A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Informatika 7.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Könyvtárhasználat
Könyvtár az egész világ...
A számítógépek a mai modern nagykönyvtárakban már természetesen hatnak

A számítógépek a mai modern nagykönyvtárakban már természetesen hatnak

Kézikönyvek a könyvtár polcain

Kézikönyvek a könyvtár polcain

A Pallas Lexikon egyik kötetének díszes gerince és egy szócikke

A Pallas Lexikon egyik kötetének díszes gerince és egy szócikke

Ebben a tanévben a könyvtárhasználat két nagyon izgalmas területével ismerkedünk meg. Az egyik: a könyvtárak különlegesen értékes és érdekes része, ahol a legnagyobb és legokosabb könyveket őrzik. A továbbiakban pedig a könyvtárak történetével, híres nagy gyűjteményekkel és a legszebb hazai könyvtárakkal fogunk találkozni és megnézzük, a különféle könyvtárak alkotnak-e valami rendszert, és ha igen, milyet.
A kézikönyvtár
Jó dolog, ha a könyvtárban van egy „szellemi elsősegélyhely”, ahol együtt találjuk azokat a könyveket, amelyek kifejezetten a gyors és hatékony tájékozódást segítik. Ezeket a könyvtárakban külön kezelik, nem is nagyon lehet kölcsönözni, hiszen bárkinek bármikor kellhet egy-egy bibliográfia, lexikon, vagy szótár.
Különleges könyvek
Az ismeretek feldolgozása, sőt megtalálása szempontjából van egy könyvcsoport, amellyel érdemes közelebbről is megismerkednünk. Ezeknek különleges feladatuk van: az alapvető eligazítás az ismeretek között. Jó, ha mindig kéznél vannak, talán ezért is hívják őket kézikönyveknek, helyüket pedig a könyvtárban kézikönyvtárnak.
Az alábbi meghatározások ismeretében keressetek mindegyik kézikönyvtípusra egy példát! Vizsgáljátok meg jellegzetességeiket, hasonlítsátok össze azokat!
Bibliográfiák
Azokat a kiadványokat hívjuk így, amelyek különféle tárgykörökben összegyűjtik az ajánlott művek címeit. Egészen rövid bibliográfiát találhatsz tankönyveid végén is, az ajánlott olvasmányok jegyzékét.
Lexikonok, enciklopédiák
A lexikon az ismereteket betűrendbe szedi, ezért a különféle címszavakat gyorsan vissza tudjuk keresni. A szócikkek mechanikusan követik egymást, tekintet nélkül tartalmukra. A lexikonra általában véve a rövidebb, tömörebb szócikkek a jellemzőek. Sokszor a szócikk leírásában utaló található, amely felhívja a figyelmet egy másik, a betűrend más helyén található címszóra. Gyakran előfordul, hogy a nagyobb szócikkek végén bibliográfia utal a további tájékozódás lehetőségeire.
Az enciklopédia nagyobb egységekben dolgozza fel az ismeretanyagot. Így az összetartozó dolgok itt egymás mellé kerülnek, tekintet nélkül betűrendi helyükre. A lexikonszerű visszakereshetőséget név- és tárgymutató segíti.
Keressetek példát arra, hogy egy téma mennyire máshogy van egy lexikonban és egy enciklopédiában! Nézzétek meg pl. hogy a közlekedéssel kapcsolatos szócikkek hány helyen, s egymástól mennyire távol vannak egy lexikonban és ugyanez a téma hol és hogy található meg egy enciklopédiában?
A lexikonoknak hazánkban is nagy múltja van. Már a reformkorban készült egy sokkötetes német munkából fordítás, magyar kiegészítésekkel. A századfordulón egy nemzetközi összehasonlításban is jelentős vállalkozás indult el, aminek eredményeképpen a huszadik század első éveiben megjelent Pallas Nagy Lexikona. A 18 kötetből álló lexikonon a kor tudósainak élvonala dolgozott. A két világháború közötti korszakban a Révai könyvkiadó felújította ezt a lexikont, ez lett a napjainkban újra kiadott és kiegészített Révai Nagy Lexikona. A második világháború után inkább szaklexikonok jelentek meg.
Bár az átfogó, minden tudást magába foglaló kézikönyv eszméje már a kései középkorban is felbukkant, a modern lexikonok és enciklopédiák születésére a 18. századig várni kellett. A brit Chambers 1728-ban jelentette meg enciklopédiáját, amely aztán alapjául szolgált a Nagy Francia Enciklopédiának is. Ez utóbbi 35 kötetben 1751 és 1776 között jelent meg, a hatalmas munkát a matematikus d'Alembert és a filozófus Diderot szerkesztette. Sajátos és egyedülálló vállalkozás volt a kínai enciklopédia, amelynek Párizsban őrzött egyik példánya befejezetlenül is hatezer kötetes és 800 000 oldalas! Ma a nagyobb nemzeteknek több híres lexikonuk, illetve enciklopédiájuk is van. Az angol enciklopédia klasszikusa, az Encyclopaedia Britannica 1768 óta jelenik meg, ma már a 15. kiadásánál tart, s hatalmas nemzetközi vállalkozás lett.
Újabban ismét készülnek nagy, átfogó, korszerű magyar nyelvű lexikonok. Melyek ezek? Keressétek ki őket az iskolai vagy a helyi könyvtárban! Nagyon érdekes feladat, ha előre kijelöltök néhány egyszerű szócikket és hangosan felolvassátok, s összehasonlítjátok őket!
Nyelvi szótárak
A Britannica Hungarica nem csupán „okos”, hanem „szép” is

A Britannica Hungarica nem csupán „okos”, hanem „szép” is

A leghíresebb amerikai  szótár, a Webster majdnem 3000 oldalas

A leghíresebb amerikai szótár, a Webster majdnem 3000 oldalas

A modern hangos szótártényleg „kimondja” a szavakat

A modern hangos szótár
tényleg „kimondja” a szavakat

Hazánkban többféle,kitűnő minőségű nagy földrajzi atlasz is forgalomban van

Hazánkban többféle,
kitűnő minőségű nagy földrajzi atlasz is forgalomban van

A soknyelvű bibliai CD-ROMnem csupán a vallással, hanem az irodalommal, művészettekkel foglalkozóknak is kincset ér

A soknyelvű bibliai CD-ROM
nem csupán a vallással, hanem az irodalommal, művészettekkel foglalkozóknak is kincset ér

A szótárak viszonylag ritkábban használt, de meghatározó voltuk miatt legfontosabb csoportja az egynyelvű szótáraké. Ezen kézikönyvek címszavai és szócikkei ugyanazon a nyelven íródtak. Erre legjobb példa a nyelv szókincsét bemutató értelmező szótár. A nagy nyelvekhez több sokkötetes értelmező szótár készült. A magyar nyelv értelmező szótára is több változatban létezik, így van egy többkötetes nagyszótár és létezik a Magyar értelmező kéziszótár is. Ismerjük és használjuk a nyelvi szótárak közül az Idegen szavak és kifejezések szótárát és a Helyesírási kéziszótárat is, amelyek címe jól jelzi feladatukat. Talán kevésbé ismert az Idegen nevek kiejtési szótára, amely nagyon sok idegen személynév, földrajzi név stb. helyes kiejtését adja meg.
A gyakorlatban többször használunk kétnyelvű szótárakat, amelyekben az egy adott nyelven megtalálható címszavakhoz rendelik a másik nyelv megfelelőit. Persze a jó kétnyelvű szótár nem pusztán egyszerű „szószedet”, hanem nyelvtani besorolással, példákkal is segíti az adott nyelvvel dolgozó munkáját. Hazánkban igen nagy kultúrája van ezeknek a szótáraknak, számtalan kisebb-nagyobb kétnyelvű szótár kapható. E szótárak sokszor méret szerint „családokba” rendeződnek, ahol megvan a „zseb”, a „kézi” és a „nagy” kiadás is.
Gyűjtsd össze egy általad ismert idegen nyelv szótárait!
Atlaszok
Ezt a kézikönyvtípust ismerheted a földrajzóráról. Vannak olyan, sok térképet nagy méretben tartalmazó atlaszok is, amelyek részletességükkel és igen alapos helynévmutatójukkal teszik magukat nélkülözhetetlenné a tájékozódásban. Külön hasznos, ha az ilyen atlaszokat földrajzi szempontból rendezett adattárak egészítik ki, ahol megtalálhatjuk a legnagyobb városok, hegycsúcsok, folyók stb. jegyzékét és az egyes országok legfontosabb földrajzi-gazdasági adatait is. Minderre jó példa a magyar nyelvű Nagy világatlasz vagy a Képes világatlasz. Vannak persze speciális atlaszok is: a közlekedési információkat tartalmazó autós atlaszok, vagy történelmi atlaszok, amelyek a múlt korszakait mutatják be térképekre vetítve.
Adattárak
Ide azok a kézikönyvek tartoznak, amelyek egy-egy témakör, tudományág vagy szakterület adatait, tényeit gyűjtik össze. Az adatokat ezek a kiadványok igyekeznek jól szerkesztetten, gyorsan visszakereshetően bemutatni. Gyakran alkalmaznak táblázatokat, grafikonokat. Ezekből az adattárakból általában csak a számszerűsíthető tényeket ismerjük meg, azok értelmezésével, magyarázatával nem foglalkoznak. Az általános adattárra jó hazai példa a Tények könyve sorozat, amely igen sok területről informál korszerűen. Ebbe a típusba tartoznak még a legkülönfélébb statisztikai kiadványok, évkönyvek, kronológiák, cím- és névtárak, de a telefonkönyv és a menetrend is.
A számítógépes kézikönyvtár felé
A régi híres nagylexikonok is CD-ROM-on találtak új otthonra, mint a Pallas és a Révai. De megjelent CD-ROM lemezen a Tények könyve és pár kitűnő atlasz is. Ezek a kiadványok nemcsak azért nagyszerűek, mert kis helyen elférnek, hanem azért is, mert sokkal többféle visszakeresést tudnak biztosítani az adatok között. Pl. a lexikonok esetében mód van arra is, hogy nemcsak a címszavakra kereshetünk, hanem az adott lexikon minden egyes szavára. Gondoljátok el, mekkora különbség, ha megkeressük – mondjuk a Pallas Lexikonban – a Kossuth Lajos címszót, vagy ha a „Kossuth” szó minden egyes előfordulását!
A számítógépes hálózatok világában az internet is számtalan új lehetőséget ad, hogy kibővítsük kézikönyvtárunkat. A világhálón megtalálhatók ma már a legnagyobb lexikonok, enciklopédiák és nagyon-nagyon sok szótár is.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a különféle keresőket okosan használva maga az Internet is működhet hatalmas kézikönyvtárként, hiszen ha egy-egy dologról meg akarunk tudni valamit, nagyon sok esetben percek alatt megtalálhatjuk annak honlapját, és máris olvashatjuk a legfontosabb tudnivalókat. Mindeközben azonban némi józanságra és óvatosságra is szükségünk van, mert az Interneten sajnos nagyon sok az ellenőrizetlen, nem megbízható információ is. Ezért a világhálón találtak származási helyét (ki tette fel az internetre?) és valóságtartalmát (a lexikonok nem állítanak-e gyökeresen mást?) érdemes ellenőrizni.
Ha van az iskolai könyvtárban kézikönyvként használható CD-ROM, próbáljátok ki: mivel és mennyiben „tud többet”, mint papíralapú párja?
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1.
Jellemezd a bibliográfia műfajt!
2.
Mi a különbség a lexikon és az enciklopédia között? Jellemezd mindkét műfajt! Mondj példát híres külföldi és magyar lexikonra, enciklopédiára!
3.
Milyen csoportjai vannak a szótáraknak? Mondj rá példákat is!
4.
Melyek a leggyakoribb kézikönyvtípusok?
5.
Milyen kézikönyvtári típusú CD-ROM-ot ismersz?
6.
Mondj egy példát arra, amikor az Internet is használható különleges kézikönyvtárként!
Kosárba helyezve!