A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Informatika 7.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A szövegszerkesztés alapjai
A szövegszerkesztés alapfogalmai
A WordStar szerkesztő

A WordStar szerkesztő

A ChiWriter szerkesztő

A ChiWriter szerkesztő

Microsoft Word 1.0

Microsoft Word 1.0

A személyi számítógépek első, igazán forradalmi hatása a szövegszerkesztés területén volt érezhető a napi munkában. Ma a gépek 80%-án csak ez a tevékenység zajlik, ennek következtében a hagyományos írógép szinte eltűnt.
A szöveg szerkesztésére olyan alkalmazás képes, amelyben lehetőség van betűkből, számjegyekből, írásjelekből, gyűjtőnéven karakterekből álló szöveg bevitelére, tárolására, a bevitt szöveg javítására, részei keresésére, cseréjére, mozgatására, másolására, nyomtatására. A felsorolt szerkesztőprogram-funkciók mellett a szövegszerkesztő a szöveg formázására is alkalmas, az erre vonatkozó jellemzőket is képes tárolni a szövegtest mellett.
Keress olyan konkrét alkalmazásokat, amelyek szerkesztőprogramok, és olyanokat is, amelyek szövegszerkesztők!
A szövegszerkesztők használatához néhány nyomdai alapfogalmat ismerned kell. A betűk méretét nyomdai pont (pt) egységben szokás megadni. Egy pont kb. 0,35 milliméter.
A sortávolságot li, sor egységben szokás mérni.
Az 1 li = 12 pt, azaz 0,42 cm. Az 1 pica szintén 12 pt.
A nyomtatók többsége képes különálló lapokra, valamint összefűzött papírlapokra (leporellóra)   is nyomtatni. Az első általában az A4-es jelzésű lap, aminek szélessége 210 mm, magassága 297 mm. A leporelló szélessége 240 mm a perforációval együtt, míg hossza 304,8 mm. A leporelló hasznos felületét általában inchben szokás megadni, ez 8,5 ´ 12 inch, azaz 216 ´ 304,8 mm.
Napjaink legelterjedtebb szövegszerkesztője a Microsoft Word. Ezzel a programmal készült a munkafüzet is

Napjaink legelterjedtebb szövegszerkesztője a Microsoft Word. Ezzel a programmal készült a munkafüzet is

Szövegegységek
Donald Knuth, a modern szövegszerkesztő, a TEX megalkotója, aki megunta az állandó kézi korrektúrát

Donald Knuth, a modern szövegszerkesztő, a TEX megalkotója, aki megunta az állandó kézi korrektúrát

Dokumentumnak nevezünk egy teljes, összetartozó szövegállományt. Például egy levél, egy önálló cikk, vagy egy 800 oldalas regény is egy dokumentum.
Érdemes felfigyelned arra, hogy a következőkben felsorolt fogalmak többsége megfelel a magyar nyelv azonos nevű egységeinek. A pontos számítástechnikai meghatározások viszont nem mindig azonosak a magyarórán használtakkal!
A dokumentumon belüli kisebb egység a fejezet vagy szakasz (section). A fejezet bekezdésekből, más néven paragrafusokból áll (paragraph). A bekezdésen belüli egység – a legkisebb formázható rész – a karakter (character).
Karakter
A karakter a legkisebb egység, amely betű, számjegy vagy írásjel lehet. Speciális feladatú karakter a szóköz. Vedd észre, hogy két szomszédos kurzorpozíció közé csak egy karakter kerülhet!
Hallottad már?
A Magyar értelmező kéziszótár szerint a „szövegszerkesztők azok a programok, amelyeknek elsődleges feladatuk, hogy lehetővé tegyék billentyűzet segítségével a szövegek bevitelét, szerkesztését, módosítását, eltárolását és kinyomtatását. A szövegszerkesztő programok tipikus alapfunkciói közé tartozik például a kijelölt szövegblokkok kivágása, beszúrása, illetve áthelyezése, vagy egy adott szövegrészlet szövegbeli előfordulási helyeinek megkeresése.”
Szó
A szó a szöveg két szóköz közötti része. A szöveg bevitelénél vigyáznunk kell arra, hogy a szavak közé írt írásjel önmagában nem elválasztó szerepű, mivel a szöveg tördelésénél a szerkesztők többsége nem választja el automatikusan az írásjeleknél a szavakat. A következő szabályokat éppen emiatt célszerű megszívlelni. A . , ; : ! ? % és a csukó zárójelek, mint a ” ) ] } jelek előtt nem hagyunk szóközt, hogy azok az elválasztásnál az előttük álló szóhoz ragadjanak. Utánuk azonban írunk szóközt. A nyitó zárójelek, mint a „ ( [ { előtt írunk szóközt, és utánuk nem, azaz a következő szóval ragasztjuk össze őket. A gondolatjel előtt és után is kell szóközt tenni! A szó nem formázási, hanem kijelölési egység, karakterként kell formázni.
A lap és a bekezdés jellemzői

A lap és a bekezdés jellemzői

Mondat
A mondat két mondatlezáró írásjel közötti rész.
A jelek: . ! ?. Kijelölhető egység, karakterként kell formázni.
Bekezdés
A bekezdés a szöveg két bekezdésvégjel közötti része. Ezt általában az billentyű leütésével írhatjuk be a szövegbe. A dokumentumbeli jele többnyire ez: ¶. Az új sor kezdéséhez nem kell -t ütnünk, a szövegszerkesztők automatikusan nyitnak új sort, ha több betű már nem fér el az adott sorban. Gyakran van szükség új sor kezdésére a sor betelte előtt. Ezt a lenyomásával kérhetjük. Ennek jele a . (Ez nem jelenti új bekezdés kérését.)
Fejezet (szakasz)
A fejezet lehet egyetlen bekezdés, de a teljes dokumentum is. Akkor célszerű új fejezetet nyitni, ha annak jellemzői eltérnek a többi rész jellemzőitől, például más hasábszámú a szöveg, más a lapméret, margóbeállítás stb.
Dokumentum
A dokumentum a teljes szöveg, a fenti részekből áll össze.

Itt a friss dokumentum! Megjelent a friss dokumentum!

Itt a friss dokumentum! Megjelent a friss dokumentum!

A lap és a bekezdés jellemzői
A margókon belüli rész a szövegtükör, az a terület, amelyre általában írni szokás.
A behúzás a margóhoz képest értendő. A bekezdés első sora általában külön mozgatható, ekkor a behúzott szélhez kell már viszonyítanunk, így ha kijjebb esik a bekezdés többi részénél, akkor negatív mérőszámú.
A lábjegyzet a szövegtükrön belül helyezkedik el, a többi résztől elválasztó vonala automatikusan jön létre.
A kötési margó 1 cm körüli szélességű, a normál margón felül értendő. Kétoldalas dokumentumok esetén automatikusan hol a bal, hol a jobb margóhoz csatlakozik, szokásos esetben a páros oldalnál jobbról, páratlan oldalnál balról.
Műveletek a dokumentummal
A dokumentummal, mint speciális adattípussal a szövegszerkesztők jól meghatározott műveleteket végeznek. Minden szövegszerkesztőnek képesnek kell lennie új dokumentum létrehozására, mentésére, már létező dokumentum behívására és módosítására, a kész dokumentum nyomtatására.
Hallottad már?
A Word első verziója 1983-ban jelent meg, azóta több vetélytársa is feltűnt, majd eltűnt. Ez a verseny igazából jót tett a programnak, számos olyan szolgáltatással bővítették, amely kényelmesebben használhatóvá és hatékonyabban alkalmazhatóvá tette.
Legtöbben a Microsoft Word szövegszerkesztőt használják. Miért ezt? A Word sok erénnyel rendelkezik, de a legfontosabb, hogy szinte minden más szerkesztő felismeri a formátumát. A magyar nyelvű változat emellett megbízható, kellő anyanyelvi támogatással rendelkezik, kezelése egyszerű és gyorsan megtanulható.
A különböző menüpontok jelentése a vágólap (clipboard) használatakor

A különböző menüpontok jelentése a vágólap (clipboard) használatakor

Az Office vágólapjára, a nyársra, több elem is felkerülhet

Az Office vágólapjára, a nyársra, több elem is felkerülhet

A tanulás során gondolj arra, hogy a Word, az első megjelenése óta több lényeges változáson ment keresztül, s különböző verziói sem azonos módon kezelendők. Más szövegszerkesztők is hasonló lehetőségeket biztosítanak, ezért a tevékenységet tanuld meg elsődlegesen, és ne a hozzá tartozó parancs kiadási módját, hogy később a verzióváltásnál, áttérésnél ne legyen sok problémád.
A formázott szöveg megjelenítésének módja is fontos. Az utóbbi években a felhasználók a nyomtatási kép előzetes megjeleníthetőségét is elvárják, ezt a szolgáltatást az angol szavak kezdőbetűiből létrejött szóval WYSIWYG-nek hívják (What You See Is What You Get, azaz Amit látsz, azt kapod).
A másik fontos elvárás a szövegrészekkel elvégezhető műveletekre vonatkozik. A szerkesztőnek tudnia kell egy kijelölt szövegrészt törölni, áthelyezni, átmásolni. Az utóbbi két műveletet legtöbb esetben az úgynevezett zseb (vágólap vagy scrap) használatával oldják meg. Az áthelyezésnél a zsebbe kerül át a szöveg, az eredeti helyéről törlődik, míg a másolásnál az eredeti is megmarad. Ezután az eltárolt szöveg tetszőleges számú alkalommal beilleszthető a zsebből a dokumentumba. Fontos tudnod, hogy a zseb tartalmát egy újabb zsebbe helyezett szöveg kitörli.
További kényelmi lehetőség minden fejlettebb szövegszerkesztőben, hogy az utoljára elvégzett néhány formázási műveletet vissza lehet vonni, ha ezek eredménye nem tetszik, vagy mégsem szükséges, például véletlen elütés miatt következett be.
A szerkesztés lépései
a)
A szöveg bevitele: begépelése vagy megnyitása.
b)
Nyelvhelyességi és helyesírási ellenőrzés, a lehetséges elválasztási helyek megadása.
c)
A nyers, formázatlan szöveg mentése.
d)
A használt nyomtató típusának, felbontásának beállítása.
e)
Lapméret és tájolás beállítása.
f)
A dokumentum fejezeteihez tartozó fő jellemzők meghatározása. Így a margók mérete, a fejléc, lábléc szövege, képbeillesztések és pozíciójuk meghatározása stb.
g)
A bekezdések jellemzőinek meghatározása: szövegszél igazítása, elhelyezkedése a margókhoz képest, az első sor kezdése a többihez képest, a sortáv, az üres sorok száma előtte és utána, a bekezdés körüli keret és árnyékolás megadása.
h)
A karakterek típusának, stílusának, méretének és soron belüli helyzetének, egymástól való távolságának meghatározása.
i)
A formázott szöveg elmentése.
j)
Egyéb, hosszabb dokumentumhoz tartozó jellemzők előállítása, például tartalomjegyzék, szószedet, referencia-készítés stb.
k)
A végleges dokumentum újramentése nyomtatás előtt.
l)
A kész dokumentum nyomtatása.
A fenti sorrend betartása ugyan nem kötelező, de ajánlott, főleg hosszabb, sokféle formázást tartalmazó szöveg készítésénél.
A Windows beépített szövegszerkesztője a Wordpad. Beszéljétek meg a kiválasztható műveleteket!

A Windows beépített szövegszerkesztője a Wordpad. Beszéljétek meg a kiválasztható műveleteket!

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1.
Mi a szövegszerkesztő feladata?
2.
Sorold fel és határozd meg röviden a szövegegységeket!
3.
Milyen bekezdés elhelyezéseket (igazításokat) ismertél meg?
4.
Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy szövegszerkesztő kiválasztásakor?
5.
Mi a különbség a kivágás és a másolás parancs között?
6.
Hány alkalommal lehet a Vágólap tartalmát beilleszteni?
7.
A Word hanyadik verzióját adták ki legutoljára?
8.
Mit jelent a WYSIWYG rövidítés? Miért hasznos lehetőség ez?
9.
Egy korábban végrehajtott művelet visszavonható-e? Ha igen, hogyan és mikor?
10.
Miért célszerű betartanod a szövegszerkesztés felsorolt lépéseit?
11.
Miért kell nyomtatás előtt menteni a formázott dokumentumot?
12.
Mi a nyárs? Nézz utána!
13.
Milyen módon lehet a betűtípusokat telepíteni a szövegszerkesztő számára?
14.
Milyen karakterformázási lehetőségeket ismertél meg a rajzprogramban?
Hogyan lehetne leírni gyorsan azt százszor, hogy „Holnapra mindenből készülök.”?
Kosárba helyezve!