A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 8.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Útkeresés a lehetőségek földjén
ROMÁNIA
Területe: 238 391 km2
Népessége: 21,6 millió fő (2006)
Népsűrűsége: 91 fő/km2
Fővárosa: Bukarest
Hivatalos nyelve: román
Melyek Románia természetes határai? Nevezd meg a térkép és a munkafüzet alapján az ország nagytájait! (Mf. 35/a.)
Lapozz vissza az 53 –54. ábrához! Hasonlítsd össze Románia gazdasági szerkezetét a hegyvidéki országokéval! Mivel magyarázod a különbségeket?
Figyeld meg a 73. ábrán, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak Románia tájai a társadalom életéhez!
74. ábra. Az Erdélyi-medence északi részén az egykori tengeri üledékek megcsúszásával szertelenül hepe-hupás táj jött létre, amit még a növénytermesztés is nehezen tud hasznosítani.
75. ábra. Az Erdélyi-érchegység északkeleti peremén a Hesdát-patak átfűrészelte magát a mészkőhegységen. Így jött létre a szűk, helyenként csak 10 méter széles Tordai-hasadék.
74. ábra. Az Erdélyi-medence északi részén az egykori tengeri üledékek megcsúszásával szertelenül hepe-hupás táj jött létre, amit még a növénytermesztés is nehezen tud hasznosítani.75. ábra. Az Erdélyi-érchegység északkeleti peremén a Hesdát-patak átfűrészelte magát a mészkőhegységen. Így jött létre a szűk, helyenként csak 10 méter széles Tordai-hasadék.
Ország az országban
Nézz utána a történelmi atlaszban, hogy hogyan alakult az erdélyi államiság!
Románia földjét a természet bőkezűen megáldotta. Gazdasági élete mégis Közép-Európa peremére szorult. Az 1990-es évektől kezdődően a társadalmi-gazdasági rendszerváltozás után keresi a felzárkózás útját. Ez azonban nem megy könnyen, mert szakképzett munkaerejének és értelmiségének jelentős része kivándorolt az országból.
A Románia területén ívesen futó Kárpátok nemcsak természetföldrajzi választóvonal, hanem kapcsolatot teremt Közép-Európa, valamint Kelet- és Dél-Európa felé is. Tulajdonképpen csak a hegyvonulaton belüli országrész, a történelmi Erdély része Közép-Európának, Románia gazdasági támasza, nagy mértékben járul hozzá a Kárpátokon kívüli országrészek megélhetéséhez is. Földje változatos, az emberi megélhetés ezer lehetőségét kínálja. Szívében, a folyókkal felszabdalt 500-600 méter magasságú Erdélyi-medencében az egykori tölgyerdőknek már nyoma sincs, legelők és szántóföldek váltják egymást (74). Üledéktakarója a harmadidőszaki tengerekben képződött. Ahol a hegységnek gyűrődött, ott kiváló minőségű, jelentős kősó- és földgáz-készleteket rejt. Így a táj a vegyipar otthonává vált. A kősóból szóda, sósav és a timföldgyártásnál használt marónátron készül. Az országot behálózó földgázvezetékek innen indulnak szerteszét. A vegyipari üzemek Ma­ros­vá­sár­he­lyen, Tordán és „Erdély fővárosában”, Kolozsváron működnek. A Déli-Kárpátok és az Erdélyi-medence találkozásánál az egykori szász városok hagyományos textil-, bőr- és fafeldolgozó iparát a gépgyártás váltotta fel. A közlekedési csomópontban fekvő Brassó, az ország második legnagyobb és legjelentősebb ipari városává nőtt. Délnyugaton pedig, ahol vasérc és kőszén is van, vaskohászat bontakozott ki (Vajdahunyadon és Resicabányán). A medencevidéket a tagolt, 1800 m fölé is emelkedő Erdélyi-középhegyvidék választja el az Alföldtől. Ősi mesterségek, az ezüst- és aranybányászat, az aranymosás fűződnek az Erdélyi-érchegység nevéhez. A Bihar-hegység bauxit- és lig­nit­bá­nyá­sza­ta viszont csak alig néhány évtizedes.
73. ábra. Románia eltérő adottságú tájain a fejlett gazdaság kialakulásának sok természeti feltétele megtalálható.

73. ábra. Románia eltérő adottságú tájain a fejlett gazdaság kialakulásának sok természeti feltétele megtalálható.

<br/>          76. ábra. A mai Románia területének csak egy része tartozik a szorosan vett Közép-Európához: a történelmi Erdély (a Király-hágótól keletre a Kárpátok gerincéig húzódó terület) és a hozzákapcsolt Részek (Partium), amely az Alföldhöz tartozó táj.  A Kárpátokon túli területek már Kelet-Európa részei, történelmük és gazdasági-társadalmi fejlődésük is ahhoz kötődik.<br/>
<br/>          77. ábra. Erdély területén sok gyógyvíz- vagy ásványvízforrás fakad. Az emberek rendszeresen fogyasztják e források vizét. Neves búcsújáró helyek is kialakultak körülöttük a századok során.<br/>
76. ábra. A mai Románia területének csak egy része tartozik a szorosan vett Közép-Európához: a történelmi Erdély (a Király-hágótól keletre a Kárpátok gerincéig húzódó terület) és a hozzákapcsolt Részek (Partium), amely az Alföldhöz tartozó táj. A Kárpátokon túli területek már Kelet-Európa részei, történelmük és gazdasági-társadalmi fejlődésük is ahhoz kötődik. 77. ábra. Erdély területén sok gyógyvíz- vagy ásványvízforrás fakad. Az emberek rendszeresen fogyasztják e források vizét. Neves búcsújáró helyek is kialakultak körülöttük a századok során.
A különböző adottságú romániai tájak földrajzi jellegzetességeit csoportmunkában fogjátok feldolgozni tanárotok útmutatása szerint.
78. ábra. „Hol most a tónak fénylő tükre terül el, gyönyörű havasi rét állott, melynek bársony gyepén a Likas-patak és a déli irányból letörtető Gyilkos-patak egyesültek, magas fenyvesek nőttek ki a patakok partvirányain. De a mindig csudásan működő természet 1837-ben a völgy egybekeskenyülésénél összeontott két hegyfokot, sziklagátat rögtönözve elzárta a völgyet, mely több éveken át megtelve a vízben gazdag két pataknak odarohanó kristálycseppjeivel, előállott a Gyilkos-tó, így neveztetve a felette lévő havasról.” – írta Orbán Balázs, a Székelyföldért rajongó tudós.

78. ábra. „Hol most a tónak fénylő tükre terül el, gyönyörű havasi rét állott, melynek bársony gyepén a Likas-patak és a déli irányból letörtető Gyilkos-patak egyesültek, magas fenyvesek nőttek ki a patakok partvirányain. De a mindig csudásan működő természet 1837-ben a völgy egybekeskenyülésénél összeontott két hegyfokot, sziklagátat rögtönözve elzárta a völgyet, mely több éveken át megtelve a vízben gazdag két pataknak odarohanó kristálycseppjeivel, előállott a Gyilkos-tó, így neveztetve a felette lévő havasról.” – írta Orbán Balázs, a Székelyföldért rajongó tudós.

Érdemes elolvasni!
Az új hazát lelt magyarok, a csángók
A köztudatban a csángók azok a magyarok, akik az összefüggő magyar népsziget közelében vagy attól távolabb, idegen népek között telepedtek le. Magukat csángónak csak a moldvai nem székely magyarok tartják, akik a magyar uralom keleti irányú terjeszkedésével a 12. század folyamán telepedtek a Szamos vidékéről a Kárpátok vonulatain túl, Moldvába. A csángó eredetileg furcsán hangzó, kevert beszédet jelentett, ami velejárója az elszakadásnak, elszigetelődésnek. Csak az újabb időkben ragadt át gúnynévként mindazokra a magyarokra, akik népünktől elszakadva élnek. A székelyek a 13. század végén, majd nagy számban a 18. században kényszerűségből települtek Moldvába, főként Csíkból. Egy részük a Tatros forrásvidékénél húzódott meg, ők a gyimesi csángók. A Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte a törököktől a gyér lakosságú Bukovina tartományt, amit – többek között – a Moldvában letelepedett székelyekkel népesítettek be. A csángók visszatelepítésének gondolata többször újraéledt a magyar országgyűlésben. Így kerültek székelyek 1883-tól kezdve Bukovinából a Maros menti Déva környékére és az Al-Duna vidékére, a folyó szabályozásával felszabadult területekre. A magyar király a 13. században védelmi célokból telepített háromszéki székelyeket és fehér megyei nem székely magyarokat a Kárpátok gerincén kívülre, Hétfalu vidékére.
Érdemes elolvasni!
Székely székek a keleti végeken
Erdély legnagyobb néprajzi csoportját a székelység alkotja, amely mai hazájában valószínűleg a 11. századtól kezdődően telepedett le. A mai Magyarország nyugati széléről (ahol még a magyar honfoglalás előtt telepedtek le) kelet felé húzódva, mint határőr nép szállta meg a mai Székelyföldet. Katonai szerveződésük a későbbi századokban is meghatározta életkörülményeiket. Katonai közigazgatásuk székeket szervezett, először Udvarhely- és Marosszéket. Az elkövetkező században Csíkba is áttelepedtek. A Sepsi, Orbai és Kézdi székely székeket a 13. században a magyar király az egykori Fehér megye vidékéről a keleti végek védelmére rendelte. Így jött létre a Kárpátok könyökében a mai Háromszék. Aranyosszék a Székelyföldről nyugatra, szigetszerűen helyezkedik el.
A hegyvidéken eredő sebes folyók az Alföld felé haladtukban termékeny hordalékkúpokat raktak le. Ahol széles kaput nyitnak a síkvidékre, vásárvárosok születtek. Arad ma már gépiparáról, Nagyvárad vegyiparáról, timföldgyártásáról ismert. Temesvár alföldi város. A gazdag ásványkincseken a nagy nyersanyag- és energiaigényű iparágakat fejlesztették az önellátás megteremtésének reményében. A túlfejlesztett nehéz- és vegyipar ellátására az ország kénytelen külföldről vásárolni alapanyagokat. Induljunk tovább az Erdélyt átszelő nagy folyók, a Szamos, az Olt és a Maros forrásvidéke felé! A Keleti-Kárpátokban találunk rájuk. A pár százezer éve még működő vulkánjai mögött, a Hargita árnyékában védett medencék sorakoznak, amelyekben székely városok ülnek. Lakóik egykor az erdőből éltek. Ma Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy munkaerejét főként a textil- és a gépipar foglalkoztatja.
Alföld a Kárpátok túlsó oldalán
Mely földrajzi övben fekszik Románia területe? Mely élelmiszernövények termesztését teszi ez lehetővé? Nézd meg a térképen is!
Értékeld a mezőgazdaság lehetőségeit és eredményeit! Hívd segítségül az 53. és 54. ábrát, valamint a függelék táblázatait! Tapasztalataidat jegyezd fel a munkafüzetben! (Mf. 35/c.)
Milyen nyersanyagokra támaszkodhat az ipar a Kárpátok ívén túl?
81. ábra. Bukarest az ország éléstárában, a Román-alföld szívében fekszik. Az egykor keleties arculatú települést a 20. században átformálták, többnyire párizsi minta szerint. A város szerkezete az 1977-es pusztító földrengés óta teljesen átalakult. A belvárosból széles sugárutak vezetnek ki a hatalmas, sivár lakótelepekhez.

81. ábra. Bukarest az ország éléstárában, a Román-alföld szívében fekszik. Az egykor keleties arculatú települést a 20. században átformálták, többnyire párizsi minta szerint. A város szerkezete az 1977-es pusztító földrengés óta teljesen átalakult. A belvárosból széles sugárutak vezetnek ki a hatalmas, sivár lakótelepekhez.

A Kárpátok ívén csak az Olt képes áttörni, sebes vizét a Havasalföldre vezeti. Ez már merőben más vidék. Előbb dombos tájakon fut át, ahol gyümölcsösök és szőlőföldek között olajkutak himbái bólogatnak. Itt húzódik ugyanis Románia nagy, immár egy évszázada művelt kőolajmezője. Kitűnő kőolaját részben hőerőművek táplálására használják, részben Ploieşti (plojest) és Piteşti (pitest) finomítói és vegyipari üzemei dolgozzák fel. A finomítványok jelentős részét külföldön adják el. Az Olt ezután a tökéletesen sík Román-alföldre jut ki. Itt terem meg az ország élelmiszerszükségletének csaknem a fele. Feketeföldjén búza- és kukoricatáblák sorakoznak, de napraforgót, cukorrépát és kendert is termesztenek. Az alföldön fekszik a főváros, Bukarest (81) is. Itt megtalálható az ország mindenféle iparága. Az Olt – ahogyan az ország többi folyója is – a Dunában végzi útját, amely széles deltatorkolatában a Fekete-tengert töltögeti. A nagy kikötők ezért a tengerparttól 150 km-rel beljebb épültek. Brăila papírgyárai a deltavidék nádját, Galaţi (gálác) vaskohói pedig az Ukrajnából származó vasércet és kokszot dolgozzák fel. Dobrudzsa mediterrán jellegű tengerpartja jelentős idegenforgalmi vonzerő. Az ország egyetlen tengeri kikötője és kedvelt üdülővárosa Constanţa (konsztanca).
79. ábra. Az erdélyi Torockó magyarok lakta település. Különös szépségű, egységes faluképe miatt – amelyet  a jómódú szászok alakítottak ki – méltán része a világörökségeknek.
80. ábra. Ha a Havasalföldön észak felé tekintünk, a távolban látszanak a Déli-Kárpátok vonulatai. Tekintetünknek a domborzat nem állja útját, hiszen majdnem teljesen sík e táj.
79. ábra. Az erdélyi Torockó magyarok lakta település. Különös szépségű, egységes faluképe miatt – amelyet a jómódú szászok alakítottak ki – méltán része a világörökségeknek.80. ábra. Ha a Havasalföldön észak felé tekintünk, a távolban látszanak a Déli-Kárpátok vonulatai. Tekintetünknek a domborzat nem állja útját, hiszen majdnem teljesen sík e táj.
Érdemes elolvasni!
Sokszínű, szövevényes vízivilág a Duna torkolatában
A Duna folyam sok száz ágra szakadozó deltája évezredek óta lakott. Istria városát görög kereskedők alapították a 7. században. Később bizánci császárok, bolgárok, törökök voltak a vidék urai, a 19. században még orosz fennhatóság alatt is állt. 1878 óta tartozik Romániához. Népessége nem túl nagy, de annál sokszínűbb. Élnek itt törökök, tatárok, cigányok, bolgárok, de legnagyobb számban ukránok és betelepített románok. A kiirtott erdő, a rossz termőföld és a száraz éghajlat miatt itt nagyon nehéz a megélhetés. A fiatalok nagy része elvándorol. Ám akik a szülőföldjükön maradtak, erősen őrzik hagyományaikat és vallási szertartásaikat, mint az a maroknyi, óhitű lipován népcsoport, akik a 17. században a pravoszláv egyház szakadásakor menekültek ide a cári Oroszországból. Az itt élő népek mindennapi betevőjét főként a ház körüli termelés adja. A halászat és a nádaratás a vízhez kötődő, hagyományos mesterségek. Az egyre szerényebb és többnyire értéktelen fajokból álló halzsákmányt kereskedők veszik át kevéske pénzért. A nád nagy részét a kemencékben fűtéshez és kenyérsütéshez égetik el. A gazdálkodás része a rideg állattartás is. A disznók tavasztól őszig magukra hagyva, a szigeteken élnek, ahol a nádasban a sulyom termésével, hallal és csigákkal táplálkoznak. Csak vágás előtt pár héttel szállítják haza őket, és kukoricán hizlalják tovább. A delta gyér úthálózatán az egyetlen közlekedési és szállítási eszköz a szamár vontatta szekér. Igavonáshoz bivalyt tartanak. A Duna-deltát 1990-ben, a román forradalom után, bioszféra rezervátummá nyilvánították. Ez Európa legnagyobb és legszínesebb madárparadicsoma, hiszen itt fut össze számtalan madárvonulási útvonal. Területén 322 madárfajt figyeltek meg, közöttük a kihalással fenyegetett borzas gödényt is, amely a rezervátum címermadara lett. Ám az 1950es évektől folytatott rablógazdálkodás sebei csak nehezen gyógyulnak. Nagyüzemi módszerekkel szinte teljesen elpusztították a nádast és az őserdőket. Helyükön nemesnyárasok és rossz minőségű szántók húzódnak. A vízbe jutó növényvédő szerek és a túlhalászás miatt nagymértékű madárpusztulás történt. A folyóágakon három hatalmas roncstemető éktelenkedik. A tönkrement és magára hagyott uszályokból, kotrógépekből évente több ezer tonna fém oldódik ki, és rengeteg gázolaj szivárog a Duna vizébe.
Olvasd el az „Érdemes elolvasni!” című részt! Készíts tájleírást a Duna-delta vidékéről az olvasottak alapján! Beszéljétek meg, hogy miként befolyásolhatja a politikai-gazdasági helyzet egy táj állapotát!
Tedd próbára tudásod!
1.
Melyek Közép-Európa előnyös és kedvezőtlen természeti adottságai? Értékeld azokat a közlekedési szakemberek, a földművelők és az üzletemberek szemével!
2.
Mit köszönhetnek az itt élők az egyes földtörténeti korok fő eseményeinek? Hogyan próbálják felhasználni ezeket a természetföldrajzi sajátosságokat?
3.
Miért mondhatjuk, hogy a terület népein átgázolt a történelem? Hogyan befolyásolta országaik fejlődését? Mit örököltek a II. világháború után kialakult társadalmi-gazdasági változásoktól? Milyen változást hozott életükben a szocialista világrendszer felbomlása az 1990-es évek fordulóján?
4.
Látogass el képzeletben egy hamburgi, egy brnói és egy krakkói piacra! Hasonlítsd össze, hogy milyen áruk kaphatók! Hol találod a legszélesebb választékot? Miért?
5.
Miért nem tudja felvenni a versenyt a lengyel paraszt a bajor gazdával a mezőgazdaság nemzetközi piacán?
6.
Egy Bécsben megrendezett ipari vásáron a következő cikkeket láttam a kiállítócsarnokokban: Doxa karóra, Tirolia síléc, Schwechater sör, borszéki ásványvíz, liptói túró, Nestlé kakaópor, Steyr–Puch traktor, Sandoz pezsgőtabletta. Keress logikai kapcsolatokat származási helyükkel! Milyen nyersanyagokat dolgoznak fel?
7.
Egy prágai szakmunkásképző iskola menedzsere támogatókat keres az autóiparban. Szeretné, ha a területi együttműködés egy szép példája születne a kezdeményezése nyomán. Mely autógyárakat keresse fel és milyen segítséget kérjen?
8.
Készítsd el Közép-Európa szennyezettségi térképvázlatát! A víz- és a levegőszennyezésre, valamint a hulladékra, a bányasebekre egyaránt gondolj! Hol lenne a legnagyobb szükség a nemzetközi együttműködésre? Milyen lehetőségét látod?
Leckéhez tartozó extrák

Tordai hasadék

Számos legenda és monda fűződik az Erdély területén található vulkanikus képződményhez, mely...

Székelyföld

Erdély keleti szegletében található Székelyföld, mely a mai napig döntően magyarlakta terület.

Tordai hasadék

Székelyföld

Kosárba helyezve!