiből kellett újraépíteni a fővárost.
Állapítsd meg a 7. szemelvény segítségével, hogy melyek a lengyel mezőgazdaság legfőbb jellegzetességei!
7
A lengyel paraszt nem hagyja magát
Dél-Podlasie lankás táján apróra szabott, színes parcellák sorakoznak. Az egyiken már rozsdásodik a rozs, a másikon a zab lógatja halvány kalászait. Közöttük burgonyaföldek vagy cukorrépatáblák zöldellenek. Egy gazda szénát hány a lova mögé fogott szekérre. Amott egy család műanyag ládákba káposztafejeket rendez, másokba uborkát rak. Amúgy néptelen a határ, ugyanis mindenki a falu felé igyekszik. A kultúrház előtt már nagy a hangoskodás, gyülekeznek a környékbeli parasztok. Van, aki kerékpárral, van aki traktorral érkezik, mások kopott Polski Fiatja mögé ponyvával takart utánfutó van kötve. A mezőgazdasági kör ülésére jöttek. Ide bármikor bejöhetnek tanácsért vagy éppen egy-egy munkagépért. Most azonban más tartja lázban őket. Történt ugyanis, hogy a sajtó hírül adta, a gabona és a tej felvásárlási árát egyszerre akarják csökkenteni. „Nem hagyhatjuk annyiban – háborog egy csizmás férfi – ha mind a huszonnyolcmillióan szót emelünk, a kormány úgysem tud mit tenni.” Egy öreg, nagybajuszú férfi bosszúsan morog: „A háborúban elaknásították földjeinket, a kocáim megdöglöttek, most rajtunk a sor.” Egy talpraesett, higgadt asszony csendre inti a zúgolódókat: „Beszéljük meg nyugodtan, mit kellene tennünk érdekeink védelmében!”
A Lengyel-alföld déli része a kisgazdaságokban folyó mezőgazdasági termelés hazája. A parasztság nagy része elavult technikával dolgozik. Mások hátat fordítanak a mezőgazdaságnak, ezzel azonban a munkanélküliek táborát gyarapítják. Nem könnyebb az élet az alföld északi részén sem, mert a tóhátság sovány földjein még kilátástalanabb a gazdálkodás (39). A Visztula torkolatánál épült, egykor híres gdański és gdyniai hajógyárak termékei iránt alig van kereslet. Újjáépített kikötőik az Odera torkolatánál fekvő Szczecinnel (scsecsin) együtt jelentős nemzetközi kereskedelmet bonyolítanak le. A homokos tengerpart és a tóvidék csak nyáron, a Magas-Tátra (38) hegyvidéke viszont egész évben kedvelt célpontja az idegenforgalomnak.
37. ábra. A lengyel királyok fővárosa 1610-ig Krakkó volt, csak ezután vette át Varsó ezt a szerepet. Ma Krakkó Közép-Európa kulturális fővárosa. Kiváló helyen, a Visztula partján fekszik. Nekünk különösen fontos város, hiszen a 14. század utolsó harmadában magyar király, Nagy Lajos ült a trónján, és sok magyar diák tanult nagyhírű egyetemén. A belváros az Osztrák–Magyar Monarchia századfordulós hangulatát idézi, utcáin lépten-nyomon magyar nevekkel és emlékekkel találkozunk. Hatalmas piacterén a régi városháza tornya és a lábas posztócsarnok emlékeztet a múltra.
38. ábra. A lengyel Magas-Tátra jelentős része nemzeti park. A 2500 m fölé nyúló hegycsúcsok sziklaformáit a jégkorban az eljegesedés, a törmelékükbe temetkező hegylábakat a jelenkorban a nagy hőingadozás hozta létre. Télen a hegység a síelők paradicsoma.
37. ábra. A lengyel királyok fővárosa 1610-ig Krakkó volt, csak ezután vette át Varsó ezt a szerepet. Ma Krakkó Közép-Európa kulturális fővárosa. Kiváló helyen, a Visztula partján fekszik. Nekünk különösen fontos város, hiszen a 14. század utolsó harmadában magyar király, Nagy Lajos ült a trónján, és sok magyar diák tanult nagyhírű egyetemén. A belváros az Osztrák–Magyar Monarchia századfordulós hangulatát idézi, utcáin lépten-nyomon magyar nevekkel és emlékekkel találkozunk. Hatalmas piacterén a régi városháza tornya és a lábas posztócsarnok emlékeztet a múltra.38. ábra. A lengyel Magas-Tátra jelentős része nemzeti park. A 2500 m fölé nyúló hegycsúcsok sziklaformáit a jégkorban az eljegesedés, a törmelékükbe temetkező hegylábakat a jelenkorban a nagy hőingadozás hozta létre. Télen a hegység a síelők paradicsoma.
Foglald össze, hogy hogyan igazodik a gazdasági élet a természeti erőforrásokhoz a nagytájakon! (Mf. 16/c.)
Készítsetek kiselőadást Lengyelország természeti és kultúrtörténeti értékeiről! Osszátok meg a feladatokat!
Tervezz idegenforgalmi plakátot, amely lengyelországi utazásra csábítja az embereket!
Járj utána, hogy milyen történelmi szálak fűzik össze a lengyel és a magyar népet!
39. ábra. Lengyelországban a szocializmus évei alatt is többnyire magánkézben maradtak a földek. Kis parcellákon folyik a szántóföldi gazdálkodás, ami jól látszik a tájon.

39. ábra. Lengyelországban a szocializmus évei alatt is többnyire magánkézben maradtak a földek. Kis parcellákon folyik a szántóföldi gazdálkodás, ami jól látszik a tájon.

Leckéhez tartozó extrák

Mélyművelésű szénbánya

A külszíni fejtéssel ellentétben itt a fedőkőzeteket nem távolítják el, a kitermelés aknákon keresztül folyik.

Mélyművelésű szénbánya

Kosárba helyezve!