Földrajz 7.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Amerika kialakulása és felszíne
Észak- és Dél-Amerika kialakulása igen eltérő. Észak-Amerika földtani felépítése arra utal, hogy földtörténeti múltja során valaha Európához tartozott. Dél-Amerika területe viszont sok millió éven át Afrikával függött össze. Szembenéző partvonaluk lefutása ma is hasonló, és szétszakadásuk vonalán nagyjából összeilleszthető.

Közép-Amerika szárazföldi hídja csak néhány millió éve emelkedett ki a tengerből és kapcsolta össze a két kontinenst.
 A kontinensek helyzete 180 millió évvel ezelőtt

A kontinensek helyzete 180 millió évvel ezelőtt

Észak- és Dél-Amerika felszíne sok hasonlóságot mutat. Mindkettő nyugati partvidékén magas hegységek emelkednek, északi és keleti területeiken ősföldek találhatók. Középső vidékeiken alföldek alakultak ki.
 Jégvájta tó Kanadában

Jégvájta tó Kanadában

ősföldek, röghegységek
Észak-Amerika legidősebb területe a Kanadai-ősföld. Tágas félkörben öleli körül a Hudson-öblöt. Nyugaton és délnyugaton a szomszédos tájak üledékei alatt is megtalálható. Ősi kristályos kőzetekből – főként gránitból – álló pajzsát sok százmillió éves lepusztulás formálta, amelyben a jégkorszaki jégnek volt a legnagyobb szerepe. A vastag jégtakaró csúszásával legyalulta a felszínt. A puhább kőzeteket kivájta, törmelékanyagukat lerakta. A mélyedéseket ma tavak tízezrei töltik ki.

Dél-Amerika ősi pajzsa a Guyanai-hegyvidék és a Brazil-felföld*. Időszakosan mélybe zökkent területükön a tengeri elöntések üledékei táblás vidékeket hoztak létre, amelyeket vetődések több helyen lépcsőzetessé formáltak. Peremükről a folyók zuhatagokkal érik el az alföldeket.   Észak-Amerika keleti oldalának erősen lepusztult óidei rögvidéke az Appalache-hegység (epelecs).
Az Iguacu-vízesés 3,6 km szélességben zúdul alá a Brazil-felföld peremén
Érdekes sziklaképződmény a Sziklás-hegységben
Az Iguacu-vízesés 3,6 km szélességben zúdul alá a Brazil-felföld pereménÉrdekes sziklaképződmény a Sziklás-hegységben
a Pacifikus-hegységrendszer
Amerika nyugati szegélyének magasra emelkedő hegyláncai a Pacifikus-hegységrendszer tagjai.
 A Sziklás-hegység

A Sziklás-hegység

A harmadidőszakban felgyűrődött vonulataikat az óceáni és a szárazföldi lemezek találkozása, összeütközése hozta létre.
Észak-Amerikában a Kordillerák part menti ívét fiatal hegységek alkotják. A legbelső láncokat képező Sziklás-hegységben azonban a pacifikus mozgások óidei rögöket emeltek magasba.

A Pacifikus-hegységrendszer leghosszabb hegysége Dél-Amerikában az Andok, a Föld leghosszabb lánchegysége.
Előterében, a Csendes-óceánban, mélytengeri árok húzódik, ahol az óceáni lemez a szárazföldi lemez alá bukik. Az óceáni lemezre rakódott vastag üledékek a mélybe nyomulva, megolvadva heves vulkáni működést váltottak ki, és létrehozták a hegység nyugati vulkáni vonulatait. A meggyűrt üledékek az Andok keleti oldalán emelkednek a magasba. A középidő óta tartó folyamat napjainkban sem ért véget. Figyeld meg atlaszodban a lemezek mozgásának irányát a térségben!
Az Andokban erős a vulkáni tevékenység és gyakori a földrengés.

A pacifikus hegyláncok mindkét kontinensen fennsíkokat, medencéket fognak közre. Ilyen Észak-Amerikában a Nagy-medence, a Colorado-fennsík, a Mexikói-fennsík, Dél-Amerikában a Bolíviai-fennsík.
 Az Andok keletkezése

Az Andok keletkezése

 A Colorado folyó alakította ki a Föld legnagyobb szurdokvölgyét*, az 1800-2000 m mély Grand Canyont
 Dél-Amerika legmagasabb csúcsa az Aconcagua az Andokban
A Colorado folyó alakította ki a Föld legnagyobb szurdokvölgyét*, az 1800-2000 m mély Grand Canyont Dél-Amerika legmagasabb csúcsa az Aconcagua az Andokban
Alföldek és táblás vidékek
A két kontinens legalacsonyabb és legfiatalabb tájai az alföldek. Helyükön valaha tenger hullámzott. Vastag üledékrétegeikre a folyók hordalékot, a szél gyakran finom port terített szét. Ebből lösz képződött.

Észak-Amerika legnagyobb alföldje a Mississippi-alföld. Közte és a Sziklás-hegység között található a lösszel fedett, táblás felépítésű Préri fennsík.

Dél-Amerika alföldi tájai: az Orinoco-medence, az Amazonas-medence és a Paraná alföldje. Táblás szerkezetű az Andok déli és keleti előterében található Patagónia.
 Gejzír a Yellowstone-parkban

Gejzír a Yellowstone-parkban

A Yellowstone Nemzeti Park
A Sziklás-hegység leglátogatottabb területe a Yellowstone (jelouszton) Nemzeti Park. Hírességét főként a vulkáni utóműködések* változatos formáinak köszönheti: a gejzíreknek,* kénes kigőzölgéseknek, sárvulkánoknak*.

Nagyszerű látványt nyújtanak a gejzírek. Némelyik 50-60 m magasra lövelli a forró vizet és a gőzt. Az Öreg Hűséges pontosságával tűnik ki. Kitörései 65 percenként követik egymást.

A mélyből feltörő víz különböző anyagokat old ki: fémvegyületeket, ként. Szénsavval telített vizében a mészkő is jól oldódik. Ezek a gejzír nyílásának közelében lerakódnak, s a rajtuk megtelepedő algákkal különböző színekben pompáznak.

A park tájképi szépségei: a kristálytiszta patakok, vízesések, kanyonvölgyek is vonzzák a látogatókat. Állatvilága is ritkaságszámba megy. Barna-, fekete- és grizzly-medvék, jávorszarvasok, farkasok, hódok élnek itt. A park menedéket nyújt a már kis híján kipusztult bölényeknek is.

A parkot évente 2,5-3 millió ember keresi fel. Nagy gondot jelent a sok gépkocsi. Ezeknek üzemanyagra és parkolóhelyre van szükségük.

 Melegforrás

Melegforrás

Az Ördögtorony
A Yellowstone Parktól keletre fantasztikus sziklaképződmény emelkedik 265 m magasba: az Ördögtorony. Környezetétől elütő színe miatt akár 160 km-ről is látható. Kb. 50 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amikor a mélyből megolvadt kőzet ömlött a felszínre. Lassan kihűlt, összehúzódott, összetöredezett. Megkövült anyagáról a puhább kőzetek lekoptak.
A Szent András-törésvonal
A hollywoodi (halivud) filmstúdiók és a San Franciscó-i bankok felhőkarcolói alatt a földkéreg feszültséggel teli területe húzódik, a Szent András-árok. Itt a lemezek úgy találkoznak, hogy egymás mellett elcsúsznak. Az eddig is nyugtalan területre a tudósok pusztító erejű földrengéseket jósolnak.
 A Szent András-törésvonal

A Szent András-törésvonal

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.Melyek a hasonlóságok a két kontinens felszínében?
2.Sorold fel a tájakat időrendi kialakulásuk sorrendjében!
3.Hogyan alakultak ki Amerika fiatal hegységei? Melyek ezek?
4.Mely folyók töltötték fel a kontinens nagy alföldjeit?
5.Milyen szerkezetű a Préri fennsík és Patagónia?
6. Készíts leírást, milyennek képzeled az amerikai földrész általad kiválasztott táját!
Leckéhez tartozó extrák

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

Gránit

A gránit a Földön található egyik legkeményebb kőzet, amely feltehetőleg a paleozoikum ideje...

Gyűrődés (középfok)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a...

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Az Andok kialakulása

Az Andok két kőzetlemez – egy óceáni és egy szárazföldi – ütközésénél jött létre.

Gejzír

A gejzír bizonyos időközönként szökőkútszerűen meleg vizet és gőzt lövell ki.

A vulkáni utóműködés

Egy szunnyadó vagy kialudt vulkán környezete nem feltétlenül nyugodt. Nézzük meg, milyen...

Amerikai bölény

A szarvasmarha legközelebbi rokona, amely mára csaknem kipusztult. Régen a prérin élt,ma már...

A kontinensek vándorlása

Gránit

Gyűrődés (középfok)

Vulkanizmus

Földrengés

Az Andok kialakulása

Gejzír

A vulkáni utóműködés

Amerikai bölény

Kosárba helyezve!